Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál otthon – mondták a CNN-nek magas rangú kormányzati tisztségviselők.
2024. április 10., 09:322024. április 10., 09:32
A miniszterelnök küzd, hogy egyensúlyt teremtsen a Hamász felszámolásának kinyilvánított célja és az izraeli túszok kiszabadítását eredményező tűzszünet elérésének óriási nyomása között. Izraeli tisztségviselők azzal érvelnek, hogy négy Hamász-zászlóalj maradt Rafahban, amelyeket ki kell iktatni.
Eközben
Ez az eddigi egyik legélesebb kritika, amelyben azt bírálta, ahogyan az izraeli kormány a Hamász elleni konfliktus során viselkedik.
Biden egy, az Univisionnak adott interjúban beszélt, amelyet néhány nappal azután rögzítettek, hogy izraeli katonai csapások megölték a World Central Kitchen hét segélymunkását, ami felháborodást és frusztrációt váltott ki a Fehér Házban.
„Nos, meg kell mondanom, szerintem hiba, amit tesz. Nem értek egyet a megközelítésével. Szerintem felháborító, hogy azt a négy, három járművet drónok találták el, és egy autópályán lőtték ki” – mondta Biden.
„Amit kérek, az az, hogy az izraeliek hirdessenek tűzszünetet, és a következő hat-nyolc hétre teljes hozzáférést biztosítsanak az országba bejövő összes élelmiszerhez és gyógyszerhez. Mindenkivel beszéltem a szaúdiaktól kezdve a jordániaiakon át az egyiptomiakig. Készen állnak a bevonulásra. Készen állnak arra, hogy bejuttassák az élelmiszert. És úgy gondolom, hogy nincs mentség arra, hogy ne biztosítsuk az emberek orvosi és élelmezési szükségleteit. Ezt most kell megtenni” – mondta Biden az interjúban.
Mint arról beszámoltunk, a CIA igazgatója, Robert Burns a hétvégén új javaslatot nyújtott át a kairói tárgyalófeleknek, akik a tűzszünet és a túszmegállapodás elérésén fáradoznak.
Netanjahu egy katonai bázison tartott toborzó rendezvényen beszélt.
„Be fogjuk fejezni a Hamász-zászlóaljak felszámolását, beleértve Rafahot is. Nincs olyan erő a világon, amely megállíthatna minket” – szögezte le.
„Sok erő próbálkozik ezzel, de ez nem fog segíteni, mert ez az ellenség, azok után, amit tett, nem fogja újra megtenni, meg fog szűnni létezni” – tette hozzá Netanjahu.
A hét elején Netanjahu azt mondta, hogy kitűzték a rafahi hadművelet időpontját, de azt nem részletezte, hogy mikor kezdődik.
– hangsúlyozta.
„Van egy negyedik cél: a Hamász része az iráni gonosz tengelynek, amelynek célja, hogy elpusztítson minket. Ha legyőzzük a Hamászt, az nem csak a Hamász legyőzése – hanem a tengely legyőzése” – mutatott rá Netanjahu.
Blinken és Cameron is a humanitárius segélyek számának növelését kéri
Hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden a brit kollégájával, David Cameronnal folytatott washingtoni megbeszéléseket követően. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.
David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
szóljon hozzá!