Kelemen Hunor szerint az aradiaknak köszönhetően a jubileum nem egy epilógus, hanem egy küzdelmes folyamat szerves része
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Azt kell ünnepelnünk, hogy a sok viszontagság ellenére Arad nem maradt magyar színjátszás nélkül – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a vértanúk városában, ahol az aradi magyar nyelvű színjátszás bicentenáriumát ünnepelték.
2018. június 17., 13:102018. június 17., 13:10
Nagyszabású ünnepségsorozattal ünnepelték az aradi magyar színjátszás 200. születésnapját szombaton a vértanúk városában. Az RMDSZ Arad megyei szervezete, az Aradi Kamaraszínház és a Kölcsey Egyesület szervezte eseményen
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Körhinta című délutáni díszelőadását megelőzően Kelemen Hunor szövetségi elnök kiemelte, az aradiaknak köszönhetően a jubileum nem egy epilógus, hanem egy küzdelmes folyamat szerves része. „A mi erdélyi és partiumi ünnepeink jellemzően két dologról szólnak: az összefüggésekről és a küzdelemről. Na, meg persze arról is, hogy ez a küzdelem sikeres. Ez a helyzet ma is, az aradi magyar színjátszás 200 éves évfordulóján. Gyakran halljuk, hogy a dolgok összefüggenek. Így van ez az erdélyi és partiumi színjátszás történetével is" – mondta Kelemen Hunor.
Mint fogalmazott, a 18. század végén az anyanyelvű színjátszás nemcsak az alkotói önkifejezés, hanem a nemzeti identitás eszköze is – és számunkra, számbeli kisebbségben élőknek nagy mértékben az is marad mindmáig. „Nem véletlen, hogy a magyar színháztörténet kezdetén a budai és a kolozsvári kezdeményezések azonos súllyal esnek a latba. Mondhatjuk úgy is, hogy
Aradon 1818 óta van színjátszás, a város polgárainak mégis bő 50 évébe telik kiharcolni, hogy legyen állandó színházuk” – elevenítette fel a szövetségi elnök.
A budapesti Nemzeti Színház Körhinta című vendégelőadása várta a közönséget
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Szólt arról, hogy az aradi magyar színjátszás az első világháború utáni nehéz évtizedeket is átvészelte, sőt túlélte a második világháborút is, majd Arad 1948-ban, 130 évvel a magyar nyelvű színjátszás kezdetei után végleg elveszítette magyar színházát. Aradon 1948-ig működött hivatásos magyar színház, amikor a román kommunista vezetés Temesvárra költöztette a társulatot.
„Arad nem maradt magyar színház nélkül. Ez az, amit igazából ma ünnepelnünk kell. Köszönet jár ezért nagyon sok személyiségnek, de hadd említsem Tapasztó Ernőt, aki újjáélesztette az aradi magyar színjátszást, és lassan olyan lesz Aradnak, mint Janovics Jenő Kolozsvárnak" – mondta az elnök.
Köszönetet mondott az egyik legrégebbi, ma is működő magyar civil közösségnek, a közel 140 éve alapított Kölcsey Egyesületnek és vezetőinek, valamint Bognár Leventének, Arad alpolgármesterének. Az alpolgármester az eseményt beharangozó tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy miközben a románok államiságuk centenáriumát ünneplik idén, a szervezők fontosnak tartották ezzel a rendezvénnyel is bemutatni, hogy a magyar kultúra sokkal régebben jelen volt ezen a tájon.
Kétszáz éves idén az aradi magyar nyelvű színjátszás, a jubileumot a budapesti Nemzeti Színház vendégelőadásával, színháztörténeti kiállítással, szimpóziummal ünneplik a vértanúk városában június 16-án – írta az Aradihírek.ro.
Az aradi magyar színjátszás kezdete
„1818. június 16-án a délelőtti órákban valószínűleg még Arad főutcáján zötyögött egy megkésett echós szekér Kilényi színidirektor úr 22 tagú társulatának néhány tagjával, igyekezniük kellett, hogy legyen idejük felkészülni, nehogy elkéssék a saját előadásukat. A megyeháza nagytermében a megyei közgyűlés ülésezett, a jelenlévők között ott üldögélt a nagyműveltségű borosjenői szolgabíró, Perecsényi Nagy László úr, a Hazai és Külföldi Tudósítások egyik helyi levelezője, az ő gondolatai azonban messze jártak, azon töprenkedett, hogyan hat majd a színpadon az ő Öthalmi tor Aradon című szomorújátéka a nagyhírű Direktor színészeinek előadásában, mert azok megígérték, hogy eljátsszák ezt is. Este a Hirschl-féle színházat faggyú és viaszgyertyákkal fényesen kivilágították, telve volt a háromszintes nézőtér mind a háromszáz ülőhelye, a földszint pirosbársony díszhelyein a város elöljárói foglaltak helyet, a páholyokban a helyeiket kétszeresen megfizető helyi magyar, román, német, szerb előkelőségek ültek ünnepli öltözékben... És akkor szétnyílt a függöny, belépett a színpadra az első színész, és megszólalt – magyarul. Így kezdődött 200 évvel ezelőtt a hivatásos színjátszásunk Aradon" – olvasható a Nyugatijelen.com honlapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!