Fotó: Twitter/Lloyd Austin
A Vörös-tenger hajózási szabadságának biztosításáról és Izraelnek a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen a Gázai övezetben folytatott háborújáról tárgyalt hétfőn Tel-Avivban Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere.
2023. december 19., 08:592023. december 19., 08:59
Austin találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, majd megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel is. Az előzetes jelentések szerint Izrael Gázai övezetben folytatott háborújának helyzete, a hadiesemények jövőbeli alakulása szerepelt a napirenden.
Amerikai források szerint a védelmi miniszter ismertette az amerikai álláspontot a háború következő szakaszáról, amelyben
Galant az amerikai védelmi miniszter mellett állva kijelentette, hogy „ha nem születik diplomáciai megoldás, nem fogunk habozni északon támadni” – utalva az Izrael északi határán a síita Hezbollahhal október 7-ét követően kialakult ellenségeskedésre. A konfliktusban Izrael az ENSZ 1701-es, a 2006-os libanoni háborút lezáró határozatát szeretné végrehajtatni, mely szerint a Hezbollah egységei csak a Litani folyótól északra tartózkodhatnak.
Lloyd Austin látogatásán azt mondta, hogy
„Többnemzetiségű munkacsoportot vezetünk a Vörös-tengeren, hogy támogassuk a hajózás szabadságának alapelvét. Amerika határozottan elkötelezett Izrael mellett, továbbra is gondoskodni fogunk az Izrael számára szükséges felszerelésről, hogy megvédhessék az országot” – mondta a szűk háborús kabinettel tartott közös ülése előtti nyilatkozatában az amerikai védelmi miniszter.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy több humanitárius segély jusson el a kétmillió, lakóhelyét elhagyni kényszerülő emberhez a Gázai övezetben, és ezt a segélyt jobban kell elosztanunk”– tette hozzá.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Hamász október 7-i mészárlásában részt vevő Nachba kommandójának harcosait fogta el egy iskolában Gáza város Rimal negyedében. A biztonsági erők pénteken razziát tartottak az iskolában, ennek során a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristáit, köztük a mészárlásban részt vevő fegyvereseket megölték, illetve másokat őrizetbe vettek és kihallgatásra vittek.
A háború kitörése óta 350 ezer, fertőző betegségben szenvedő embert vettek számba, többségüket a menekültközpontokban – közölte a minisztérium.
Az IDF bejelentette, hogy az övezet déli részén folytatott harcban meghalt egy 22 éves és az északi részen egy 33 éves katona. Nyilvánosságra hozták egy 23 éves, vasárnap elesett katona nevét is hétfőn. A hadsereg szóvivője közölte azt is, hogy a légvédelmi erők elfogtak egy „gyanús légi eszközt”, amely Libanonból átkelt Izraelbe.
Az izraeli erők megtámadták a Hezbollah libanoni állásait, benne terroristainfrastruktúrát, egy rakétakilövő-állást, egy katonai objektumot, s korábban a Hezbollah munkatársait is lőtték. Izraelben több lövedéket észleltek, amelyeket Libanonból indítottak a határ menti területekre, ezekre az IDF tüzérségi tűzzel válaszolt.
Közben
Rishi Sunak hétfői skóciai látogatásán újságíróknak nyilatkozva, a gázai hadműveletekre utalva kijelentette: máris túl sok civil halt meg, és senki nem szeretné, hogy ez a konfliktus a szükségesnél akár csupán egyetlen nappal is tovább tartson.
A konzervatív párti brit kormányfő megerősítette, hogy
Sunak hétfői nyilatkozata után nem sokkal a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az izraeli hadseregnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a gázai hadművelet a Hamász vezetőit és operatív embereit vegye célba.
A Downing Street illetékese hozzátette ugyanakkor:
A brit kormány részéről egy napon belül másodszor hangzott el olyan hivatalos nyilatkozat, amely a palesztin civilek fokozottabb védelmét sürgeti Izrael részéről.
David Cameron brit és Annalena Baerbock német külügyminiszter a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös cikkében úgy fogalmazott, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és a Hamász jelentette fenyegetés felszámolásához, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius törvényeket és különbséget kell tennie terroristák és civilek között.
Cameron és Baerbock cikke szerint Izrael nem nyerheti meg a Hamász ellen vívott háborúját, ha hadműveletei lerombolják a békés együttélés esélyét is a palesztinokkal.
– írta a két politikus.
David Cameron – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, és Rishi Sunak nevezte ki a minap külügyminiszterré – új tisztségében hozott egyik első intézkedéseként megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
A londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, Alicia Kearns a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: véleménye szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot, mivel a gázai hadműveletek „túlmentek az önvédelem határain”.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
szóljon hozzá!