Fotó: Bethlendi Tamás
Megalapítása után nem pusztán híreket gyártott, hanem diplomáciai feladatot is ellátott a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely a Trianont követő időszakban fenntartotta a kapcsolatot az anyaország és az elcsatolt területek között – derült ki többek közt Sávoly Tamás történész, az MTVA levéltárosának előadásából, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület ‘56-os megemlékezés-sorozata keretében hallhatott a közönség.
2016. október 23., 16:482016. október 23., 16:48
Az előadás legnagyobb része az idén fennállásának 135. évfordulóját ünneplő MTI bizalmas jelentéseiről szólt, amelyek a trianoni békeszerződés utáni időszakban váltak jelentőssé. „Az MTI bizalmas jelentéseinek elsődleges feladata az volt, hogy a kormányzathoz eljuttassák azokat a híreket, amelyekből az megtudhatta, hogyan vélekedik róla a nemzetközi sajtó. Másodlagos szerepük az volt, hogy a belső információkat eljuttassák a nemzetközi sajtónak” – foglalta össze lapunk kérdésére Sávoly Tamás.
Mint kifejtette, ezek a titkos és bizalmas tájékoztatók 2008 óta elérhetőek a világhálón, ugyanis az MTI feldolgozta és digitalizálta az archív anyagokat. Ezek a bizalmas jelentések annak idején legfeljebb száz emberhez jutottak el, ezeket az információkat a kormány fel tudta használni diplomáciai kapcsolatainak építésében is. A levéltáros elmondta, 1920-ban Kozma Miklós századost bízták meg azzal, hogy újraszervezze az MTI tevékenységét. A trianoni trauma őt talán még súlyosabban sújtotta, hiszen Nagyváradon született és Kárpátalján nevelkedett.
„Azt látta, hogy katonai szempontból elvesztettük a háborút és a politikusok sok mindenben felelősek Trianon következményeiért. A hadseregben és a politikusokban nem bízott, de győzni szeretett volna, így kidolgozott egy sajátos csatateret, az „éteri csatateret”: megalakította a Magyar Telefónia és Rádió Rt.-t, ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy az MTI-híreket eljuttassa a határokon túlra” – magyarázta a történész. Sávoly Tamás felvázolta a hírügynökség történetét az 1881-es alapítástól kezdve 1956-ig. Az elhangzottak kiegészítették az MTI fotóiból nyílt kiállítást, melyek az előadás helyszínéül is szolgáló Szentegyház utcai rendezvényközpont falait díszítik.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
szóljon hozzá!