Gyarmati Zsolt szerint a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben
Fotó: Veres Nándor
A járványhelyzet alaposan átírta a múzeumok működését, terveit is, ám a zárva tartás nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna látogatóikkal ápolt kapcsolat. A Csíki Székely Múzeum igazgatójával, Gyarmati Zsolt történésszel beszélgettünk azokról a kihívásokról, amelyekkel a járvány idején kellett szembenézniük, illetve azokról a történésekről, amelyek új perspektívát nyitottak előttük.
2021. február 10., 22:132021. február 10., 22:13
Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a járvány a múzeum életére is erőteljesen rányomta bélyegét. Márciust követően a betervezett tevékenységeket fel kellett függeszteniük, halasztaniuk, illetve törölniük kellett. Ebben az időszakban egyetlen kiállítást sem nyitottak, a múzeum három hónapig zárva tartott. Ezzel együtt az irodai munka, a muzeológusi tevékenység egy része visszafogottabb üzemmódban ugyan, de folytatódhatott. Nagy lendülettel indult a honfoglalás kori kiállításukhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás, sajnos azonban az is abbamaradt.
„A járványhoz kötődő muzeológusi tevékenységgel is próbálkoztunk: kezdeményeztünk egy »koronás« gyűjtést, azaz olyan képeket, rajzokat, emlékeket várunk, amelyek lenyomatát adják ennek a kivételes időszaknak, amely még nem ért véget. Ezúttal is javaslom, akinek van ilyen, juttassa el hozzánk, vagy tegye félre, mert később begyűjtjük” – nyilatkozta az igazgató.
Éppen ezért időt kell adni, türelemmel kell lenniük, folytatni kell a gyűjtést.
Fotó: Veres Nándor
Elmondta azt is, hogy a múzeum látogatottsága messze elmaradt a korábbi mutatóktól.
ugyanakkor jelezte, hogy a körülményekhez képest elégedettek ezzel a számmal.
A júliusi újranyitásunkat követően a hagyományosan nagy számban érkező magyarországi és helyi kultúrakedvelők, iskolás csoportok elmaradtak, ellenben a nyár két hónapjában érezték a belföldi turizmus megélénkülésének pozitív hatásait. „Amikor lehetőség nyílt rá, a Mikó-vár hangulatos udvarán a vonatkozó szabályok betartásával teret adtunk a különböző kulturális rendezvényeknek, de ezek száma és látogatottsága is jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest” – emelte ki a Gyarmati Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
Elsősorban a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben. Az intézményvezető leginkább annak örül, hogy sikerült két kiadványt megjelentetniük.
Beszerezték a Qulto elnevezésű, komplex digitális tárgynyilvántartási rendszert; ennek kapcsán képzést is tartottak, folyamatban van a kezelése.
Ami a beruházásokat illeti, jelentős lépések történtek: kazánt vásároltak, modern villámhárítót szereltek a zsögödi Nagy Imre Galériára. A Mikó-várban a mozgáskorlátozottak számára liftet szereztek be, amely segítségével akadálymentesen érhetik el az emeleti kiállításokat. Sikerült raktárakat korszerűsíteni, valamint a szabadtéri részleg parasztházain állagmegóvó munkálatokat végezni. Emellett tűzvédelmi és hidroizolációs terveket is készíttettek.
Fotó: Gábos Albin
A múzeum nem kísérletezett új, a közgyűjtemények anyagát népszerűsítő megoldásokkal, módszerekkel, ugyanis nem látták értelmét. A történész úgy gondolja, hogy ez egy új, születőben levő műfaj, ezért képzettnek kell lenni arra, hogy online módon, érdekesen közöljenek tartalmakat, felívják magukra a figyelmet.
– magyarázta az igazgató.
Fotó: Gábos Albin
Ugyancsak nagyon várják, hogy teret adhassanak a Márton Árpád – 85 című kiállításnak, amely a mester több mint fél évszázados munkásságából nyújtana válogatást. Emellett szeretné, ha „életet tudnának lehelni” a zsögödi Nagy Imre-képtár kínálatába, vonzó helyszínné alakítani azt.
Középtávon törekedni fognak arra, hogy megoldják a múzeum akkreditációját, illetve előrelépjenek a műtárgyak digitális nyilvántartása területén. A város vezetőségével közösen arra készülnek, hogy újrafogalmazzák a szabadtéri részlegük rendeltetését, figyelve a népi építészeti értékek megóvására is.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!