Demeter András és Fekete Péter kulturális államtitkárok a XXXIII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján
Fotó: MTI/Vajda János
A Magyarország és Románia között megkötendő kulturális egyezményről, a nagyváradi Szigligeti Színház körül kialakult helyzetről, valamint Veszprém és Temesvár Európa kulturális fővárosa (EKF) címéről, a két város lehetséges együttműködéséről folytatott megbeszélést a magyar és a román kormány kulturális államtitkára, Fekete Péter és Demeter András szombaton Kisvárdán.
2021. június 19., 21:042021. június 19., 21:04
2021. június 20., 01:062021. június 20., 01:06
Fekete Péter a magyar színházak 33. kisvárdai fesztiváljának megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az egyeztetésen áttekintették az államtitkárságok működési rendjét, az ebben rejlő együttműködési lehetőségeket, továbbá az egyes projektek állását. „A közös munka legfontosabb alapja a két ország közötti kulturális egyezmény kérdése” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter jelezte, Magyarországnak nagyon sok országgal van érvényben lévő kulturális egyezménye, Romániával azonban még nem született ilyen megegyezés.
Fekete Péter elmondta, arra kérte romániai kollégáját, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház kérdésében különös figyelemmel járjon el. Hozzátette, örömmel hallotta, hogy a román fél ismeri és elemzi a kérdést, valamint erősen figyel arra, hogy a színház ügye pozitívan záruljon.
A megbeszélésen szóba került Temesvár és Veszprém 2023-as EKF-programsorozatának kérdésköre is. A romániai város és a görögországi Elefszína eredetileg 2021-ben viselte volna ezt a címet, ám a koronavírus-járvány miatt csúszó előkészületek miatt az Európai Parlament és az Európai Tanács döntése szerint a két város 2023-ban, immár Veszprémmel együtt ad helyet a programsorozatnak. „Ez az időbeli rácsúszás gyengíthetné mindkét rendezvénysorozatot, de közös együttműködéssel ebből a hátrányból előnyt tudunk kovácsolni és akár egy közös megjelenéssel lehetne optimalizálni az EKF-címeket” – vélekedett Fekete Péter.
Demeter András, a bukaresti kulturális minisztérium kultúráért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, az egyeztetésen olyan témákat tudtak felvetni egymásnak, amelyek egy hosszú távú, a korábbiaknál sokkal erősebb kulturális együttműködést tesznek lehetővé a két ország között. Az egyezményről szólva elmondta, Fekete Péterrel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy a kulturális megállapodást mielőbb aláírja a két ország. A nagyváradi színház ügyével kapcsolatban közölte, a kérdés eléggé kényes, nem szabad nem szakavatottan a problémához nyúlni, mert ezzel egy „visszarendeződés” következhet be, ami senkinek sem érdeke. Úgy fogalmazott: „Romániában a művészeti intézmények úgynevezett decentralizációja 1994 óta folyamatosan zajlik, ezt kifejezetten egy vészmegoldásként tartjuk szem előtt”. Hozzátette, egyrészt a tárgyalások erejével, másrészt jogszabály-módosításokkal készülnek arra, hogy az egyelőre inkább vélt, mint valós veszélyt minimálisra csökkentsék és elkerüljék.
„Itt egyelőre szándékokról beszélünk a Bihar megyei tanács elnöke részéről, ezért bízom abban, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a döntéshozót jobb és konstruktívabb utakra tudjuk terelni” – mondta Demeter András. Az EKF-ről szólva kitért arra, fontos, hogy a két, egymáshoz földrajzilag és kulturálisan is viszonylag közel fekvő régió ne versenytársa, hanem kiegészítője legyen egymásnak. Nagyon aktív testvérvárosi kapcsolat van Veszprém és Sepsiszentgyörgy között, ami kiterjeszthető lenne akár Temesvárra is, ezzel pedig létrejöhetne egy kulturális háromszög a három város között – közölte Demeter András. A sajtótájékoztatón köszöntőt mondott Petneházy Attila, az Emmi magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
szóljon hozzá!