„Bőven van még hová fejlődni” a társadalmi nemek jogi elismerését illetően az Európa Tanács szerint

Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Lassú a haladás a társadalmi nemek jogi elismerése terén Európában, további lépésekre van szükség a polgári és emberi jogok tekintetében – olvasható a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) frissen közzétett jelentésében.

MTI

2022. július 08., 19:532022. július 08., 19:53

A jelentést az ET diszkriminációellenes, sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottsága által létrehozott munkacsoport készítette, és egyebek között az áll benne, hogy az LMBTI-közösséghez tartozók jogainak támogatása már „szilárdan gyökeret vert Európában”, azonban egyes országok között jelentős különbségek vannak.

Az ET 46 tagállama közül 38-ban létezik jogi vagy közigazgatási eljárás a nemek jogi elismerésének biztosítására, és ezek közül kilencben bárki önrendelkezés alapján dönthet nemi identitásáról.

Néhány országban azonban nem létezik ilyen eljárás, más országokban pedig ellehetetlenítették – írják a jelentésben. A testület szerint ez egyebek között ahhoz vezet, hogy a transznemű, interszexuális emberek olyan hivatalos dokumentumokkal rendelkeznek, amelyek nem felelnek meg nemi identitásuknak. Ez kiszolgáltatottabbá teszi őket a diszkriminációnak és az erőszaknak – hívták fel a figyelmet a szakértők.

Az Európa Tanács 26 tagállama még mindig orvosi vizsgálatot ír elő a nemváltás jogi elismeréséhez, továbbá 13 tagállamban kötelező sterilizáció, 19 tagállamban pedig válás kell annak engedélyezéséhez.

Ami a gyermekek és serdülők nemi önmeghatározásának jogi érvényesítését illeti, a jelentés szerint számos tagállamban folynak viták a korhatárok felülvizsgálatáról, különösen olyan esetekben, amikor a korhatárok miatt a fiatal transzneműek elutasítással, kirekesztéssel vagy egyéb problémákkal szembesülnek mindennapi életükben.

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemek jogi elismerésére vonatkozó eljárások a gyermek mindenekfelett álló érdekét vegyék figyelembe, és ennek megfelelően vizsgálják felül az érvényes korhatárokat”

– javasolja jelentésében az Európa Tanács.

Az ET ajánlásai szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg nem rendelkeznek a nemi identitást védő, megkülönböztetésellenes jogszabályokkal, lépéseket kell tenniük ezek bevezetése felé. A büntetőjogban az áldozat nemi identitásához vagy nemi jellemzőihez kapcsolódó indítékokat súlyosbító körülménynek kell tekinteni – tették hozzá a munkacsoport tagjai.

Nem egyeztethető össze az alkotmánnyal az azonos neműek házasságának tilalma a szlovén alkotmánybíróság szerint
Az szlovén alkotmánybíróság kimondta, hogy az a törvényi szabályozás, amely előírja, hogy csak két különböző nemű ember köthet házasságot, és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket, nem egyeztethető össze az alkotmánnyal. A testület hat hónapot adott a parlamentnek, hogy módosítsa a diszkriminatív jogszabályt.
Az alkotmánybíróság két azonos nemű házaspár alkotmányjogi panasza alapján tárgyalt az ügyben. A pároknak nem engedélyezték a házasságkötést az anyakönyvi hivatalban, és nem kerülhettek fel az örökbefogadásra jelentkező szülők listájára. A bíróság az utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy határozata „nem vezet be örökbefogadási jogot”, mindössze annyit jelent, hogy a jogalkotónak szem előtt kell tartania a diszkrimináció tilalmát, és lehetővé kell tennie az azonos nemű partnerek számára, hogy örökbefogadásért folyamodhassanak.
A szlovén parlament még 2015 márciusában szavazta meg az azonos neműek házasságát legalizáló törvényt, akkor a jogszabály egyben megteremtette a párok örökbefogadási jogát is.
A Koalíció a gyermekekért civil szervezet a katolikus egyház támogatásával nem sokkal ezután aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást kezdeményezzenek a törvényről. A 2015. december 20-án megrendezett referendumon a szlovének többsége elutasította az azonos nemű párok közötti házasságot engedélyező törvényt.
A parlament 2016 áprilisában ismét napirendre vette a törvényt, és újraírta azt. Eszerint azonos neműek nem köthetnek házasságot, csak bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek, de ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a házasságban élők, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés kivételével.
Szlovéniában a törvény 2006 óta engedélyezi a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos neműek között, valamint az örökbefogadási jogot, ha a gyermek valamelyik fél korábbi kapcsolatából származik.