Segítség. AZ izraeli hadsereg egyelőre számíthat az amerikai fegyverekre
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Az Egyesült Államok elítéli az izraeli katonai támadás halálos következményeit, de nem változtat Izraelt érintő politikáján – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora kedden.
2024. május 29., 09:032024. május 29., 09:03
John Kirby újságírók előtt hangsúlyozta, hogy
utalt Kirby Joe Biden elnök szavaira. Az amerikai adminisztráció többször hangoztatta, hogy nem támogat átfogó hadműveletet a sűrűn lakott dél-gázai városban, ahol menekültek tömegei zsúfolódtak össze.
A Hamász magas rangú vezetői ellen végrehajtott, de számos civil áldozatot is követelő izraeli katonai csapással kapcsolatban a fehér házi illetékes az MTI szerint azt mondta, hogy az emberi élet elvesztése szívszorító és szörnyű, valamint közölte, hogy a katonai akció körülményeiről folyó izraeli vizsgálatot az amerikai fél nyomon követi.
Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője kedden, szintén újságírók előtt azt hangoztatta, hogy
Amerikai tisztségviselők kedden arról is beszámoltak, hogy átmenetileg felfüggeszteni kényszerültek az Egyesült Államok hadserege által létesített, a Gázai övezet partjainál két hete átadott, ideiglenes kikötői móló működését.
A közlés szerint
Hogy mennyi ideig tart majd a helyreállítás, azt nem közölték.
Az úszó mólót rögzítését segítő bárkák közül négy, a keddi bejelentés szerint, levált és megfeneklett részben a közeli izraeli partoknál, részben a gázai partszakasznál.
Az elmúlt két hétben a létesítmény segítségével mintegy 820 tonna segélyszállítmány jutott be a Gázai övezetbe, ugyanakkor ezek szétosztása a rászorulók között számos nehézségbe ütközött, és korlátozott volt. Az első kamionokat a helyiek megrohanták, ami miatt két napig álltak a szállítások, a kialakult káoszban egy palesztin életét vesztette.
A létesítményt azért hozták létre, hogy szélesítsék a gázai segélyek bejutásának csatornáit. A mólóra kamionok is behajthatnak, amelyekre a hajókon érkező humanitárius szállítmányt átrakodják, hogy a Gázai övezet területére vigyék.
Eközben palesztin orvosok szerint sokan haltak meg a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban újabb izraeli támadásokban kedden, két nappal azután, hogy jelentések szerint egy légicsapás negyvenöt ember életét oltotta ki. A számos áldozatot követelő vasárnapi támadás nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden Genfben arra figyelmeztetett, hogy
Az izraeli hadsereg közölte, hogy vizsgálatot folytat a Rafah nyugati részében található menedék elleni újabb támadásról szóló jelentések kapcsán. A Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet szerint legalább négy gránát csapódott be az épületbe, és meg nem erősített becslések szerint az áldozatok száma meghaladta a húszat.
Előzőleg kedden
Szemtanúk elmondása szerint az izraeli hadsereg kedden behatolt a város központjába. Az ynet izraeli hírportál szerint izraeli harckocsikat vonultattak fel Tell-esz-Szultán negyedbe, amelyet a vasárnapi légicsapások eltaláltak. Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint csapatokat vonultattak fel Rafah körül a járókelők megvédelmezésére.
Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete, az UNRWA szerint mintegy egymillió ember menekült el Rafahból, amióta az izraeli hadsereg három hete megkezdte a legutóbbi offenzívát.
A Hamász vezette palesztin terület egészségügyi minisztériuma szerint legkevesebb 36 096 ember halt meg és több mint 81 ezer sebesült meg a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása kiváltotta gázai konfliktus kezdete óta.
A WHO, amely szerint még több palesztin fog meghalni az evakuálások leállítása miatt, régóta kéri: tegyék lehetővé, hogy több súlyos beteget, illetve sebesültet menekíthessenek ki a háború dúlta palesztin területről.
Margaret Harris, a WHO szóvivője Genfben újságíróknak elmondta, hogy az izraeli harckocsik május 7-i rafahi behatolása utáni napon hirtelen leálltak az egészségügyi célú evakuálások, aminek következtében többen halnak meg ellátásra várva. A háború előtt naponta 50-100 ember, közöttük rákbetegek, hagyták el a Gázai övezetet, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek.
A WHO szerint mintegy tízezer embert kellene evakuálni egészségügyi ellátás céljából, több mint hatezer közöttük sérült, nem egészen kétezer pedig súlyos állapotban lévő krónikus beteg. A gázai evakuálások május 8-i leállítása óta a számuk mintegy ezer súlyos beteggel és sebesülttel nőtt – közölte Harris, hozzátéve, hogy ellátás nélkül meghalnak.
Közben
Dujarric egyben felhívta a figyelmet arra, hogy António Guterres elítélte az Izrael által május 26-án végrehajtott halálos rafahi csapásokat. „Az izraeli hatóságoknak meg kell engedniük, illetve elő kell segíteniük a humanitárius segélyek azonnali, biztonságos és akadálymentes leszállítását a rászorulóknak és nyitva kell tartani a határátkelőket” – húzta alá a szóvivő.
Újabb videót tett közzé az Iszlám Dzsihád egy túszról
Újabb videót tett közzé az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet az egyik elhurcolt túszról.
Egyelőre nem lehetett megállapítani, hogy a mintegy fél perces felvétel mikor, illetve milyen körülmények között készült, így az sem ismert, hogy a 28 éves férfit fenyegetéssel vették-e rá nyilatkozatára.
A videón látható fiatalember arról beszélt, hogy a napokban fel fogja tárni a teljes valóságot arról, hogy mi történt vele és más túszokkal a Gázai övezetben.
Az izraeli sajtó arról számolt be, hogy a férfit anyjával, nagyanyjával és barátnőjével együtt hurcolták el a szélsőségesek október 7-én a palesztin térség határa mellett található Nir Óz kibucból.
A három nő november végén szabadulhatott a radikálisok markából az izraeli kormány és a Hamász iszlamista szervezet között létrejött fogolycsere megállapodás keretében.
A fiatalember apját a terroristák megölték az október 7-i vérengzés során, amelynek nyomán a szélsőségesek több mint 250 túszt is ejtettek.
A Hamász és az Iszlám Dzsihád is már több olyan felvételt is közzétett, amelyeken elhurcolt emberek láthatók. Izrael e videókat a hozzátartozókkal szemben alkalmazott pszichológiai terrornak nevezte.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!