Fotó: Főtér.ro
A költészet olyan mesterség, amely megtanulható, a magyar költészet pedig zsigerileg nem filozofikus – hangozott el többek közt az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozatának hétvégi kiadásán, amelynek ezúttal Egyed Péter költő, író, filozófus volt a vendége.
2016. október 02., 19:122016. október 02., 19:12
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen László Noémi költő beszélgetett Egyed Péterrel. A költő-filozófusról megtudhattuk, gyerekkorában bármilyen könyvet elolvasott, ami a keze ügyébe került nagyszülei könyvtárában, kedvenc olvasmánya volt Tolsztojtól a Háború és béke. Első verseit anyai nagyapjának és apai nagyanyjának mutatta meg, akik véleményezték az alkotásokat. Első kötetét, amely 1977-ben jelent meg, Csiki László szerkesztette, aki Egyed Péter elmondása szerint igen szigorúan bírálta el a verseket, minden sort külön értékelt plusz-, mínusz- vagy kérdőjellel. Amikorra pedig végzős gimnazista lett, már úgy gondolta, hogy egyetlen dologra alkalmas, és az a filozófia.
László Noémi felvetését elfogadva, hogy a költészet és a filozófia nehezen fér meg egymás mellett, Egyed Péter úgy értékelt, a magyar költészet zsigerileg nem filozofikus, noha például Csokonai esetében felfedezhető a filozofikus gondolkodás is, olyan német gondolkodók hatására, mint a természetfilozófus Schelling. Kifejtette, az is vita tárgya, hogy egyáltalán létezik-e magyar filozófia, annak ellenére, hogy léteztek olyan jelentős magyar gondolkodók mint például Böhm Károly.
László Noémi megjegyzésére, hogy a költészettel ellentétben a filozófia szakterminológiájában megjelennek idegen nyelvekből kölcsönvett szavak, Egyed Péter elmondta, elkerülhetetlen, hogy bizonyos szakszavak más nyelvből átkerüljenek, mert előfordul, hogy nem sikerül magyarra megfelelően fordítani azokat. Az a kérdés is felmerült a beszélgetésen, hogy miért születik sok igénytelen irodalmi szöveg, szabadvers. Egyed Péter vélekedése szerint ez amiatt lehet, hogy sokan elfeledkeznek arról, a versnek sok köze van a dalhoz, illetve a költészet egy mesterség, amely elsajátítható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!