Tizenhárom erdélyi fejedelem 220 tallérját vonultatja fel a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tündérkert ezüstje című kiállításán; a keddtől látható tárlat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében megvásárolt Törő-gyűjtemény anyagát mutatja be – írja az MTI.
2016. június 06., 19:312016. június 06., 19:31
A számtalan numizmatikai ritkaságot felvonultató kollekciót három nemzedék – Törő István, édesapja és nagyapja – munkája, nemes szenvedélye hozta létre – idézte fel a tárlat hétfői megnyitóján az MNM megbízott főigazgatója. Csorba László hozzátette: a jegybank által megvásárolt, 216 darabos kollekciót Törő István azóta ajándékként további négy darabbal gyarapította. Az öt évre a múzeumnál letétbe helyezett anyag nemzetközi szinten is igazi „nagyhatalommá” teszi az MNM Éremtárát, amely 729 darab, az Erdélyi Fejedelemségben készült tallérveretet őriz – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, az Értéktár program vezetője emlékeztetett: a jegybank célja az Értéktár programmal, hogy a magyar nemzeti műkincsvagyon azon részeit, amelyek külföldre kerültek vagy „veszendőfélben” vannak, fölkutassa, megvásárolja, és értő kezekre bízza, lehetővé téve, hogy mindenki láthassa ezeket a műkincseket. A Törő-gyűjtemény a program eddigi két évének talán legmaradandóbb szerzeménye Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye mellett – emelte ki Gerhardt Ferenc, hozzátéve: a Nemzeti Múzeum a legalkalmasabb hely egy ilyen kultúrtörténeti emlék megőrzésére.
Tóth Csaba régész-muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta, ritkaság, hogy egyetlen gyűjtemény ennyi értékes, nehezen fellelhető darabot foglaljon magában: János Zsigmondtól Apafi Mihályig 13 uralkodótól 220 pénzérmét. Noha az Erdélyi Fejedelemség másfél évszázados fennállása alatt tucatnyi pénzverde működött hosszabb-rövidebb ideig, rengeteg tallért készítve hihetetlen változatosságban, ezeknek az érméknek a túlnyomó része kikerült az országból, majd beolvasztották, így mára kevés erdélyi tallér maradt fenn – mutatott rá a szakember.
Tóth Csaba a gyűjtemény korai anyagából kiemelte János Zsigmond és Báthori Kristóf „szükségtallérjait”. Elmondása szerint Báthori István lengyel királyként is Nagybányán veretett pénzt, majd a helyi tallérverés felfutása Báthori Zsigmond alatt történt meg; erről a fejedelem érméinek hatalmas változatossága tanúskodik. Erdélyben nem váltak el élesen a forgalmi és emlékérmek, ezt mutatják Bocskai István tallérjai – számolt be a kurátor, aki arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy Báthori Gábor pénzeiről következetesen lemaradtak a székely szimbólumok. A leggazdagabb pénzverése Bethlen Gábornak volt, mégis unikális darab a gyűjtemény háromnegyed Bethlen Gábor tallérja. Szintén nagyon ritkák I. Rákóczi György tallérjai, ahogy II. Rákóczi György pénzei sem túl gyakoriak, és nehéz fellelni a rövid ideig uralkodó Barcsai Ákos és Kemény János érmeit is.
Apafi Mihály, a leghosszabban uralkodó fejedelem hét verdében készíttette tallérjait, így tőle harminchárom darab szerepel a kollekcióban, ritkaság azonban a korból az a Thököly Imre bukását ábrázoló gúnyérem, melyen az osztrák császári sas löki le egy szikláról a lázadó fejedelmet – számolt be Tóth Csaba a szeptember 11-ig megtekinthető kiállítás anyagáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!