Mark Zuckerberg: „sajnálom!”
Hamis profilokat távolítottak el a Facebook közösségi oldalról a többi között a magyar parlamenti választások előtt is – közölte Mark Zuckerberg, a portál alapítója és elnök-vezérigazgatója kedden, kétnapos kongresszusi meghallgatásának első napján.
2018. április 11., 08:022018. április 11., 08:02
2018. április 11., 10:402018. április 11., 10:40
A szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg a kaliforniai Dianne Feinstein szenátor kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. Hozzátette, hogy ilyen, hamis identitású felhasználók nem csupán az idén, novemberben esedékes, úgynevezett félidős amerikai választások előtt bukkantak fel a portálon, hanem megjelentek a magyarországi, brazíliai, mexikói, pakisztáni és indiai voksolások előtt is.
Dianne Feinstein szenátor kérdésére Zuckerberg megismételte a meghallgatás kezdetén felolvasott – és hétfőn már nyilvánosságra hozott – írásos nyilatkozatában foglalt megállapítását, miszerint a Facebook egyik legnagyobb hibája az volt, hogy 2016-ban az amerikai elnökválasztások idején túl lassan reagált az orosz behatolási kísérletekre. „Ez az egyik dolog, amit a legjobban bánok” – fogalmazott a 33 éves elnök-vezérigazgató.
Bevezető nyilatkozatában Zuckerberg hangsúlyozta: „Nagy tévedés volt nem megfelelő mértékben figyelembe venni a felelősségünket, az én hibám volt, sajnálom.” John Thune, a bizottság republikánus elnöke leszögezte, hogy a Facebook 14 éves története tele van az adatvédelemre vonatkozó rossz döntések miatti bocsánatkérésekkel, és feltette a kérdést Zuckerbergnek, hogy „a mai bocsánatkérés vajon miben különbözik” a korábbiaktól. Az elnök-vezérigazgató megismételte, hogy „rengeteg hibát” követtek el, de hozzátette, hogy a vállalatnál komoly változások kezdődtek a felelősségvállalás ügyében.
„Ma már nyilvánvaló, hogy nem tettünk eleget a hátsó szándékkal történő adatfeldolgozás megakadályozására” – fogalmazott, utalva arra, hogy egyedül a brit-amerikai Cambridge Analytica vállalat mintegy 87 millió felhasználó profilját dolgozta fel politikai célokra, anélkül, hogy az érintettek tudtak volna róla, vagy engedélyezték volna, mintegy kétmilliárdnyi felhasználó adatait pedig más cégek és adathalászok dolgozták fel. A meghallgatáson később nagy hibának nevezte, hogy a Cambridge Analyticát nem tiltották ki a Facebookról már 2015-ben. Zuckerberg részletes válaszokat adott a szenátorok kérdéseire, akik elsősorban a bizalommal történt visszaélést vetették a közösségi oldal működtetői szemére. Az alapító az adatgyűjtési botrányt „lezárt ügynek” nevezte, és bejelentette, hogy a vállalat bizonyos adatokat és hamis profilokat már törölt, és olyan új alkalmazásokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a szigorúbb adatvédelmet, és azt is, hogy a felhasználók maguk kezelhessék profiljukat. Egyúttal azt is közölte, hogy olyan új eszközöket is fejlesztenek, amelyekkel biztosabban és könnyebben azonosíthatják a hamis híreket is.
„Nem gondolja, hogy monopóliumuk van?” – fordult Mark Zuckerberghez Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor, világossá téve, hogy nem hiszi, hogy a Facebookra lehetne bízni önmaga szabályozását. Zuckerberg késznek mondta vállalatát a törvényi szabályozásra, és támogatásáról biztosította azt a tavaly ősszel benyújtott amerikai törvényjavaslatot, amely a közösségi portálok szigorúbb adatvédelmét írná elő.
Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy őt ugyan nem, de munkatársait meghallgatta a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottság. „Együttműködésünk a különleges bizottsággal bizalmas jellegű, ezért kongresszusi nyílt meghallgatáson nem kívánom felfedni ezt” – tette hozzá.
A Facebook pillanatnyilag legfontosabb feladatának a 2018-as amerikai félidős választások biztonságának megőrzését nevezte. Mark Zuckerberg meghallgatása szerdán folytatódik, de már nem a szenátusban, hanem a képviselőházban.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Holtan találták a hétfői ausztriai kettős gyilkosság gyanúsítottját, egy 56 éves vadászt, aki célzott fejlövéssel végzett egy polgármesterrel és egy vadászatvezetővel az alsó-ausztriai Mühlviertel tájegységben.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Pedro Sanchez spanyol kormányfővel találkozik a következő napokban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
szóljon hozzá!