Hangverseny, színház, tánc: a szabadságharcra emlékeznek kolozsvári és váradi kulturális intézmények

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékeznek erdélyi és partiumi kulturális intézmények. Míg a Kolozsvári Magyar Opera a budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére várja a nagyérdeműt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bogdán Zsolt, a kincses városi teátrum színésze egyéni előadóestjével ünnepli március 15-ét.

Nagyváradon a nemzeti ünnepen a Boldog békeidők című táncszínházi produkciót mutatja be a magyar népi kultúra kiemelkedő alkotóinak közreműködésével a Nagyvárad Táncegyüttes, illetve március 17-én a magyar filharmonikusok koncertjét is hallhatja a partiumi közönség.

A kincses városi magyar operában Erkel és Liszt, Bartók és Kodály műveit szólaltatja meg ma este az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alkalmából a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A magyar zeneszerzők művei méltó kifejezői nemzeti hagyományainknak és a magyar nemzet gondolkodásmódjának: délceg vagy éppen melankolikus dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban ott a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége, és szavak nélkül is ott a történelem, a közösség minden nekibuzdulása, reménye, harca, kudarca, valamint a talpra állás ereje.

Az Ünnepi nyitány, a Hunyadi László, a Magyar képek, a II. magyar rapszódia, a Székely fonó és a Fölszállott a páva sokféleképpen mesél arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen vágyakat hordoztak szívükben elődeink. Az egyetlen nem magyar mű, Beethoven Egmont-nyitánya sem illetéktelenül szerepel a programban, hiszen a nemes indulatú műben kifejeződő szabadságvágy és hősiesség a magyar nép második nagy forradalma, 1956 jelképévé vált – olvasható az esemény ismertetőjében.

A nemzeti filharmonikus zenekar hangversenyét a hetvenesztendős Kovács János, az operai és a szimfonikus repertoár Európa-szerte megbecsült tolmácsa dirigálja, a koncert szólistája Gebe-Fügi Renáta, a Kolozsvári Magyar Opera művésze.

Az este 7 órától kezdődő ünnepi hangversenyre a belépés ingyenes, a nézők érkezési sorrendben foglalhatnak helyet.

Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadására várja a magyar nemzeti ünnepen a nagyérdeműt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

A Bartis Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő író novelláiból készített, Amikor... című előadás múltba tekintés, amelyben a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatott ember perspektívájából, a kommunizmus zsákutcáiból jelenünk útvesztőire nyílik rálátás.

Bartis Attila karizmatikus író, novelláival hozzájárul, hogy a történelemből ne nyomtalanul essen ki a kommunizmus negyven éve, hogy ne maradjanak válasz nélkül a kérdések: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg „ehhez a nyomorúságos román időhöz”? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? – olvasható az előadás beharangozójában.

„Az egyéni hegek mögött mindannyiunk sérülése, fájdalma húzódik meg. Lehet-e nevetni a sebhelyeken, a magunkéin? Úgy tűnik, lehet, sőt kell is. Csak azokon érdemes igazán, hogy a félelem célt tévesszen bennünk. A novellákban felsejlő Marosvásárhely igazából lehet Kézdivásárhely, talán Szentgyörgy, Csíkszereda, de lehetne Kovászna, Udvarhely, Régen, Arad, Brassó, Kolozsvár, Várad, Temesvár – kisebbségi létünk minden hajdani városa.

A történetek, az emlékek a mi otthonunk” – fogalmazott korábban az előadásról a Krónikának Bogdán Zsolt. A ma este 8 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó előadás a marosvásárhelyi Spektrum Színház produkciója, Bogdán Zsolt szerkesztette, rendezte és adja elő. Az Amikor… című előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint online a www.biletmaster.ro weboldalon.

A nemzeti ünnep apropóján a békebeli Nagyvárad hangulatát, életképeit idézi meg a Nagyvárad Táncegyüttes Boldog békeidők című produkciója. A ma este 19.30-tól a Szigligeti Színház nagytermében sorra kerülő előadás története szerint Vilmát, a nagyváradi fényképészkisasszonyt felkérik, hogy dokumentálja a gainai leányvásárt. Itt találkozik Gyulával, a falusi muzsikussal és hangszerkészítővel. A fiatalok között azonnal szikra lobban, Gyula elkéri Vilma címét, és levelezés veszi közöttük kezdetét.

Képes levelezőlapokon és táviratokon keresztül vallanak egymásnak magukról és egymás iránti érzelmeikről, írásaikban megelevenednek a városi és a falusi mindennapok egyaránt. A leveleket személyes találkozók sorozata követi. Bár Vilma és Gyula boldogok egymás mellett, de egy idő után kénytelenek szembenézni azzal, hogy egészen máshogy gondolkodnak a világról. Mind a kettejüknek határozott elképzeléseik vannak arról, hogy hogyan szeretnék leélni az életüket. De vajon elég állhatatos-e a szerelmük ahhoz, hogy együtt legyőzzenek minden akadályt? – teszik fel a kérdést az előadás ajánlójában.

Az élő zenés, szerelemmel átszőtt táncelőadásban közreműködik a Tokos zenekar, valamint Kocsis Enikő és Fitos Dezső néptáncosok, a produkció Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfusai pedig a környék táncaiból inspirálódva idézik meg a 1800-as évek végének és az 1900-as évek elejének pezsgő nagyváradi hangulatát.

A produkcióra jegyek már kaphatók a színház jegypénztáraiban, illetve online, a www.biletmaster.ro weboldalon.