Fotó: Hannibal Hanschke/EPA/Agerpres
A Gázában tartott túszok elengedéséről és átmeneti tűzszünetről szóló megállapodás körvonalairól sikerült megegyezésre jutni a közvetítők útján zajló tárgyalásokon – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap.
2024. február 26., 08:352024. február 26., 08:35
Jake Sullivan, a CNN hírtelevízió műsorában elmondta, hogy Izrael, az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar között egyetértés alakult ki a párizsi egyeztetéseken egy olyan megállapodás körvonalairól, amely biztosíthatja a még Hamász kezében lévő túszok szabadon bocsátását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
Ez a munka tart most – fűzte hozzá Jake Sullivan és reményét fejezte ki, hogy napokon belül lesz stabil és végleges változata a megállapodásnak.
Jake Sullivan a Gázai övezet jövőjéről nyilvánosságra került izraeli tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak vannak aggályai a sajtóban megjelentek alapján. Egy másik vasárnapi interjúban, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy még a vasárnap folyamán beszél az izraeli partnerekkel, mert a tervezet anélkül jelent meg a médiában, hogy arról az izraeli fél az amerikait tájékoztatta volna.
A lehetséges túszmegállapodásról a Hamász egyik vezetője, Basem Naim szintén a CNN hírtelevíziónak ugyanakkor vasárnap úgy nyilatkozott, hogy
A jelentések szerint a Hamászt vasárnap tájékoztatták a Párizsban pénteken tartott egyeztetésről, amelyen a katari és egyiptomi tárgyalók mellett részt vett David Barnea, az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Bill Burns.
Az Izrael és Hamász közötti megállapodásról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Joe Biden, amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy aktív egyeztetések zajlanak, amelyek része egy legkevesebb 6 hetes átmeneti fegyverszünet.
Eközben
A hadsereg „bemutatta a háborús kabinetnek a lakosságnak a Gázai övezetben lévő harci övezetekből való evakuálására vonatkozó tervet, valamint a jövőbeli műveletek tervét” – áll a miniszterelnöki hivatal rövid közleményében, részletek közlése nélkül.
A bejelentés egy, az övezet déli részén található Rafah városa ellen várható izraeli offenzíva előtt történt, ahol az ENSZ szerint közel 1,5 millió palesztin, többnyire kitelepítettek élnek rendkívül bizonytalan körülmények között.
A többszöri nemzetközi figyelmeztetések ellenére Netanjahu szárazföldi hadműveletet akar indítani az Egyiptommal lezárt határon fekvő város ellen, amelyet az iszlamista Hamász mozgalom utolsó bástyájának nevez.
mondta vasárnap a CBS amerikai televíziónak.
Egy ilyen hadművelet megindításával Izrael hetekre lenne a Hamász feletti teljes győzelemtől – mondta.
Vasárnap újabb bombázások érték Rafah városát, és harcok dőltak a néhány kilométerre északra fekvő Hán-Júnisz városában is.
A háború kezdete óta, amelyet a Hamász október 7-i példátlan támadása váltott ki, az Izrael által ostromlott Gázai övezetben súlyos humanitárius katasztrófa fenyeget, az ENSZ szerint 2,2 millió embert, a lakosság túlnyomó többségét „tömeges éhínség” fenyegeti.
Vasárnap ENSZ szerint az éhségtől hajtva emberek százai menekültek el a Gázai övezet északi részéről, ahol 300 ezer lakost fenyeget az éhhalál veszélye.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!