Távolságtartás. A Macron-féle értekezleten csak Ilie Bolojan ügyvivő román elnök és Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök volt jelen személyesen, a többiek videón jelentkeztek be. Zelenszkij ukrán elnök nem vett részt a megbeszélésen
Fotó: X/Emmanuel Macron
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője megbeszélést folytatott szerdán Kijevben Keith Kellogg-gal, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával, és ezen hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborút igazságos és tartós békével kell lezárni.
2025. február 20., 08:282025. február 20., 08:28
2025. február 20., 08:472025. február 20., 08:47
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájának honlapján nyilvánosságra hozott közlemény szerint Jermak fontosnak nevezte, hogy Kellogg teljes körű és tárgyilagos információval rendelkezzen a fronteseményekről, valamint értesüljön arról, hogy az ukrán emberek a háború igazságos és tartós békével történő lezárására vágynak, és képesek is elérni azt.
A megbeszélésen kiemelt figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy a háborúnak pontosan hogyan kell véget érnie, hiszen ez a tényező nemcsak Ukrajna, hanem a globális biztonság szempontjából is meghatározó jelentőségű lesz – emelte ki az iroda.
„Az ukránoknál senki sem akarja jobban, hogy véget érjen ez a háború, de igazságos és tartós békével kell lezárulnia” – hangsúlyozta Jermak. Megjegyezte, hogy Oroszország továbbra is manipulálja az információkat, és igyekszik megosztottságot szítani Ukrajna partnerei között. Ezért fontos szerinte betartani az „Ukrajna nélkül semmit Ukrajnáról” elvet, amely – mint rámutatott – továbbra is kulcsfontosságú minden nemzetközi megbeszélésen.
– hangzott el a megbeszélésen az elnöki iroda a közleménye szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy egységre és bátorságra számít honfitársaitól, valamint pragmatizmusra és „konstruktív” hozzáállásra az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban.
Elmondta, hogy csütörtökön találkozik az Egyesült Államok orosz-ukrán megbízottjával, Keith Kellogggal, „és számunkra döntő fontosságú, hogy ez a találkozó – és az Amerikával való általános együttműködés – konstruktív legyen”.
„Amerikával és Európával együtt a béke biztonságosabb lehet, és ez a célunk. A siker összehoz minket. Az egységünk a jövőnk legerősebb biztosítéka. Egy olyan jövőnek, amelyben nincs (Vlagyimir) Putyin orosz elnök, de béke van” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök orosz dezinformáció áldozatává vált – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán Kijevben újságírók előtt, reagálva az Egyesült Államok vezetőjének kijelentésére.
Zelenszkij a közel három éve tartó háború rendezéséről szóló, a héten Szaúd-Arábiában folytatott amerikai-orosz megbeszélések után nyilatkozott, amelyekre Ukrajnát nem hívták meg.
Nyilatkozatát egyúttal olyan szóváltásokat előzték meg, amelyekben
Trump azt is sugallta, hogy Ukrajna felelős Oroszország 2022-es inváziójáért.
Truth Social nevű saját közösségi oldalán Trump azt írta: Zelenszkij, „a mérsékelt sikerű humorista” rábeszélte az Egyesült Államokat, hogy 350 milliárd dollárt költsön egy olyan háborúra, amelyet nem lehet megnyerni, amelynek el sem kellett volna kezdődnie, és amelyet az Egyesült Államok és Trump nélkül az ukrán elnök sosem lesz képes rendezni.
Eközben
miután folytatta konzultációit európai és Európán kívüli országokkal, miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozóra készül, hogy normalizálják kapcsolataikat.
A hétfőn az Elysée-palotában hét európai országgal, köztük az Egyesült Királysággal tartott első informális minicsúcs után szerdán videokonferencián keresztül hívta össze az uniós és NATO-tagországok (Norvégia, Kanada, Izland) 19 állam- és kormányfőjét.
– erősítette meg a francia elnök X-en a találkozó végén.
A találkozón csak Ilie Bolojan ideiglenes román elnök és Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök volt jelen személyesen, a három balti állam, Ciprus, Finnország, Belgium, Bulgária, Horvátország, Görögország, Izland, Írország, Portugália, Svédország, Svédország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság állam- és kormányfője, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök videón keresztül csatlakozott a megbeszéléshez.
Magyarország nem volt a meghívottak között, ám a magyar álláspont már három éve ismert: Budapest a háború kitörése óta mihamarabbi tűzszünetet, a fegyverszállítások leállítását és az oroszellenes szankciók visszavonását, valamint békemegállapodást kíván, akárcsak a nemrég hivatalba lépett Trump-adminisztrációWashingtonban.
A Macron-féle tanácskozásaok megkésett reakcióként születtek arra, hogy Washington tárgyalásokat kezdett az oroszokkal az ukrajnai béke lehetőségeiről.
Bolojan: nagyobb támogatási csomagot készít elő az EU
Ilie Bolojan ügyvivő román elnök az Emmanuel Macron által összehívott párizsi találkozót követően kijelentette, hogy Ukrajna biztonsága egész Európa és Románia számára is fontos, és hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok együttműködése véget vethet ennek a válságnak.
„Minden ország részéről voltak felszólalások, különböző álláspontok, de néhányat megismételtek, és gyakorlatilag ezek a találkozó következtetései. Mindenekelőtt egy fontos következtetés, hogy Ukrajna biztonsága egyben Európa és Románia biztonsága is” – mondta Bolojan szerda este .
Hozzátette, hogy „nemcsak humanitárius érzelmekből (...) támogatjuk Ukrajnát, hanem ez országunk stratégiai érdeke is”.
„A második fontos következtetés pedig az volt, hogy az európai országok és az Amerikai Egyesült Államok további együttműködése lehet a legjobb formula a válság megoldására, hogy ne csak tűzszünet legyen, ami nagyon jó, hanem igazságos béke, hogy az elkövetkező években ne kezdődjön újra egy újabb konfliktus, és ez az igazságos béke és igazságos béke nem érhető el Ukrajna és az Európai Unió részvétele nélkül a tárgyalások lezárásában” – tette hozzá az ideiglenes elnök.
Bejelentette, hogy megállapodás született arról, hogy a közeljövőben egységre és koordinációra van szükség az országok között.
„A sokféleség normális időkben az Európai Unióban jó dolog, nyereség volt, de egy olyan válsághelyzetben, mint a koronavírus, vagy mint amilyen most van, nyilvánvalóan szükség van a koordinációra, hogy gyorsabban tudjunk cselekedni, hogy legyen egy cselekvési tervünk, amely továbbra is támogatja Ukrajnát, és ebben az értelemben megállapodtunk abban, hogy a közeljövőben előkészítünk egy nagyobb támogatási csomagot, hogy azt az Európai Tanács első ülésén el lehessen fogadni” – mondta Bolojan.
A Macron-féle értekezletet követően a svéd miniszterelnök egyébként arról beszélt: az ukrajnai háború kimenetele „az elkövetkező generációk biztonságát” fogja meghatározni Európában.
„Ukrajnával kapcsolatban Európa és a világ válaszúthoz érkezett. Az, hogy az ukrajnai háború hogyan ér véget, egész Európa biztonságát befolyásolja és alakítja az elkövetkező generációkra. Ezt nagyon-nagyon komolyan vesszük” – mondta Ulf Kristersson a rendkívüli találkozót követő sajtótájékoztatón.
Eközben több európai vezető is reagált Donald Trump Zelenszkijt bíráló megjegyzéseire.
a munkáspárti brit kormányfő a Downing Street szerda esti tájékoztatása szerint telefonon beszélt Zelenszkijjel, akit biztosított arról, hogy ez London hivatalos álláspontja.
A Kreml szerint bár nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök még ebben a hónapban találkozhat, de valószínűbb, hogy erre később kerül sor.
A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének szerda esti beszámolója szerint Starmer a telefonos megbeszélésen támogatásáról biztosította Zelenszkijt mint Ukrajna demokratikusan megválasztott vezetőjét.
Starmer kiemelte, hogy a második világháború idején Nagy-Britannia is így tett.
Az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben a brit kormányfő megerősítette, hogy támogatja az Egyesült Államok vezetésével kifejtett erőfeszítéseket egy olyan tartós béke elérésére, amely visszatartja Oroszországot bármilyen jövőbeni agressziótól.
Nem sokkal korábban Kemi Badenoch, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az X közösségi portálon megjelent, ugyancsak Trump nyilatkozatára reagáló bejegyzésében úgy fogalmazott: Volodimir Zelenszkij nem diktátor, hanem Ukrajna demokratikusan megválasztott vezetője, aki bátran szembeszállt a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen törvénysértő módon indított invázióval.
Badenoch szerint a Konzervatív Párt az ő vezetésével mindig Ukrajna oldalán áll majd, ahogy ezt a korábbi konzervatív miniszterelnökök hivatali idejében is tette.
Kemi Badenoch közölte: támogatja Keir Starmer miniszterelnököt abban, hogy Nagy-Britannia a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára növelje védelmi kiadásait.
A konzervatív vezető szerint ezt a kiadási célt valójában „abszolút minimumként” kell kijelölni.
Donald Trump a minap felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
Donald Trump amerikai elnök szerint „valószínűleg” még február vége előtt találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.
London egyelőre ennek a felére vállalt távlati kötelezettséget: Keir Starmer többször hangoztatott hivatalos álláspontja szerint a brit kormány „kijelöli majd” azt az utat, amely elvezet a GDP 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.
Vance: Zelenszkij csak magának árt, ha csúnyákat mond Trumpról
J.D. Vance amerikai alelnök szerdán figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ne támadja Donald Trumpot, mondván, ha nyilvánosan „csúnyákat mond” róla, azzal csak ellene fordítja a Fehér Ház vezetőjét.
Vance a DailyMail.com-nak és a The National Pulse-nak adott interjúban beszélt minderről, órákkal azután, hogy az ukrán elnök azzal vádolta Trump urat, hogy egy orosz „dezinformációs buborékban” él.
Az amerikai alelnök emellett folytatta az „európai barátaival” szembeni kritikáját, akik szerinte nem értik meg, mennyire fontos, hogy Ukrajna elnökválasztást tartson, és megerősítette, hogy ez a feltétel most már „amerikai politika”.
„Ez az Egyesült Államok elnökének politikája. Ez nem az orosz dezinformáción alapul. Ez azon alapul, hogy Donald Trump, úgy gondolom, sokat tud a geopolitikáról, és nagyon határozott véleménye van, amely már nagyon régóta kialakult” – mondta JD Vance.
„Az az elképzelés, hogy Zelenszkij megváltoztatná az elnök véleményét azzal, hogy csúnyán beszél róla a sajtóban – bárki, aki ismeri az elnököt, megmondja, hogy ez egy borzalmas módja annak, hogy kapcsolatba lépjen ezzel a kormányzattal” – figyelmeztetett Vance a Fehér Ház nyugati szárnyában lévő irodájában készült interjúban.
Vance úgy véli, hogy Zelenszkij „rossz tanácsokat” kapott arra vonatkozóan, hogy miként viszonyuljon az új amerikai kormányhoz, miközben az elmúlt három évben azt mondták neki, hogy abármit megengedhet magának.
A kormányülést követő sajtótájékoztatón a szóvivő elmondta: Emmanuel Macron államfő a miniszterek előtt szóba hozta „az Egyesült Államok álláspontját Trump elnök különböző és gyakran érthetetlen megjegyzései kapcsán”, amelyek „következetességét még keressük”.
„A tegnapi nyilatkozatok is ide tartoznak (...) Nem igazán értjük az amerikai logikát” – tette hozzá.
„Az, hogy háború közepette nem lehet rendes választásokat szervezni, összhangban van az ukrán alkotmány és a választási törvények rendelkezéseivel. Senki sem állíthat mást” – mondta a német kormányfő a Spiegel magazinnak.
Az ukrán vezérkar cáfolta, hogy az orosz erők átlépték volna a határt Kurszknál
Az ukrán vezérkar cáfolta szerdán, hogy az orosz csapatok átlépték volna Ukrajna határát az oroszországi kurszki régiónál.
„Az oroszok újabb hazugságokat terjesztenek, főként arról, hogy a kurszki régióban áttörték az ukrán védelmet és csapataik benyomultak Ukrajna területére. Ez nem felel meg a valóságnak” – hangsúlyozta Dmitro Lihovij őrnagy, az ukrán vezérkar szóvivője a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében.
A kurszki áttörést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be szerdán egy szentpétervári dróngyártó üzemben tett látogatásakor újságírói kérdésre válaszolva.
„A legfrissebb információ, amelyet alig egy órája közöltek velem, az az, hogy ma éjjel a 810. dandár katonái átlépték az Oroszországi Föderáció és Ukrajna határát, és behatoltak az ellenség területére” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Putyinnak az orosz médiában közzétett kijelentését.
Lihovij ezzel szemben közölte, hogy szerda délután három órai adatok szerint a nap eleje óta 12 harci összecsapást rögzítettek a kurszki régióban, amelyek közül három még folyamatban volt, a többit már visszaverték.
„Az egyik visszavert támadás reggel hat körül volt: egy orosz egység megkísérelt előrenyomulni Ukrajna államhatára felé, az oroszországi Nyikolajevo-Darjino és a Szumi megyei Zsuravka irányában” – írta, hangsúlyozva, hogy a kísérlet nem járt sikerrel.
„Nincs ok pánikra. Az ukrán fegyveres erők továbbra is védelmi hadműveletet hajtanak végre Oroszország kurszki régiójában, megsemmisítve az ellenséget és több száz négyzetkilométernyi területet ellenőrzésük alatt tartva az agresszor ország területéből” – tette hozzá a szóvivő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök tanácsadója, Elon Musk szerint Románia alkotmánybíróságának elnöke, Marian Enache „egy zsarnok, nem bíró”.
A holland rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy elfogtak egy 26 éves férfit, akinek a gyanú szerint köze van a dák műkincsek elrablásához.
Az észak-koreai biztonsági szolgálatok azt mondják az oroszországi Kurszki területen állomásozó katonáiknak, hogy az ukrán és a dél-koreai hadsereg ellen is harcolnak – jelentette a Chosun Daily című dél-koreai napilap.
Késsel megöltek két nőt csütörtökön délelőtt egy bevásárlóközpontban a kelet-csehországi Hradec Královében – jelentette be a cseh rendőrség azzal, hogy a feltételezett elkövetőt, egy 16 éves fiatalembert, már elfogták.
Miközben olyan hírek érkeztek, amely szerint a Vatikánban már Ferenc pápa halálára készülnek, a Szentszék csütörtök reggel újabb közleményben adott számot az egyházfő egészségi állapotáról.
A dél-ukrajnai Herszonban legalább hárman megsebesültek, amikor irányított orosz légibomba csapódott be egy toronyházba, a fekete-tengeri Odesszában pedig egy nő megsebesült a szerda esti dróntámadás következtében.
A Hamász palesztin terrorszervezet átadta négy izraeli túsz földi maradványait a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a gázai övezetben csütörtök reggel.
A harmadik világháború „nincs olyan messze”, de amíg én vagyok az amerikai elnök, meg fogom akadályozni egy ilyen forgatókönyv bekövetkeztét – jelentette ki Donald Trump.
Az ukrajnai békéről szóló első amerikai-orosz tárgyalásokon Moszkva felvetette, hogy az Egyesült Államok vonja vissza az 1997 után csatlakozott NATO-tagoknak nyújtott biztonsági garanciákat – állítja Cristian Diaconescu.
Donald Trump amerikai elnök orosz dezinformáció áldozatává vált – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán Kijevben újságírók előtt, reagálva az Egyesült Államok vezetőjének kijelentésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!