Trump-Zelenszkij találkozó Washingtonban
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij szerint nem tartozik bocsánatkéréssel Donald Trump amerikai elnök felé a Fehér Házban tartott találkozón történtek miatt – az ukrán államfő a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban fejtette ki véleményét a pénteki szóváltással kapcsolatban, mely után az amerikai külügyminiszter bocsánatkérésre szólította fel Zelenszkijt.
2025. március 01., 11:032025. március 01., 11:03
Volodimir Zelenszkij úgy vélte, hogy országa és az Egyesült Államok stratégiai partnerek, akiknek nagyon őszintének és közvetlennek kell lenniük egymással, majd hozzátette, hogy véleménye szerint bizonyos dolgokat a nyilvánosság kizárásával kell megvitatni.
– fogalmazott, és azt is megjegyezte, hogy nem tudja és nem akarja megváltoztatni az ukránok attitűdjét az oroszok irányában. „Ők gyilkosok a számunkra” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Donald Trumppal abban, hogy ő – Volodimir Zelenszkij – soha nem írna alá megállapodást közvetlenül Vlagyimir Putyinnal, azt mondta, hogy ez nem igaz. Kijelentette, hogy Ukrajna békét akar és lesznek tárgyalások, de az asztalnál Ukrajnának, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és Európának kell helyet kapnia. Hozzátette, hogy „készen állunk a békére, de erős pozícióban kell lennünk, ami erős hadsereget jelent, a partnereinket a mi oldalunkon és biztonsági garanciát”.
Volodimir Zelenszkij arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e lemondani, azt mondta, hogy csak az ukrán emberek dönthetnek az elnökükről. Úgy vélte, hogy az ő és Donald Trump kapcsolata megmenthető, amit többnek nevezett, mint két elnök viszonya.
Marco Rubio erről a CNN hírtelevízióban beszélt pénteken. A miniszter „fiaskónak” nevezte a találkozót és megkérdőjelezte, hogy az ukrán államfő valóban békét akar Oroszországgal. Marco Rubio szerint a kudarcot Volodimir Zelenszkij viselkedése okozta, és azt mondta, „semmi szükség nem volt arra, hogy oda menjen és ellenségesen viselkedjen”.
A Trump-Zelenszkij találkozó után az amerikai külügyminiszter agresszívnek nevezte az ukrán elnök beszédmódját, és hozzátette, ezzel nem fogja elérni, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele. „Így az emberben az a benyomás keletkezik, hogy Zelenszkij talán nem akar békemegállapodást. Azt mondja, hogy igen, de talán mégsem” – fogalmazott Marco Rubio, értékelve az éles szóváltásba torkolló fehér házi találkozó eseményeit.
Donald Trump elnök a találkozót követően a közösségimédia-oldalán közzétett bejegyzésében „nagyon jelentőségteljesnek” nevezte a találkozót, amiből véleménye szerint sok minden kiderült. Kifejtette, hogy ő békét akar, és úgy vélte, hogy „Zelenszkij elnök nem áll készen a békére, ha annak Amerika a részese”.
Az ukrán delegáció idő előtti távozásával végződő csúcstalálkozóról Hakeem Jeffries, a Kongresszus alsóházának vezető demokrata képviselője úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kapcsolatot meg kell menteni a „szabad világ érdekében”. A politikus a kapcsolat rendezését az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekének is nevezte.
Ezzel egy időben Lindsey Graham, a szenátus republikánus tagja, aki pénteken még találkozott Volodmir Zelenszkijjel, és korábban a Kongresszus Ukrajnába látogató delegációjának is tagja volt, a történtek nyomán úgy vélte, hogy az ukrán elnöknek le kellene mondania vagy gyökeresen változtatnia kellene a viselkedésén.
Donald Trump elnök kiállása a béke mellett az elmúlt három év legnagyszerűbb pillanata volt – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán az amerikai és az ukrán elnök washingtoni találkozója után.
Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!