Washington titokban már idén tavasszal elkezdte a nagy hatótávolságú rakéták szállítását Ukrajnának

Washington titokban már idén tavasszal elkezdte a nagy hatótávolságú rakéták szállítását Ukrajnának

Fotó: Lockheed Martin

Az Egyesült Államok idén tavasszal Joe Biden elnök utasítására titokban megkezdte Ukrajna ellátását a hadsereg nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereivel (ATACMS) – erősítette meg Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.

Hírösszefoglaló

2024. április 25., 08:012024. április 25., 08:01

2024. április 25., 08:022024. április 25., 08:02

A bejelentés egy újságírói kérdésre válaszul hangzott el, amely a Reuters aznapi jelentésére vonatkozott, miszerint Washington az elmúlt hetekben titokban nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállított Kijevnek.

„Ő (Biden) februárban csendben utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy küldjön ATACMS rakétákat Ukrajnának ukrán szuverén területen belüli használatra. A március 12-én bejelentett katonai segélycsomag részeként kezdték meg a szállítást” – mondta Patel.

Ukrajna áprilisban kapta meg a rakétákat

Patel szerint.

Washington március 12-én jelentette be a Kijevnek szánt 300 millió dolláros segélycsomagot, miközben a kongresszus az Ukrajnának nyújtandó további segélyekről vitázott.

Biden utasította csapatát, hogy biztonsági okokból és „a meglepetés erejének fenntartása érdekében Ukrajna számára” titokban vegyék fel a nagy hatótávolságú ATACMS-eket a csomagba

– jelentette a Reuters egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva.

Az Egyesült Államok először tavaly ősszel, több hónapos mérlegelést követően szállította az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer. Az ATACMS újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer, és ezek Ukrajnának történő szállítása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.

Kijev folyamatosan sürgette nyugati szövetségeseit, hogy szerezzenek be nagyobb hatótávolságú fegyvereket, köztük az újabb ATACMS-eket, de

a partnerek haboztak olyan fegyverek szállítását illetően, amelyek potenciálisan alkalmasak lehetnek orosz területen belüli csapások mérésére.

A Pentagon is aggodalmának adott hangot, hogy a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának való küldése károsíthatja az Egyesült Államok katonai felkészültségét azáltal, hogy kimeríti saját készleteit. Az Egyesült Államok januárban tudta eloszlatni ezeket az aggályokat, ami végül az Ukrajnának való küldésről szóló döntéshez vezetett.

Az, hogy Oroszország észak-koreai nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, és támadásokat intézett Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, befolyásolta Washington döntését, hogy mégiscsak nagy hatótávolságú rakétákat küldjön Kijevnek – jelentette a Reuters.

Nem tudni, hogy hány ATACMS-t szállítottak Ukrajnának.

Kijev április 17-én lőtt ki néhányat a nemrég kapott rakéták közül egy orosz repülőtér ellen a megszállt Krímben lévő Dzsankojban, amely a frontvonaltól mintegy 165 kilométerre található

– mondta az amerikai tisztségviselő a Reutersnek.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „mindent megtesz” annak érdekében, hogy kárpótolja az országot azért a hat hónapért, amíg az ország arra várt, hogy az Egyesült Államok további segítséget nyújtson Kijevnek.

Mint arról beszámoltunk, Biden európai idő szerint szerdán este írta alá az Ukrajnának szánt közel 61 milliárd dollárt tartalmazó külföldi segélytörvényt, ezzel a törvényhozási folyamat utolsó lépése történt meg.

Zelenszkij köszönetet mondott Bidennek, a kongresszusnak és minden amerikainak, akik támogatják Ukrajnát az orosz teljes körű invázióval szembeni védekezésben.

„Most mindent megteszünk, hogy behozzuk a vitában és kétségek között eltelt hat hónap során felhalmozott hátrányt” – mondta az elnök.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijevnek és szövetségeseinek az oroszok ellen kell fordítaniuk mindazt, amit Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök ez idő alatt Ukrajnával szemben tett.

Idézet
Minden, amit (Putyin) a fronton tett, minden támadása az energiaszektorunk és az infrastruktúránk ellen, minden terrorja városaink és falvaink ellen – mindezeknek mozgósítaniuk kell minket, mindenkit a világon, akinek valóban fontos az élet, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra”

– jelentette ki.

Az elnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok igyekszik „a lehető leggyorsabban” elküldeni ezt a legújabb katonai csomagot, hogy az ukrán erőket ATACMS, tüzérségi, páncéltörő fegyverekkel, HIMARS lőszerekkel, valamint légvédelmi rendszerekkel és más felszerelésekkel lássák el.

Miközben Biden aláírta a külföldi segélytörvényt, a Pentagon közölte, hogy készen áll arra, hogy az amerikai fegyverkészletekből 1 milliárd dollár értékű fegyvereket küldjön Kijevbe.

Közben a kabinet honlapján szerdán közzétett rendeletből kiderül:

az ukrán kormány megtiltotta a személyazonosító okmányok és útlevelek külföldre küldését a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára.

A tilalom annak fényében lépett életbe, hogy Ukrajna a közelmúltban elfogadott új mozgósítási törvényt követően felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak külföldön történő új konzuli támogatás iránti kérelmeit.

A rendelet szerint

a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak csak a migrációs szolgálat ukrajnai irodáiban kaphatnak majd útlevelet. Az útlevelek külföldre küldésének szolgáltatása már nem lesz elérhető.

Néhány kivételtől eltekintve a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajnát a háború alatt, amíg a hadiállapot érvényben van.

Az ukrán konzuli szolgálatok tevékenységének jogszabályi kereteit aktualizálták, hogy igazodjanak az új törvény követelményeihez – közölte a külügyminisztérium kedden.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en azt is írta, hogy

„intézkedéseket rendelt el a hadköteles korú férfiakkal szembeni tisztességes hozzáállás helyreállítása érdekében Ukrajnában és külföldön”.

A tilalom nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik fogyatékkal élnek, vagy akik külföldre utaznak fogyatékkal élő rokonaik kísérésére. A rendelet nem vonatkozik azokra sem, akik beteg vagy árva gyermekeket kísérnek, valamint azokra, akik „orosz agresszió áldozatai”, és külföldre utaznak gyógykezelésre.

Korábban az ukrán kormány jóváhagyta az aktualizált mozgósítási törvényt, mivel az ország igyekszik megerősíteni fegyveres erőit. Ukrajna munkaerőhiánnyal küzd, és kénytelen volt büntetőintézkedéseket bevezetni azokkal szemben, akikről úgy ítélték meg, hogy kibújnak a sorozás alól.

Kuleba korábban bírálta azokat a harcképes korú férfiakat is, akik a háború alatt elhagyták az országot.

„Hogy néz ki most a helyzet: Egy hadköteles korú férfi külföldre ment, megmutatta az államának, hogy nem törődik annak fennmaradásával, majd jön és szolgáltatást akar kapni ettől az államtól” – mondta Kuleba.

Fehérorosz elnök: A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot a háborúba
A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot az ukrajnai háborúba – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán, hozzátéve, hogy országa békeszerető, ezt azonban nem szabad összetéveszteni a pacifizmussal.
Lukasenka erről az összfehérorosz népgyűlés ülésén beszélt, amelynek résztvevői megválasztották őt a népgyűlés elnökévé. Ihar Karpienka, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Lukasenka volt az egyetlen jelölt erre a posztra.
„Egy dolog világos: tényleg be akarnak vonni minket a háborúba. Én mint főparancsnok, valamint katonai és hírszerző szolgálataink látjuk ezt. Provokálnak minket, lövészárkokat ásnak, korszerűsítik a katonai infrastruktúrát, a fegyvereket, mi viszont itt, a határ túloldalán békés életet építünk, nem falakat húzunk, és nem árkokat ásunk. A mi békésségünk azonban nem pacifizmus, ne keverjék össze” – hangoztatta Lukasenka a találkozón elmondott beszédében.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a fenyegetés növekedésével párhuzamosan Fehéroroszország szimmetrikus intézkedéseket hoz, és növeli harci képességeit. „Erősnek kell lennünk ahhoz, hogy senki se merjen térdre kényszeríteni minket, miként gyakran előfordult történelmünkben” – hangoztatta, leszögezve, hogy Fehéroroszország nem tart igényt más országok területére. Kijelentette azt is, hogy országa kész jelentős mértékben hozzájárulni a világ élelmiszer-biztonságához.
Az államfő nehezményezte: miközben a nyugati országok részéről vádak hangzanak el Fehéroroszországgal szemben, amiért megengedte Oroszországnak, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen területén, az Egyesült Államok is gyors léptékben modernizálja saját taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket európai légitámaszpontokon helyez el.
„Nyugat-Európában tartósan több mint 60 500 amerikai és több mint 30 000 NATO-katona állomásozik. Vajon milyen politikai döntéseket hoznak majd az európai vezetők amerikai csapatok gépkarabélyainak célkeresztjében?” – vetette fel. Hozzáfűzte: ezzel egy időben maga az Egyesült Államok is rohamtempóban modernizálja taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket belgiumi, németországi, olaszországi, törökországi, hollandiai légibázisokon állomásoztat. Megjegyezte, hogy a katonai terminológiában ezt csapásmérő-támadó képességnek nevezik.
Az elnök kitért arra, hogy az országa területén lévő orosz taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásának mechanizmusa nem szerepel a fehérorosz katonai doktrínában, e fegyverzetek felhasználásának rendjét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott konzultációk keretében határozzák meg majd.
Kijelentette: Fehéroroszország nem fog más országoknál „koldulni” a nyugati szankciók feloldásáért vagy a határok megnyitásáért árui előtt, mivel az ország más irányba állította át kereskedelmét, és sikeresen megbirkózik a helyzettel.

korábban írtuk

Biden aláírt, indulnak a hadi felszerelések Ukrajna számára
Biden aláírt, indulnak a hadi felszerelések Ukrajna számára

Joe Biden elnök aláírta, és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 26., vasárnap

Borrell: egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami izraeli érdek is

Kollektív erőfeszítésekre van szükség az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításához, amelyhez egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami egyben izraeli érdek is – jelentette ki Josep Borrell vasárnap Brüsszelben.

Borrell: egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami izraeli érdek is
2024. május 26., vasárnap

A brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot

A kormányzó brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot.

A brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot
2024. május 25., szombat

Borrell: Izraelnek le kell állítania a rafahi offenzívát a Nemzetközi Bíróság határozata szerint

Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell.

Borrell: Izraelnek le kell állítania a rafahi offenzívát a Nemzetközi Bíróság határozata szerint
2024. május 25., szombat

Imára buzdítja a fiatalokat Ferenc pápa a gyermekek világnapján, amelyet először tartanak a katolikus egyházban

Első ízben tartják a katolikus egyházban a gyermekek világnapját: Ferenc pápa üzenetet írt a gyermekeknek a május 25-én és 26-án tartott ünnep alkalmából.

Imára buzdítja a fiatalokat Ferenc pápa a gyermekek világnapján, amelyet először tartanak a katolikus egyházban
2024. május 25., szombat

Az EU és a NATO elfogadhatatlannak tartja az észt–orosz határon történt incidenst

Elfogadhatatlan Oroszország azon lépése, hogy csütörtök éjjel a határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat eltávolítottak a két ország határát képező Narva folyóról.

Az EU és a NATO elfogadhatatlannak tartja az észt–orosz határon történt incidenst
2024. május 24., péntek

Uniós elnöksége alatt a magyar kormány gazdabarát irányba fordítaná az agrárpolitikát

Az európai gazdáknak versenyképes és gazdabarát uniós agrárpolitikára van szüksége, Magyarország ezeket a szempontokat fogja képviselni uniós elnöksége idején – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Uniós elnöksége alatt a magyar kormány gazdabarát irányba fordítaná az agrárpolitikát
2024. május 24., péntek

Putyin szerint megszűnt Zelenszkij legitimitása

Megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, a kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában.

Putyin szerint megszűnt Zelenszkij legitimitása
2024. május 24., péntek

A rafahi offenzíva leállítására szólította fel Izraelt a Nemzetközi Bíróság

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben indított eljárás keretében felszólította pénteken Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját a dél-gázai Rafah városa ellen.

A rafahi offenzíva leállítására szólította fel Izraelt a Nemzetközi Bíróság
2024. május 24., péntek

Hamis személyi igazolvánnyal bujkált Magyarországon egy román férfi, letartóztatták

Többszörösen körözött román férfit fogtak el a szeghalmi és a gyulai rendőrök Békés vármegyében. Más névre szóló, hamis irattal igazolta magát, és a korábban a bűnügyi nyilvántartásba lefotózott tetoválásán is változtatott, de hiába.

Hamis személyi igazolvánnyal bujkált Magyarországon egy román férfi, letartóztatták
2024. május 24., péntek

Három további túsz holttestét szerezte vissza az izraeli hadsereg Gázában

Az izraeli hadsereg (IDF) visszaszerezte további három, a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásában a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz holttestét – jelentette az IDF szóvivője pénteken.

Három további túsz holttestét szerezte vissza az izraeli hadsereg Gázában