A múzeum a város és Románia iparosításának 60-as évektől kezdődő, erőteljes iparosítási folyamatát jeleníti meg korhű ipari elemek, gépek és modern technológiák segítségével
Fotó: primariasm.ro
Múzeumi keretek között mutatnák be a kommunista kényszeriparosítás folyamatát Szatmárnémetiben. Az Országos Helyreállítási Alap finanszírozta projekt keretében a Decebal híd lábánál fekvő elhanyagolt területen olyan létesítményt hoznának létre, amely az országban egyedülálló módon, egykori kiállítási tárgyak és digitális technológiák segítségével jelenítené meg a kommunizmus időszakát.
2022. augusztus 05., 21:492022. augusztus 05., 21:49
Nemcsak Romániában, hanem egész Európában egyedülálló kulturális létesítményt, a kommunista iparosítás folyamatát bemutató múzeumot hoznának létre Szatmárnémetiben. Az intézmény létrehozását az Országos Helyreállítási Alap kulturális és turisztikai beruházásokra elkülönített forrásaiból finanszíroznák, a tervekre hónap elején rábólintott a szatmárnémeti önkormányzat vezetősége.
a látogatók itt egyaránt találkozhatnak majd a dokumentált és a virtuális valósággal is arról a múltról, amelyről lassan két generációnak már nincsenek sem tapasztalatai, sem ismeretei. A kor autentikus elemeit kiállítva ismerhetik meg az érdeklődők a kommunista iparosítás folyamatát, egykori kiállítási tárgyak és digitális technológiák segítségével – tájékoztatta a Krónikát Kereskényi Gábor, a partiumi város RMDSZ-es polgármestere.
Fotó: primariasm.ro
A külföldi példákat követve a múzeum épülete látványos, modern és multifunkcionális lesz. Kétszintes belső tér, külső múzeumi kiállítótér épül fel, utóbbi közösségi térként is funkcionál, ahol kisebb koncerteket, rendezvényeket lehet szervezni.
A látogatók országos kitekintést kapnak a bányaipar, feldolgozóipar, könnyűipar területére és társadalmi jelenségeire. A kollektivizálás, az erőltetett iparosítás, a megalomán építkezések és a 90-es évek időszakát is megjeleníti.
Fotó: primariasm.ro
A polgármester szerint a múzeumban – melynek látványtervei már elkészültek – helyi tartalmakkal is lehet találkozni, megismerni hogyan épült fel a város ipara, vizuálisan ábrázolva a főbb szatmárnémeti ipari létesítményeket, mint az UNIO, IPA, Textila, Mondiala, IPL, székgyár, a házgyár, majd az egész szétesését a forradalom után.
a kommunista lakásenteriőr, politikai kitekintő rész a diktatúra és forradalom szerepeltetése, a 90-es évek megjelenítése. Emellett helyet kapnak a tematikus kiállítások, ezáltal a város modern kiállító- és konferenciateremmel is gazdagodik.
Fotó: primariasm.ro
„Úgy alakítjuk át ezt az elhanyagolt területet, hogy az helyet adjon egy közösségi térnek is. A tervek szerint megépül az 1500 négyzetméteres múzeumi tér az állandó kiállítással és az udvarán egy családbarát, fiatalos közösségi teret is létrehoznak és, ezáltal a területet bekapcsoljuk a város vérkeringésébe” – tette hozzá Kereskényi Gábor.
A projekt nettó értéke 31 955 543,12 lej, amiből az Országos Helyreállítási Alap finanszírozása 20 680 263 lej, az önrész 11 275 280,42 lej.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!