Zelenszkij elfogadta, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, amíg háború zajlik a területén

Kivár. Volodimir Zelenszkij és Jens Stoltenberg a washingtoni találkozón •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Kivár. Volodimir Zelenszkij és Jens Stoltenberg a washingtoni találkozón

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik.

Hírösszefoglaló

2024. július 12., 08:022024. július 12., 08:02

Volodimir Zelenszkij erről csütörtökön Washingtonban Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO-Ukrajna Tanács ülése előtt.

Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen. Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat „visszafordíthatatlanságáról”.

Volodimir Zelenszkij úgy vélte: Ukrajna NATO-tagsága mindkét fél számára sikert hoz. Ukrajna erősíti a NATO-t - fejtette ki az ukrán elnök és úgy fogalmazott, hogy „erős embereink vannak, és erős hadseregünk, és egy zsarnok, Putyin ellen harcol”.

Az ukrán elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem tudott Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai, majd pekingi látogatásáról, amelyek a Kijevben történt találkozójukat követték.

Jens Stoltenberg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a különböző szövetséges országok vezetői találkoznak különböző politikai vezetőkkel, az pedig nem a NATO feladata, hogy megszabja, tagállami vezetői kivel találkoznak. Ami a NATO-nak számít az az, hogy minden tag egyetért a közös politikában, szerdán pedig nagyon erős nyilatkozat született mind a 32 szövetséges részéről – hangsúlyozta a NATO főtitkára az MTI szerint.

Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón egyaránt érvelt amellett, hogy Ukrajna számára csökkenjenek a külföldről kapott fegyverek felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások, és azokat oroszországi célpontok ellen is bevethessék.

A NATO-főtitkára szerint része Ukrajna önvédelemhez fűződő jogának az, hogy oroszországi katonai célpontokat vegyen célba,

és rámutatott, hogy több tagállam már enyhítette a saját maga által korábban szabott korlátozásokat. Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a háborús frontvonal, Harkivnál csaknem egybeesik a két ország határával, ami azt is jelenti, hogy az orosz katonai célpontok, ahonnan Ukrajna elleni támadásokat indítanak, oroszországi területen helyezkednek el.

Az ukrán elnök azt mondta: ha meg akarják védeni Ukrajnát, és biztonságot teremteni, akkor mindenfajta külföldről kapott katonai eszköz esetében szükség van a bevetési korlátok feloldására.

A NATO főtitkára szerint

az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba erősíti szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt.

Jens Stoltenberg üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé – jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.

Csütörtökön Olaf Scholz német kancellár újságírók előtt számolt be az amerikai döntésről, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy „precíziós csapásmérő képességek” telepítéséről van szó.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a csúcstalálkozóra érkezve többi között emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió néhány héttel ezelőtt fogadott el stratégiai menetrendet, ami azt a meggyőződést és új európai paradigmát tükrözi, hogy

sokkal több beruházásra van szükség a védelem terén, és amely célkitűzés a egybeesik a NATO törekvéseivel.

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának zárónapján tartották a NATO az Európai Unió, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség vezetőinek tanácskozását a védelem kibővítésének lehetőségéről. A megbeszélésen legmagasabb szinten képviseltette magát Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, és magas szinten Ausztrália.

Jens Stoltenberg, főtitkár a tanácskozás következtetéseit ismertetve záró sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az autokratikus rezsimekkel szembeni fellépés, és a biztonság erősítése érdekében szükség van a NATO partnerségi kapcsolatainak szélesítésére. Példaként a Kína által jelentett veszélyt említette, amely egyre szorosabban működik együtt Oroszországgal, de egyéb rezsimekkel is, mint Észak-Korea és Irán.

Egyébként

Joe Biden, amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO csúcstalálkozója keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel csütörtökön.

Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló tavasszal a Kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről.

Kivár. Volodimir Zelenszkij és Jens Stoltenberg a washingtoni találkozón •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij Galéria

Kivár. Volodimir Zelenszkij és Jens Stoltenberg a washingtoni találkozón

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

A külügyminisztérium később kiadott közleménye alapján

az újabb amerikai katonai csomag értéke 225 millió dollár,

elemeit az amerikai hadsereg készleteiből hívják le és tartalmaz Patriot rakétaindítókat, korszerű föld-levegő rakétarendszereket (NASAM), Stinger légelhárító rakétákat, valamint további hadianyagot és felszerelést.

A NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően tartott találkozón

Joe Biden – aki egy nyelvbotlás nyomán Putyin elnökként emlegette Zelenszkijt – elismerését hangoztatta amiatt, hogy az ukrán haderő meg tudta állítani az orosz előre nyomulást Harkivnál.

Volodimir Zelenszkij megköszönte, a Harkiv védelméhez is nyújtott segítséget, ahogy fogalmazott „kemény munka volt”. Kifejtette, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megőrizni Ukrajna függetlenségét és szabadságát, valamint a közelmúltban megszületett döntések révén megóvni a világot hasonló háborúktól, mint ami Ukrajnában zajlik.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul

Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul
2025. július 08., kedd

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának
2025. július 07., hétfő

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet

Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet
2025. július 07., hétfő

Trump szerint nevetséges, hogy Musk új pártot akar létrehozni

Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.

Trump szerint nevetséges, hogy Musk új pártot akar létrehozni
2025. július 07., hétfő

Izrael kemény csapást mért az országot rakétákkal támadó húszikra

Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.

Izrael kemény csapást mért az országot rakétákkal támadó húszikra
2025. július 07., hétfő

Ukrajna drónokkal támadta az orosz fekete-tengeri flottát, Putyin szerint össznemzeti támogatottsága van a háborúnak

Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.

Ukrajna drónokkal támadta az orosz fekete-tengeri flottát, Putyin szerint össznemzeti támogatottsága van a háborúnak
2025. július 06., vasárnap

Megnevezte a Hezbollah-vezető a fegyverletétel feltételét

A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.

Megnevezte a Hezbollah-vezető a fegyverletétel feltételét
2025. július 06., vasárnap

Hősi halált haltak többen, mikor gyerekeket próbáltak kimenteni az áradó folyóból Texasban

Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.

Hősi halált haltak többen, mikor gyerekeket próbáltak kimenteni az áradó folyóból Texasban
2025. július 05., szombat

Újabb halálos áldozatok, gyerektábor sok eltűntjét keresik a texasi villámáradások nyomán

Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.

Újabb halálos áldozatok, gyerektábor sok eltűntjét keresik a texasi villámáradások nyomán
2025. július 04., péntek

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet

Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet