Életének 86. évében elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő – közölte a Magvető Kiadó szerdán Facebook-oldalán. A magyar irodalom legendás alakját szerdára virradó éjjel, hosszan tartó, súlyos betegség után, Budapesten érte a halál.
2016. május 11., 17:352016. május 11., 17:35
Réz Pál 1951-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1989-től 2014-es megszűnéséig a Holmi című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Kiváló tanulmányokat írt, elsősorban a 19. és a 20. század magyar és francia irodalmával foglalkozott. Több mint félszáz művet fordított magyarra, francia, német, román prózát és lírát, többek között Balzac, Saint-Simon, Baudelaire, Jorge Semprún, Sartre, Malraux, Hans Fallada, illetve Kundera műveit.
Főbb művei: Proust (1961), Szomory Dezső alkotásai és vallomásai tükrében (1971), Kulcsok és kérdőjelek (tanulmányok, 1973), Apollinaire világa (1974), Voltaire világa (1981), Kosztolányi Dezső (összeáll., 1993), Erőltetett menet. In memoriam Radnóti Miklós (1999), Tengertánc. In memoriam Örkény István (2004), Az irgalom hegyén. Szomory Dezső emlékezete (2004).
2000-ben megkapta a Nemes Nagy Ágnes-díjat. 2004-ben Széchenyi-díjat kapott „az utolsó évtizedek hazai irodalmában végzett rendkívüli súlyú szerkesztői tevékenységéért, a magyar klasszikusok kritikai kiadásaiért, továbbá nagyon jelentős kritikai munkásságáért”. 2015-ben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett.
2015-ben Réz Pál Bokáig pezsgőben című „hangos memoárjának” kiadásával folytatta a Magvető az 1970-es és 1980-as években kultikus szerepet kivívó Tények és Tanúk sorozatot. A kötetben Réz Pál és Parti Nagy Lajos 23 évvel ezelőtt készült rádióbeszélgetésének aktualizált, kiegészített és szerkesztett változata olvasható.
A könyv megjelenésekor Nyáry Krisztián, a kiadó vezetője az MTI-nek elmondta, hogy az 1952-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztőjeként dolgozó irodalmár nem csupán tanúja, hanem aktív alakítója is volt a magyar irodalom egy nagy korszakának, irodalomszervezői tevékenysége megkerülhetetlen jelentőségű. „Réz Pál nélkül másként alakult volna a 20. század második felének magyar irodalma” – fogalmazott Nyáry Krisztián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!