Fotó: Twitter
Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erői (KFOR) védik.
2023. május 30., 13:542023. május 30., 13:54
A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis „narratívák” mögé.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.
Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak.
Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.
Vucic viszont Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatóján is elmondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki. Ezt azonban kevesen akarták meghallani.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, és ezt hétfő délután ismét megerősítette, majd az éjszakát a szerb katonákkal töltötte a koszovói határ közelében.
A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg „észhez téríteni” Albin Kurtit. Kedd reggel Aleksandar Vucic személyesen is találkozott az említett országok nagyköveteivel, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.
Albin Kurti is találkozott a német, az olasz, a francia, a brit és az amerikai, valamint az uniós nagykövettel, a megbeszélés után a közösségi médiában azt írta: „a békéért és a stabilitásért állunk ki”, emellett
Kedden a Twitteren közölte: „egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak”.
Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy
A közösség létrehozásáról még 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.
Közben
Észak-Koszovóban, amely során több katona megsebesült.
„Az ilyen támadások teljesen elfogadhatatlanok, az erőszaknak azonnal véget kell vetni. Felszólítjuk az összes felet, hogy tartózkodjanak a feszültséget tovább szító cselekedetektől, és kezdjenek párbeszédet. A KFOR minden szükséges intézkedést megtesz a biztonságos környezet fenntartása érdekében, és továbbra is pártatlan álláspontot fog képviselni” – hívta fel a figyelmet a szervezet.
Demkó Attila: a koszovói miniszterelnök több határt is átlépett, albán provokációról van szó
Egyértelműen albán provokációként értékelhető mindaz, ami hétfőn Észak-Koszovóban lezajlott – véli Demkó Attila biztonságpolitikai elemző.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője közösségi oldalán leszögezte: Koszovóban nagyon komoly eszkalációt látunk.
„Albin Kurti koszovói miniszterelnök több határt is átlépett – ez most egyértelműen albán provokáció. Ha valami nem kell most a NATO-nak és a Nyugatnak, akkor most ez. De nem volt elég eszük etnikai határokat húzni, ahogy 1920-ban sem, aztán csodálkoznak, hogy máig baj van belőle. A "Nyugat" jobban tudja...Dehogy” – hangsúlyozta.
Megjegyezte: mindezzel nem azt akarja mondani, hogy az oroszoknak több eszük van, mert „magukat ássák el” ezzel a háborúval.
„Egyik nem fogta fel, hogy van ír, magyar, szerb stb, stb, nemzet, aki nem fogja elfogadni csak úgy a rájuk kényszerített határt, a másik nem fogta fel, hogy nagyon is létezik ukrán nemzet. A világ alapja a nemzet, és ez még egy jó ideig így marad, tetszik, nem tetszik. Az ukránok nem a demokráciáért és a nyugati értékekért harcolnak ennyire kitartóan, ez annyira nevetséges, hogy itt Pozsonyban is alig tudom visszatartani magam, hogy ne szóljak. Nem, magukért, a földjükért, a nemzetükért harcolnak” – mutatott rá”
Lehet-e háború Koszovóban? Nem valószínű, de béke sem lesz, soha, amíg a szerb lakta területeket vissza nem csatolják Szerbiához, és az albánokkal meg nem értetik, hogy a szerb templomokhoz, emlékhelyekhez nem érhetnek hozzá máshol sem. Az albánok sokat szenvedtek korábban - de most ők az agresszorok. Van ez így, az áldozatból lesz az agresszor...” – hívta fel a figyelmet Demkó.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Felszállás közben lecsúszott a kifutópályáról és kigyulladt a Saurya Airlines nepáli légitársaság egy kisebb repülőgépe szerdán Katmanduban. Az első hatósági beszámolók szerint a légi katasztrófának legkevesebb 18 halálos áldozata volt.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
A július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert” – szólított békességre kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”.
A Fidesz–KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék).
Legalább 71 ember életét vesztette és 200-an megsebesültek hétfőn a Gázai övezet déli részén található Hán-Júnisz elleni újabb izraeli támadásban – jelentette a Vafa palesztin hírügynökség kórházi dolgozókra hivatkozva.
Egy olasz állatvédő szervezetnek sikerült bírósági úton megakadályoznia egy medvekilövési rendelet végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az állatot át lehet telepíteni Romániába.
Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Közösen szólították fel lemondásra a titkosszolgálat igazgatóját republikánus és demokrata kongresszusi tagok hétfőn, a Donald Trump elleni merényletkísérletről szóló meghallgatáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!