Fotó: Főtér.ro
A költészet olyan mesterség, amely megtanulható, a magyar költészet pedig zsigerileg nem filozofikus – hangozott el többek közt az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozatának hétvégi kiadásán, amelynek ezúttal Egyed Péter költő, író, filozófus volt a vendége.
2016. október 02., 19:122016. október 02., 19:12
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen László Noémi költő beszélgetett Egyed Péterrel. A költő-filozófusról megtudhattuk, gyerekkorában bármilyen könyvet elolvasott, ami a keze ügyébe került nagyszülei könyvtárában, kedvenc olvasmánya volt Tolsztojtól a Háború és béke. Első verseit anyai nagyapjának és apai nagyanyjának mutatta meg, akik véleményezték az alkotásokat. Első kötetét, amely 1977-ben jelent meg, Csiki László szerkesztette, aki Egyed Péter elmondása szerint igen szigorúan bírálta el a verseket, minden sort külön értékelt plusz-, mínusz- vagy kérdőjellel. Amikorra pedig végzős gimnazista lett, már úgy gondolta, hogy egyetlen dologra alkalmas, és az a filozófia.
László Noémi felvetését elfogadva, hogy a költészet és a filozófia nehezen fér meg egymás mellett, Egyed Péter úgy értékelt, a magyar költészet zsigerileg nem filozofikus, noha például Csokonai esetében felfedezhető a filozofikus gondolkodás is, olyan német gondolkodók hatására, mint a természetfilozófus Schelling. Kifejtette, az is vita tárgya, hogy egyáltalán létezik-e magyar filozófia, annak ellenére, hogy léteztek olyan jelentős magyar gondolkodók mint például Böhm Károly.
László Noémi megjegyzésére, hogy a költészettel ellentétben a filozófia szakterminológiájában megjelennek idegen nyelvekből kölcsönvett szavak, Egyed Péter elmondta, elkerülhetetlen, hogy bizonyos szakszavak más nyelvből átkerüljenek, mert előfordul, hogy nem sikerül magyarra megfelelően fordítani azokat. Az a kérdés is felmerült a beszélgetésen, hogy miért születik sok igénytelen irodalmi szöveg, szabadvers. Egyed Péter vélekedése szerint ez amiatt lehet, hogy sokan elfeledkeznek arról, a versnek sok köze van a dalhoz, illetve a költészet egy mesterség, amely elsajátítható.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!