Fotó: Twitter
Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erői (KFOR) védik.
2023. május 30., 13:542023. május 30., 13:54
A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis „narratívák” mögé.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.
Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak.
Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.
Vucic viszont Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatóján is elmondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki. Ezt azonban kevesen akarták meghallani.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, és ezt hétfő délután ismét megerősítette, majd az éjszakát a szerb katonákkal töltötte a koszovói határ közelében.
A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg „észhez téríteni” Albin Kurtit. Kedd reggel Aleksandar Vucic személyesen is találkozott az említett országok nagyköveteivel, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.
Albin Kurti is találkozott a német, az olasz, a francia, a brit és az amerikai, valamint az uniós nagykövettel, a megbeszélés után a közösségi médiában azt írta: „a békéért és a stabilitásért állunk ki”, emellett
Kedden a Twitteren közölte: „egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak”.
Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy
A közösség létrehozásáról még 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.
Közben
Észak-Koszovóban, amely során több katona megsebesült.
„Az ilyen támadások teljesen elfogadhatatlanok, az erőszaknak azonnal véget kell vetni. Felszólítjuk az összes felet, hogy tartózkodjanak a feszültséget tovább szító cselekedetektől, és kezdjenek párbeszédet. A KFOR minden szükséges intézkedést megtesz a biztonságos környezet fenntartása érdekében, és továbbra is pártatlan álláspontot fog képviselni” – hívta fel a figyelmet a szervezet.
Demkó Attila: a koszovói miniszterelnök több határt is átlépett, albán provokációról van szó
Egyértelműen albán provokációként értékelhető mindaz, ami hétfőn Észak-Koszovóban lezajlott – véli Demkó Attila biztonságpolitikai elemző.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője közösségi oldalán leszögezte: Koszovóban nagyon komoly eszkalációt látunk.
„Albin Kurti koszovói miniszterelnök több határt is átlépett – ez most egyértelműen albán provokáció. Ha valami nem kell most a NATO-nak és a Nyugatnak, akkor most ez. De nem volt elég eszük etnikai határokat húzni, ahogy 1920-ban sem, aztán csodálkoznak, hogy máig baj van belőle. A "Nyugat" jobban tudja...Dehogy” – hangsúlyozta.
Megjegyezte: mindezzel nem azt akarja mondani, hogy az oroszoknak több eszük van, mert „magukat ássák el” ezzel a háborúval.
„Egyik nem fogta fel, hogy van ír, magyar, szerb stb, stb, nemzet, aki nem fogja elfogadni csak úgy a rájuk kényszerített határt, a másik nem fogta fel, hogy nagyon is létezik ukrán nemzet. A világ alapja a nemzet, és ez még egy jó ideig így marad, tetszik, nem tetszik. Az ukránok nem a demokráciáért és a nyugati értékekért harcolnak ennyire kitartóan, ez annyira nevetséges, hogy itt Pozsonyban is alig tudom visszatartani magam, hogy ne szóljak. Nem, magukért, a földjükért, a nemzetükért harcolnak” – mutatott rá”
Lehet-e háború Koszovóban? Nem valószínű, de béke sem lesz, soha, amíg a szerb lakta területeket vissza nem csatolják Szerbiához, és az albánokkal meg nem értetik, hogy a szerb templomokhoz, emlékhelyekhez nem érhetnek hozzá máshol sem. Az albánok sokat szenvedtek korábban - de most ők az agresszorok. Van ez így, az áldozatból lesz az agresszor...” – hívta fel a figyelmet Demkó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld festéket fújtak Párizs belvárosában a holokauszt-emlékműre, két zsinagógára és egy híres zsidó étterem falára szombatra virradóra – közölték rendőrségi források.
A gázai helyzet a legrosszabb az Izrael és a Hamász fegyveresei közötti háború 19 hónappal ezelőtti kezdete óta – közölte pénteken az ENSZ a Reuters szerint.
Elon Musk tanácsaival továbbra is segíti Donald Trump elnöki munkáját, azt követően is, hogy hivatalos kormányzati pozíciója megszűnik – hangzott el a milliárdos vállalkozó és az amerikai elnök közös, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Donald Trump szerint az orosz és ukrán elnök „makacssága” is az oka annak, hogy eddig nem sikerült elérni a háború lezárását. Az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
A holland kormány 5,7 millió eurós céltartalékot különített el az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsekért járó esetleges kártérítés kifizetésére – írja a holland kulturális minisztérium közleményére hivatkozva az AFP.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felajánlotta a román Belügyminisztérium Veszélyhelyzeti Hivatalának a segítségét – közölte az OKF szóvivője az MTI-vel pénteken.
Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottja, Keith Kellogg szerint jogos Oroszország aggodalma a NATO keleti bővítésével kapcsolatban, és az Egyesült Államok nem szeretné Ukrajnát az Egyesült Államok vezette katonai szövetségben látni.
Az amerikai kormányzat fellebbez a közelmúltban bevezetett vámok alkalmazásának átmeneti felfüggesztéséről szóló bírói döntéssel szemben, és nem változtat vámokra építő kereskedelempolitikáján.
Izrael elfogadta az Egyesült Államok által előkészített gázai tűzszüneti javaslatot – közölte a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Parajd része a magyar nemzettudatnak, így Magyarország minden segítséget megad a helyieknek a sóbánya elöntése nyomán – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarors
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!