2009. február 03., 09:472009. február 03., 09:47
– Milyen műsorok tartoznak a közéleti igazgató irányítása alá?
– Az elnevezés hűen kifejezi a munkánkat is. Vallási, egyházi, kisebbségi és a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos műsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. E terület első pillantásra rendkívül szerteágazó, több évtizedes közös munka során kristályosodtak ki a határai. A vallási műsorok szerkesztőségének munkáját alapvetően meghatározza a történelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerződés. A heti több mint kétszáz perc adásidővel az MTV az ötödik helyet foglalja el az európai televíziók sorában. A szerkesztőség korábbi vezetője Csiszér Ferenc volt, aki 18 évi elkötelezett munka után vonult nyugdíjba. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen vontam irányításom alá az egységet, a Magyar Televízió vezetése külön figyelmet szentel e fontos – és valljuk be – érzékeny posztnak, ezért mihamarabb be kívánják tölteni.
– Négy történelmi egyház, felekezetek, kisegyházak életéről kell számot adni. Hogyan lehet ezt megtenni konfliktusok, súrlódások nélkül?
– Az előbb említett szerződések pontosan meghatározzák az arányokat is, percre kivetítve az illető egyház, felekezet műsoridejét. Ez azonban csak száraz statisztika, a munkatársainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidőt. Példamutató a különböző egyházhoz és felekezethez tartozó szerkesztőink együttműködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenéről, ez a vallási műsorok szerkesztőségében élő valóság, és egyben a csapat munkamódszere. A műsorokban is látható, hogy arra helyezik a hangsúlyt, ami összeköti, és nem arra, ami szétválasztja a hívőket.
– Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. Milyen volt a találkozók hangulata?
– A vezető egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meglepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a műsorok helyét a struktúrában. A beszélgetések során felvetődött a történelmi egyházak gyakoribb megnyilatkozási igénye közéleti, főleg szociális kérdésekben. Ezt az elvárást – a társadalom mai állapotát szemlélve – jogosnak érzem, hiszen a hívőkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.
– Mi a műsorok készítésének alapfilozófiája?
– Amennyiben rászánunk egy esti órát, és végignézzük a csatornák hírkínálatát, elborzadunk a társadalmunkat átszövő erőszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állandóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztőség a maga szerény eszközeivel támpontokat ad. De szögezzük le, egy közszolgálati televízió nemcsak direkt módon szólhat a kereső emberekhez, egész műsorpolitikájának ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.
– Általában egyházi ünnepek idején kerülnek előtérbe a vallási műsorok...
– Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentős része a hithez kötődik. Elég bepillantani egy év végi műsorújságba, kitűnik, hogy milyen gazdag kínálattal jelentkezett mindkét csatorna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink tudásuk legjavát adva szerkesztik hétről hétre a műsorokat. A nézői visszajelzések alapján e programok a hívő családok és a kereső emberek életének részévé váltak.
– A vallási műsoroknak hol lesz a helye a jövő televíziózásában?
– Mint minden televíziós produkciónak, a vallási műsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digitális világ megváltozott követelményeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövő miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s tapasztalatom szerint a hívő emberek fogékonyak ezekre az értékekre.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.