Volodimir Zelenszkij szerint „veszélyes” lenne, ha Donald Trump amerikai elnök előbb találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint vele
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin nem tud valós biztonsági garanciákat nyújtani.
2025. február 15., 17:542025. február 15., 17:54
2025. február 15., 18:052025. február 15., 18:05
„Nem lehet Ukrajnáról dönteni Ukrajna nélkül. Nem lehet Európáról dönteni Európa nélkül” – hangsúlyozta. „Ha kizárnak minket a saját jövőnkről folytatott tárgyalásokról, akkor minden odavész” – fűzte hozzá. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy igenis az a célja, hogy 2025-ben létrejöjjön a béke.
Azt mondta, „veszélyes” lenne, ha Donald Trump amerikai elnök előbb találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint vele. Zelenszkij világossá tette, nem hajlandó kizárni, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja legyen. Az ukrán elnök egyúttal felszólította az európai országokat, hogy a saját érdekükben cselekedjenek, és szerinte eljött az idő az „európai fegyveres erők” felállítására.
Úgy vélte: a háromévnyi teljes körű háború megmutatta, hogy megvannak az alapjai az egységes európai haderőnek. Kifejtette, hogy ezzel nem a NATO-t szeretné lecserélni, hanem azt szeretné, hogy Európa Amerikával egyenlő mértékben járuljon hozzá ehhez a partnerséghez.
„Pár nappal ezelőtt Trump elnök beszámolt nekem a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésről. Egyetlen egyszer sem említette, hogy Amerikának szüksége lenne Európára a tárgyalóasztalnál. Ez szerintem beszédes” – fejtette ki Zelenszkij. „Elmúltak azok az idők, amikor Amerika pusztán azért támogatta Európát, mert így volt szokás” – folytatta az ukrán államfő.
A Kreml csütörtökön közölte, hogy lenyűgözte Donald Trump amerikai elnök álláspontja az ukrajnai háború befejezéséről, és hozzátette, hogy folynak az előkészületek Trump és Putyin kétoldalú találkozójára.
Zelenszkij ismét Oroszországot vádolta meg azzal, hogy pénteken dróncsapást mért a csernobili atomerőművet védő szarkofágra, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Oroszország nem akar békét, és nem készül a párbeszédre. Hozzátette azt is, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Moszkva a nyáron csapatokat küldhet Fehéroroszországba, amit hadgyakorlatnak fognak álcázni, ahogyan 3 évvel ezelőtt is, amikor a háború elkezdődött.
Azt mondta, nem tudják, ki ellen irányulhat a fehéroroszországi csapatösszevonás, de Fehéroroszország három NATO-tagállammal is határos, és Minszk az orosz katonai műveletek fontos pillére. Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin nem tud valós biztonsági garanciákat nyújtani, „nemcsak azért, mert hazug, hanem azért is, mert Oroszország jelenlegi állapotában szüksége van a háborúra, hogy megtartsa a hatalmat”.
A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet – jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Egy amerikai bíró csütörtökön elrendelte, hogy Donald Trump elnök kormánya őrizze meg a Signal üzenetküldő alkalmazáson küldött üzeneteket, amelyekben a jemeni húszik elleni támadási terveket vitatták meg.
Egy héten belül immár harmadszor üzent közösségi oldalán a román állampolgároknak az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
szóljon hozzá!