A Nagyváradon tervezett átszervezések is terítékre kerültek a magyar és a román kormány kulturális államtitkárának találkozóján

Demeter András és Fekete Péter kulturális államtitkárok a XXXIII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján •  Fotó: MTI/Vajda János

Demeter András és Fekete Péter kulturális államtitkárok a XXXIII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján

Fotó: MTI/Vajda János

A Magyarország és Románia között megkötendő kulturális egyezményről, a nagyváradi Szigligeti Színház körül kialakult helyzetről, valamint Veszprém és Temesvár Európa kulturális fővárosa (EKF) címéről, a két város lehetséges együttműködéséről folytatott megbeszélést a magyar és a román kormány kulturális államtitkára, Fekete Péter és Demeter András szombaton Kisvárdán.

MTI

2021. június 19., 21:042021. június 19., 21:04

2021. június 20., 01:062021. június 20., 01:06

Fekete Péter a magyar színházak 33. kisvárdai fesztiváljának megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az egyeztetésen áttekintették az államtitkárságok működési rendjét, az ebben rejlő együttműködési lehetőségeket, továbbá az egyes projektek állását. „A közös munka legfontosabb alapja a két ország közötti kulturális egyezmény kérdése” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter jelezte, Magyarországnak nagyon sok országgal van érvényben lévő kulturális egyezménye, Romániával azonban még nem született ilyen megegyezés.

Idézet
Ezt felül kell vizsgálni, és záros határidőn belül új kultúregyezményt kell megfogalmazni és ratifikálni” – mondta az államtitkár.

Fekete Péter elmondta, arra kérte romániai kollégáját, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház kérdésében különös figyelemmel járjon el. Hozzátette, örömmel hallotta, hogy a román fél ismeri és elemzi a kérdést, valamint erősen figyel arra, hogy a színház ügye pozitívan záruljon.

A megbeszélésen szóba került Temesvár és Veszprém 2023-as EKF-programsorozatának kérdésköre is. A romániai város és a görögországi Elefszína eredetileg 2021-ben viselte volna ezt a címet, ám a koronavírus-járvány miatt csúszó előkészületek miatt az Európai Parlament és az Európai Tanács döntése szerint a két város 2023-ban, immár Veszprémmel együtt ad helyet a programsorozatnak. „Ez az időbeli rácsúszás gyengíthetné mindkét rendezvénysorozatot, de közös együttműködéssel ebből a hátrányból előnyt tudunk kovácsolni és akár egy közös megjelenéssel lehetne optimalizálni az EKF-címeket” – vélekedett Fekete Péter.

Demeter András, a bukaresti kulturális minisztérium kultúráért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, az egyeztetésen olyan témákat tudtak felvetni egymásnak, amelyek egy hosszú távú, a korábbiaknál sokkal erősebb kulturális együttműködést tesznek lehetővé a két ország között. Az egyezményről szólva elmondta, Fekete Péterrel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy a kulturális megállapodást mielőbb aláírja a két ország. A nagyváradi színház ügyével kapcsolatban közölte, a kérdés eléggé kényes, nem szabad nem szakavatottan a problémához nyúlni, mert ezzel egy „visszarendeződés” következhet be, ami senkinek sem érdeke. Úgy fogalmazott: „Romániában a művészeti intézmények úgynevezett decentralizációja 1994 óta folyamatosan zajlik, ezt kifejezetten egy vészmegoldásként tartjuk szem előtt”. Hozzátette, egyrészt a tárgyalások erejével, másrészt jogszabály-módosításokkal készülnek arra, hogy az egyelőre inkább vélt, mint valós veszélyt minimálisra csökkentsék és elkerüljék.

„Itt egyelőre szándékokról beszélünk a Bihar megyei tanács elnöke részéről, ezért bízom abban, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a döntéshozót jobb és konstruktívabb utakra tudjuk terelni” – mondta Demeter András. Az EKF-ről szólva kitért arra, fontos, hogy a két, egymáshoz földrajzilag és kulturálisan is viszonylag közel fekvő régió ne versenytársa, hanem kiegészítője legyen egymásnak. Nagyon aktív testvérvárosi kapcsolat van Veszprém és Sepsiszentgyörgy között, ami kiterjeszthető lenne akár Temesvárra is, ezzel pedig létrejöhetne egy kulturális háromszög a három város között – közölte Demeter András. A sajtótájékoztatón köszöntőt mondott Petneházy Attila, az Emmi magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”
2025. március 27., csütörtök

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta

A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta
2025. március 26., szerda

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását

A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását
2025. március 26., szerda

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel

Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel
2025. március 26., szerda

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége

Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége
2025. március 26., szerda

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban

Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban
2025. március 25., kedd

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok

Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok
2025. március 24., hétfő

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről
2025. március 23., vasárnap

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja

Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja