Megosztó kérdés. Hiába a spanyol, a norvég és az ír lépés, számos vezető hatalom nem hajlandó egyoldalúan áldását adni a palesztin állam létrehozására
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Megoszlik a nemzetközi közösség véleménye a független palesztin állam elismeréséről
2024. május 23., 08:002024. május 23., 08:00
A párizsi vezetés nem tartja időszerűnek a palesztin állam egyoldalú elismerését – közölte szerdán a francia külügyi tárca. Washington az egyoldalú elismerések ellenében szólalt fel, Berlin pedig a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
– ismertette a francia külügyminiszter.
Stéphane Séjourné elhatárolódott Írország, Spanyolország és Norvégia által tett, a palesztin állam egyoldalú elismerésére vonatkozó bejelentésétől, és kiemelte: reményei szerint felgyorsulnak a gázai tűzszünet biztosítására tett erőfeszítések.
„Franciaország úgy gondolja, hogy a feltételek nem adottak ahhoz, hogy egy ilyen döntésnek tényleges hatása legyen” – mondta Jiszráel Kac izraeli külügyminiszterrel folytatott párizsi megbeszélését követően Séjourné az MTI szerint.
„Egy független palesztin állam létrejötte a német külpolitika határozott célkitűzései között szerepel” – közölte a német külügyminisztérium szóvivője egy berlini konferencián.
– közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.
„Az elnök határozottan támogatja a kétállami megoldást, ahogy azt egész pályafutása alatt is tette” – tette hozzá.
Lengyelország rávilágított, támogatja a kétállami megoldást a közel-keleti válsághelyzet megoldása érdekében. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: támogatják az Európai Unió és más országok vezetőinek erőfeszítéseit egy hosszú távú, stabil megoldás elérése érdekében.
Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte, hogy Spanyolország, Írország és Norvégia is elismeri a palesztin államot. A török elnök egy ankarai rendezvényen közölte, hogy rendkívül elégedett ezen országok döntésével.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az X-re feltöltött videónyilatkozatában kijelentette: a palesztin állam elismerésével az európai államok a terrort jutalmaznák.
„Ciszjordániában (Júdeában és Szamáriában) a palesztinok nyolcvan százaléka támogatja az október 7-i szörnyű mészárlást. Az ilyen gonoszságnak tilos államot adni” – hangoztatta Netanjahu.
– mondta az izraeli kormányfő az iszlamista fegyveresek őszi terrortámadására utalva, mely nyomán kitört a gázai háború.
„A terrorizmus díjazása nem hoz békét – és nem akadályoz meg bennünket sem abban, hogy legyőzzük a Hamászt” – zárta nyilatkozatát Netanjahu.
A miniszterelnök néhány perccel azután jelentette meg videonyilatkozatát, hogy az elrabolt katonalányok szülei közzétették azokat a videófelvételeket, melyeket a Hamász fegyveresei készítettek október 7-én a 18-20 éves lányok túszul ejtéséről.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!