„Napnézőben” Gyergyó vidékén

Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval Gyergyó és a fenyő címmel jelent meg nemrég Kisné Portik Irén könyve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány gondozásában. A szászrégeni születésű néprajzkutató a gyergyószárhegyi alkotóközpont néprajzi referense.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2006. december 28., 00:002006. december 28., 00:00

Egy kisrégióról és hagyományos mesterségeiről szól ez a könyv: hogyan jellemezhető a gyergyói ember és a fenyőfa „kapcsolata”?
n Az itteni erdőségeket ez a fafajta uralja, és a fenyő szeretetéről, tiszteletéről, felhasználásáról itt sikerült összegyűjteni a legtöbb, erre vonatkozó ismeretet. Egyébként a könyv sok olyan információt tartalmaz, amely nemcsak Gyergyóra, hanem az egész Székelyföldre érvényes, viszont a begyűjtött helyi adatok sokasága döntötte el, hogy a témája és a címe végül Gyergyó és a fenyő legyen. Előzménye pedig az, hogy sikerült olyan gyűjteményt létrehoznom, amely a helyi népi építészetet mutatja be.
Mikor kezdte el ennek az átfogó gyűjteménynek az összeállítását?
n 1977-ben kerültem Gyergyószentmiklósra, és a következő két évben végigjártam a régió valamennyi települését. Nem volt olyan ház vagy telek, amellyel „ne néztem volna szembe”. A deszkakivágásokat – legyen az kerítésen, kapun, házhomlokzaton, tornácon, kúton, csűrön vagy más gazdasági épületen – lerajzoltam. Hatalmas anyag állt össze, ebből készült el az 1200 deszkakivágást számláló kiállítás, a gyergyószentmiklósi népművészeti alkotóház egyik állandó tárlata. A kollekcióm viszont jóval nagyobb, hiszen később Sóvidéket, Háromszéket, Csíkot és a Kászonokat is bejártam.
A munkáját összegző könyv meglehetősen későre jelent meg.
n A korábbi évtizedekben használatos nyomdatechnika, a szitanyomás rendkívül költséges volt, és a digitális technikának köszönhetem, hogy most megjelenhetett ez a könyv. De úgy érzem, nem teljes az anyag, annak ellenére, hogy 1004 rajz, 150 fotó és ennél is több tájnyelvi szó, népi szakszó került be a könyvbe.
Miért kerüli tudatosan a díszítés, díszítmény kifejezést?
n A népnek soha nem volt ideje, célja, szándéka díszítéssel foglalkozni. Nem díszekről, hanem jelképekről kell beszélnünk, amelyek spirituális, de használati értékkel is bírnak. A népi kultúra formavilága egységes. Ugyanazokat a motívumokat megtaláljuk a deszkán, a kerámián, a hímzésen. A nap-, a madár- és a napmadármotívum jelen van a székely kapukon, a hozományos ládákon, a szőtteseken, a varrottasokon.
Mi a jelentése ez utóbbi motívumoknak?
n Közismert a Nap éltető, de büntető ereje is, így lett az égitest az isteni természetű erők jelölője. A madár pedig a lélek jelképe, nemcsak nálunk, de más népek kultúrájában is. A székely kapukon sok a kettős nap, a felkelő és lenyugvó nap, ami a kettősség elvét fejezi ki. A hármas nap – a felkelő, delelő és lenyugvó nap – is igen elterjedt. Időnként az előbbiek mellett megjelenik az alvó nap is, amely az éjszaka nem látható napot jeleníti meg, ugyanis a népi hiedelem szerint éjszaka a nap alszik. Érdekes módon öt-hat vagy ennél több napot már nem találhatunk a kapukon. Az ácsokat sokat faggattam erről, de nem találtam olyan embert, aki ezt meg tudta volna magyarázni. A naptisztelet és napábrázolás múltja különben egész Belső-Ázsiát jellemzi, az egyiptomi kultúrában pedig külön szó jelölte a „naphelyzeteket”, így például a felkelő nap Heper, a teljes fényében ragyogó nap pedig Ré. Feltételezem, hogy valaha a magyarok szókészletében is léteztek ezek a megnevezések.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést