Viszonylagos nyugalom honol Koszovóban az összecsapások után, de komoly eszkalációról van szó

Viszonylagos nyugalom honol Koszovóban az összecsapások után, de komoly eszkalációról van szó

Fotó: Twitter

Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erői (KFOR) védik.

Hírösszefoglaló

2023. május 30., 13:542023. május 30., 13:54

A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis „narratívák” mögé.

A szerbek tájékoztatása szerint 52 helyi szerb sérült meg, míg a koszovói rendőrség négy embert vett őrizetbe.

A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak.

A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd.

Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

Vucic viszont Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatóján is elmondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki. Ezt azonban kevesen akarták meghallani.

A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, és ezt hétfő délután ismét megerősítette, majd az éjszakát a szerb katonákkal töltötte a koszovói határ közelében.

A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg „észhez téríteni” Albin Kurtit. Kedd reggel Aleksandar Vucic személyesen is találkozott az említett országok nagyköveteivel, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.

Albin Kurti is találkozott a német, az olasz, a francia, a brit és az amerikai, valamint az uniós nagykövettel, a megbeszélés után a közösségi médiában azt írta: „a békéért és a stabilitásért állunk ki”, emellett

elítélte a „szerb szélsőségesek” viselkedését.

Kedden a Twitteren közölte: „egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak”.

Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy

Albin Kurti miniszterelnök háborút akar kirobbantani, mert csak így tudja megakadályozni, hogy a brüsszeli megállapodások szerint létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét.

A közösség létrehozásáról még 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.

Közben

a NATO elítélte a parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonái ellen elkövetett provokálatlan támadásokat

Észak-Koszovóban, amely során több katona megsebesült.

„Az ilyen támadások teljesen elfogadhatatlanok, az erőszaknak azonnal véget kell vetni. Felszólítjuk az összes felet, hogy tartózkodjanak a feszültséget tovább szító cselekedetektől, és kezdjenek párbeszédet. A KFOR minden szükséges intézkedést megtesz a biztonságos környezet fenntartása érdekében, és továbbra is pártatlan álláspontot fog képviselni” – hívta fel a figyelmet a szervezet.

Demkó Attila: a koszovói miniszterelnök több határt is átlépett, albán provokációról van szó

Egyértelműen albán provokációként értékelhető mindaz, ami hétfőn Észak-Koszovóban lezajlott – véli Demkó Attila biztonságpolitikai elemző.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője közösségi oldalán leszögezte: Koszovóban nagyon komoly eszkalációt látunk.
„Albin Kurti koszovói miniszterelnök több határt is átlépett – ez most egyértelműen albán provokáció. Ha valami nem kell most a NATO-nak és a Nyugatnak, akkor most ez. De nem volt elég eszük etnikai határokat húzni, ahogy 1920-ban sem, aztán csodálkoznak, hogy máig baj van belőle. A "Nyugat" jobban tudja...Dehogy” – hangsúlyozta.
Megjegyezte: mindezzel nem azt akarja mondani, hogy az oroszoknak több eszük van, mert „magukat ássák el” ezzel a háborúval.
„Egyik nem fogta fel, hogy van ír, magyar, szerb stb, stb, nemzet, aki nem fogja elfogadni csak úgy a rájuk kényszerített határt, a másik nem fogta fel, hogy nagyon is létezik ukrán nemzet. A világ alapja a nemzet, és ez még egy jó ideig így marad, tetszik, nem tetszik. Az ukránok nem a demokráciáért és a nyugati értékekért harcolnak ennyire kitartóan, ez annyira nevetséges, hogy itt Pozsonyban is alig tudom visszatartani magam, hogy ne szóljak. Nem, magukért, a földjükért, a nemzetükért harcolnak” – mutatott rá”
Lehet-e háború Koszovóban? Nem valószínű, de béke sem lesz, soha, amíg a szerb lakta területeket vissza nem csatolják Szerbiához, és az albánokkal meg nem értetik, hogy a szerb templomokhoz, emlékhelyekhez nem érhetnek hozzá máshol sem. Az albánok sokat szenvedtek korábban - de most ők az agresszorok. Van ez így, az áldozatból lesz az agresszor...” – hívta fel a figyelmet Demkó.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 16., vasárnap

Egy román állampolgár életét vesztette szombaton Kongóban

Egy román állampolgár életét vesztette és két másik román állampolgár megsérült szombaton Kongóban egy konfliktusban – közölte vasárnap a román külügyminisztérium.

Egy román állampolgár életét vesztette szombaton Kongóban
2024. június 16., vasárnap

Először jelent meg nyilvánosan betegsége bejelentése óta Katalin hercegnő

A brit trónörökös felesége a III. Károly király hivatalos születésnapjának alkalmából rendezett katonai díszszemlén tűnt fel gyermekei társaságában. Katalin pénteki üzenetében elmondta, jól halad a kezelése.

Először jelent meg nyilvánosan betegsége bejelentése óta Katalin hercegnő
2024. június 15., szombat

„Kárpátalján fárad a társadalom, de próbálunk túlélni” – Orosz Ildikó beregszászi egyetemvezető a magyarság helyzetéről

Hogyan éli meg a kárpátaljai magyarság a háború sújtotta Ukrajnában a mindennapi nehézségeket, milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg és milyen vonatkozásban viselte meg leginkább a több mint két éve tartó háború a társadalmat?

„Kárpátalján fárad a társadalom, de próbálunk túlélni” – Orosz Ildikó beregszászi egyetemvezető a magyarság helyzetéről
2024. június 14., péntek

Hitler és a nácik jutottak Zelenszkij eszébe Putyin békejavaslata nyomán

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken közölt békejavaslata ultimátum, arról szól, hogy az ő feltételei szerint fejezzék be a háborút, és ez semmiben sem különbözik a korábbi orosz üzenetektől – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hitler és a nácik jutottak Zelenszkij eszébe Putyin békejavaslata nyomán
2024. június 14., péntek

Karácsony nem fogadja el, hogy az újraszámlálás őt hozta ki a főpolgármester-választás nyertesének

A főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak ellenőrzése után Karácsony Gergely nyerte meg a választást 41 szavazattal – derült ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) péntek esti ülésén.

Karácsony nem fogadja el, hogy az újraszámlálás őt hozta ki a főpolgármester-választás nyertesének
2024. június 14., péntek

Ferenc pápa a komikusoknak: lehet Istenen nevetni, de egy feltétellel

„Lehet Istenen nevetni, de anélkül, hogy megsértenénk a hívők vallásos érzéseit” – mondta Ferenc pápa péntek reggel, amikor mintegy 15 ország 100 humoristáját fogadta közös audiencián.

Ferenc pápa a komikusoknak: lehet Istenen nevetni, de egy feltétellel
2024. június 14., péntek

Putyin békefeltételei: semleges Ukrajna, „nácitlanítás”, elismert hódítások, feloldott szankciók, biztosított kisebbségi jogok

Ukrajnának el nem kötelezett és semleges státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Putyin békefeltételei: semleges Ukrajna, „nácitlanítás”, elismert hódítások, feloldott szankciók, biztosított kisebbségi jogok
2024. június 14., péntek

Semjén: a KDNP kilép az Európai Néppártból, ha felveszik a Tisza Pártot

Ha Magyar Pétert az Európai Néppárt (EPP) frakciójába, vagy pártját felveszik az EPP-be, akkor a KDNP kénytelen távozni az Európai Néppártból – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten.

Semjén: a KDNP kilép az Európai Néppártból, ha felveszik a Tisza Pártot
2024. június 14., péntek

Orbán Viktor: ha Le Pen és Meloni meg tudna állapodni, az EP második legnagyobb frakciója jöhetne létre

Az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját alakíthatná meg a jobboldal, amennyiben a választáson győztes francia és olasz jobboldal vezetői megegyeznek, és a Fidesz is csatlakozik – mondta a magyar miniszterelnök pénteken.

Orbán Viktor: ha Le Pen és Meloni meg tudna állapodni, az EP második legnagyobb frakciója jöhetne létre
2024. június 14., péntek

Még a Hamász sem tudja, hány izraeli túsz lehet életben, Izrael nem folytatja a tűzszüneti tárgyalásokat az időhúzás miatt

Senkinek sincs fogalma arról, hogy hányan vannak életben a Hamász által október 7-én elrabolt izraeli túszok közül – jelentette ki egy magas rangú Hamász-tiszségtviselő a CNN-nek.

Még a Hamász sem tudja, hány izraeli túsz lehet életben, Izrael nem folytatja a tűzszüneti tárgyalásokat az időhúzás miatt