Vincze Loránt (balra) szerint lényeges, hogy a megszerzett jogokat ne lehessen elvenni
Fotó: Vincze Loránt/Facebook
Vincze Loránt EP-képviselő szerint számos uniós tagállam még mindig a 19. századi nemzetállami szemléletet vallja, és hangosan tiltakozik a kisebbségi jogok uniós szintre emelése ellen.
2021. december 04., 19:232021. december 04., 19:23
2021. december 04., 21:542021. december 04., 21:54
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő minderről azon a kerekasztal-beszélgetésen beszélt, amelyet a flensburgi székhelyű Kisebbségi Ügyek Európai Központja (ECMI) alapításának 25 éves évfordulója alkalmából rendeztek a németországi városban. A rendezvény előadói rámutattak, hogy a különböző európai államok mennyire másképp viszonyulnak a kisebbségi kérdéshez. Az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt elmondta: Románia sem hajlandó elismerni a kollektív jogokat, és tart attól, hogy uniós nyomás nehezedjen rá annak érdekében, hogy a magyar közösségnek önálló döntési jogot biztosítson a kisebbségi oktatás és kultúra megszervezésében.
Vincze a pénteken rendezett eszmecserén hozzátette, ennek ellenére sikerült a kisebbségvédelmet az unió napirendjére emelni, és ezt a munkát folytatni kell. Erre meglátása szerint az Európa jövője elnevezésű konferencia újra lehetőséget ad, amelynek keretében Flensburgban és Erdélyben szervez a FUEN kisebbségi konferenciákat a jövő év első felében.
Az EP-képviselő egyetértett az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával, Fernand de Varennes-nel abban, hogy a kisebbségi jogok emberi jogok. E tekintetben úgy vélte, a nemzetközi kapcsolatokban is alapelvvé kellene váljon, hogy a megszerzett jogokat nem lehet elvenni. Ez szerinte az ukrajnai problémákat is megoldaná, hiszen az ottani magyar, román, lengyel közösségek évszázadok óta rendelkeztek kisebbségi oktatással, ez a jog tehát továbbra is megilleti őket. „Ukrajna problémája az, hogy sok állampolgára oroszul beszél, és nem az, hogy a magyarok vagy a románok használják a saját nyelvüket. Általánosságban sem tartom jó iránynak, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól: bár annak ismerete az egyén érdekét szolgálja, az egyén döntésének kell maradnia, hogy akar-e élni az ezáltal biztosított lehetőségekkel” – idézte Vincze Lorántot az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye.
A politikus arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek fontos kisebbségvédelmi fejleményeit háború és véres konfliktusok előzték meg. „Sajnos ez a döntéshozatal működési mechanizmusa, és ezen kell változtatnunk, hiszen senkinek nem érdeke az újabb konfliktusok kirobbanása, nem szabad ezt megvárni, hanem arra kell törekedni, hogy párbeszéddel találjunk jó megoldásokat” – fejtette ki Vincze a kerekasztal-beszélgetésen.
Az ECMI egy olyan nemzetközi tudásközpont, amelyet Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány közösen hozott létre a kisebbségvédelemmel kapcsolatos interdiszciplináris tudás felhalmozására és továbbadására.
A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.
Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.
Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.
A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
szóljon hozzá!