Zelenszkij: a gabonaegyezményből való orosz kilépés és zsarolás miatt már a kínaiak sem kapták meg az ukrán gabonát

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Péntek hajnalban, zsinórban a negyedik napon is megszólaltak a légvédelmi szirénák a Fekete-tenger partján fekvő ukrán kikötővárosban, ugyanakkor az orosz hadsereg az előző napokkal ellentétben ezúttal mégsem intézett légicsapást a város ellen – közölte a CNN.

Hírösszefoglaló

2023. július 21., 09:582023. július 21., 09:58

Mint ismeretes, miután Oroszország a hét elején közölte, hogy kilép az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből, folyamatosan támadta a gabonaszállítás t lehetővé tevő kikötői infrastruktúrát.

Emellett Moszkva azzal zsarol, hogy hadviselő félnek tekint minden olyan országot, amelynek hajói Ukrajnába tartanak, mivel feltételezhetően katonai eszközöket szállítanak.

Ennek kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram közösségi oldalon közzétett legutóbbi videóüzenetében arról beszélt: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország az odesszai régió elleni támadásával meghiúsította hatvanezer tonnányi mezőgazdasági termék Kínába szállítását.

„A terroristák ezen csapása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak népünk élete a célpontjuk. Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a megtámadott kikötőkben.

Pontosan annyit, amennyit már régen el kellett volna szállítani afrikai és ázsiai országokba. Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötői terminálban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szántak. Tehát ez mindenkit érint” – fejtette ki az államfő.

Ukrán beszámolók szerint a szerdára virradó éjjel indított orosz támadások következtében hatvanezer tonna gabona pusztult el Csornomorszk kikötőjében. Az orosz erők minden nap támadják a térséget hétfő óta, miután Moszkva egyoldalúan kilépett a gabonaegyezségből.

Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtöki Twitter-bejegyzésében

bírálta a lengyel vezetést azon fenyegetéseik miatt, amelyekben kilátásba helyezték országuk határainak lezárását az ukrán gabona előtt.

Arra figyelmeztetett, hogy a világ a globális élelmiszerválság küszöbén áll.

„Demokrácia az, amikor a kormány végrehajtó hatalomként működik, nem pedig kampányközpontként” – jegyezte meg Sztefanyisina. Emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengeren jelenleg nem lehetséges az ukrán export, ami miatt a világ ismét a globális élelmiszerválság küszöbén áll. Felszólította Ukrajna európai partnereit, hogy működjenek együtt a globális élelmezésbiztonság és Ukrajna gazdasági túlélése érdekében, ami akadálytalan ukrán exportot jelentene az EU-ba. Át kell tekinteni egy kompenzációs mechanizmust azon ukrán gazdálkodók számára is, akik életük kockáztatása mellett dolgoznak a földeken – sürgette a miniszterelnök-helyettes.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió a tengeri szállításokat szavatoló gabonaegyezmény orosz meghiúsítása után kénytelen lesz szárazföldön növelni az ukrán gabonaszállítást.

Öt közép-európai EU-tag – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azonban közösen kérte az EU-t a szeptember közepéig érvényben lévő ukrán gabonaimport tilalmának további meghosszabbítására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azzal fenyegetőzött, hogy szeptember 15. után nem nyitja meg a lengyel-ukrán határt a gabonatermékek előtt, ha lejár az Európai Bizottság ukrán gabonaimportra vonatkozó moratóriuma - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának ülésébe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint – úgyszintén

arra szólította fel az EU-t és a tagországokat, hogy sürgősen bővítsék ki az ukrán gabonaexport összes elérhető útvonalát, elfogadhatatlannak nevezve a gabonaszállítás korlátozását.

A tárcavezető kiemelte, hogy miközben Oroszország felrúgta a gabonamegállapodást, csapásokat mér az ukrán kikötőkre, és ily módon próbál többlet bevételhez jutni az emelkedő élelmiszerárak révén, Ukrajnának és az EU-nak minden erőfeszítést meg kell tennie az Ukrajnából származó élelmiszerexport megkönnyítése érdekében, különösen az alternatív szállítási folyosók kapacitásának maximalizálásával. Elsősorban a dunai, az adriai és a balti közlekedési folyosók közös fejlesztését szorgalmazta.

Eközben csütörtökön megyei és városi közigazgatási vezetők azt közölték: Odesszában és Mikolajivben is életét vesztette egy-egy helyi lakos az orosz erők dél-ukrajnai régiókat ért támadásában.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be a Telegram közösségi oldalon, hogy

Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa.

A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.

Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.

Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint 3 ezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben.

„Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – a Telegramon kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival”.

„Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához,

ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette.

Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja.

Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.

Kijev elkezdte bevetni az amerikai kazettás bombákat

Kijev elkezdte használni az Egyesült Államok által szállított kazettás bombákat és lőszereket – közölte a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön.
Arra a kérdésre, hogy a washingtoni kazettás bombákat Kijev telepíti- és használja-e, a Fehér Ház szóvivője igennel válaszolt. John Kirby szerint e fegyverek frontvonalra történő telepítésére nagyjából az elmúlt héten került sor. Az ukrán erők megfelelően és hatékonyan alkalmazzák őket, és valóban hatással vannak az orosz védelmi alakzatokra és Moszkva védelmi manővereire – tette hozzá a szóvivő.
Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírtelevízió által július elején sugárzott interjúban azt mondta, hogy „nagyon nehéz döntést” hozott e fegyverek Ukrajnának történő szállításáról, amit azzal indokolt, hogy Kijev „kifogyott a lőszerekből”.
A kazettás bombák akár több száz apró robbanótöltetet is szétszórhatnak, amelyek a talajban maradva a konfliktus befejeződése után a polgári lakosság számára is kockázatot jelentenek. Aki a kazettás lőszerek által beterített területen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül.
Használatukat számos ország betiltotta egy 2008-ban Oslóban aláírt egyezmény alapján. Ennek a megállapodásnak viszont nem részese sem Oroszország, sem az Egyesült Államok és Ukrajna sem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 közszolgálati televíziós csatornának adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, hogy „Oroszországnak jó készletei vannak kazettás bombákból”, és azzal fenyegetett, hogy a frontvonalon is beveti őket, ha Kijev ilyen típusú fegyvert használna.
Az ukrán hadsereg viszont a konfliktus kezdete óta azzal vádolja Moszkvát, hogy használja a kazettás bombákat és lőszereket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban

Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban
2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében