Demeter András és Fekete Péter kulturális államtitkárok a XXXIII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján
Fotó: MTI/Vajda János
A Magyarország és Románia között megkötendő kulturális egyezményről, a nagyváradi Szigligeti Színház körül kialakult helyzetről, valamint Veszprém és Temesvár Európa kulturális fővárosa (EKF) címéről, a két város lehetséges együttműködéséről folytatott megbeszélést a magyar és a román kormány kulturális államtitkára, Fekete Péter és Demeter András szombaton Kisvárdán.
2021. június 19., 21:042021. június 19., 21:04
2021. június 20., 01:062021. június 20., 01:06
Fekete Péter a magyar színházak 33. kisvárdai fesztiváljának megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az egyeztetésen áttekintették az államtitkárságok működési rendjét, az ebben rejlő együttműködési lehetőségeket, továbbá az egyes projektek állását. „A közös munka legfontosabb alapja a két ország közötti kulturális egyezmény kérdése” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter jelezte, Magyarországnak nagyon sok országgal van érvényben lévő kulturális egyezménye, Romániával azonban még nem született ilyen megegyezés.
Fekete Péter elmondta, arra kérte romániai kollégáját, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház kérdésében különös figyelemmel járjon el. Hozzátette, örömmel hallotta, hogy a román fél ismeri és elemzi a kérdést, valamint erősen figyel arra, hogy a színház ügye pozitívan záruljon.
A megbeszélésen szóba került Temesvár és Veszprém 2023-as EKF-programsorozatának kérdésköre is. A romániai város és a görögországi Elefszína eredetileg 2021-ben viselte volna ezt a címet, ám a koronavírus-járvány miatt csúszó előkészületek miatt az Európai Parlament és az Európai Tanács döntése szerint a két város 2023-ban, immár Veszprémmel együtt ad helyet a programsorozatnak. „Ez az időbeli rácsúszás gyengíthetné mindkét rendezvénysorozatot, de közös együttműködéssel ebből a hátrányból előnyt tudunk kovácsolni és akár egy közös megjelenéssel lehetne optimalizálni az EKF-címeket” – vélekedett Fekete Péter.
Demeter András, a bukaresti kulturális minisztérium kultúráért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, az egyeztetésen olyan témákat tudtak felvetni egymásnak, amelyek egy hosszú távú, a korábbiaknál sokkal erősebb kulturális együttműködést tesznek lehetővé a két ország között. Az egyezményről szólva elmondta, Fekete Péterrel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy a kulturális megállapodást mielőbb aláírja a két ország. A nagyváradi színház ügyével kapcsolatban közölte, a kérdés eléggé kényes, nem szabad nem szakavatottan a problémához nyúlni, mert ezzel egy „visszarendeződés” következhet be, ami senkinek sem érdeke. Úgy fogalmazott: „Romániában a művészeti intézmények úgynevezett decentralizációja 1994 óta folyamatosan zajlik, ezt kifejezetten egy vészmegoldásként tartjuk szem előtt”. Hozzátette, egyrészt a tárgyalások erejével, másrészt jogszabály-módosításokkal készülnek arra, hogy az egyelőre inkább vélt, mint valós veszélyt minimálisra csökkentsék és elkerüljék.
„Itt egyelőre szándékokról beszélünk a Bihar megyei tanács elnöke részéről, ezért bízom abban, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a döntéshozót jobb és konstruktívabb utakra tudjuk terelni” – mondta Demeter András. Az EKF-ről szólva kitért arra, fontos, hogy a két, egymáshoz földrajzilag és kulturálisan is viszonylag közel fekvő régió ne versenytársa, hanem kiegészítője legyen egymásnak. Nagyon aktív testvérvárosi kapcsolat van Veszprém és Sepsiszentgyörgy között, ami kiterjeszthető lenne akár Temesvárra is, ezzel pedig létrejöhetne egy kulturális háromszög a három város között – közölte Demeter András. A sajtótájékoztatón köszöntőt mondott Petneházy Attila, az Emmi magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!