Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Lassú a haladás a társadalmi nemek jogi elismerése terén Európában, további lépésekre van szükség a polgári és emberi jogok tekintetében – olvasható a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) frissen közzétett jelentésében.
2022. július 08., 19:532022. július 08., 19:53
A jelentést az ET diszkriminációellenes, sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottsága által létrehozott munkacsoport készítette, és egyebek között az áll benne, hogy az LMBTI-közösséghez tartozók jogainak támogatása már „szilárdan gyökeret vert Európában”, azonban egyes országok között jelentős különbségek vannak.
Néhány országban azonban nem létezik ilyen eljárás, más országokban pedig ellehetetlenítették – írják a jelentésben. A testület szerint ez egyebek között ahhoz vezet, hogy a transznemű, interszexuális emberek olyan hivatalos dokumentumokkal rendelkeznek, amelyek nem felelnek meg nemi identitásuknak. Ez kiszolgáltatottabbá teszi őket a diszkriminációnak és az erőszaknak – hívták fel a figyelmet a szakértők.
Ami a gyermekek és serdülők nemi önmeghatározásának jogi érvényesítését illeti, a jelentés szerint számos tagállamban folynak viták a korhatárok felülvizsgálatáról, különösen olyan esetekben, amikor a korhatárok miatt a fiatal transzneműek elutasítással, kirekesztéssel vagy egyéb problémákkal szembesülnek mindennapi életükben.
– javasolja jelentésében az Európa Tanács.
Az ET ajánlásai szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg nem rendelkeznek a nemi identitást védő, megkülönböztetésellenes jogszabályokkal, lépéseket kell tenniük ezek bevezetése felé. A büntetőjogban az áldozat nemi identitásához vagy nemi jellemzőihez kapcsolódó indítékokat súlyosbító körülménynek kell tekinteni – tették hozzá a munkacsoport tagjai.
Nem egyeztethető össze az alkotmánnyal az azonos neműek házasságának tilalma a szlovén alkotmánybíróság szerint
Az szlovén alkotmánybíróság kimondta, hogy az a törvényi szabályozás, amely előírja, hogy csak két különböző nemű ember köthet házasságot, és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket, nem egyeztethető össze az alkotmánnyal. A testület hat hónapot adott a parlamentnek, hogy módosítsa a diszkriminatív jogszabályt.
Az alkotmánybíróság két azonos nemű házaspár alkotmányjogi panasza alapján tárgyalt az ügyben. A pároknak nem engedélyezték a házasságkötést az anyakönyvi hivatalban, és nem kerülhettek fel az örökbefogadásra jelentkező szülők listájára. A bíróság az utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy határozata „nem vezet be örökbefogadási jogot”, mindössze annyit jelent, hogy a jogalkotónak szem előtt kell tartania a diszkrimináció tilalmát, és lehetővé kell tennie az azonos nemű partnerek számára, hogy örökbefogadásért folyamodhassanak.
A szlovén parlament még 2015 márciusában szavazta meg az azonos neműek házasságát legalizáló törvényt, akkor a jogszabály egyben megteremtette a párok örökbefogadási jogát is.
A Koalíció a gyermekekért civil szervezet a katolikus egyház támogatásával nem sokkal ezután aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást kezdeményezzenek a törvényről. A 2015. december 20-án megrendezett referendumon a szlovének többsége elutasította az azonos nemű párok közötti házasságot engedélyező törvényt.
A parlament 2016 áprilisában ismét napirendre vette a törvényt, és újraírta azt. Eszerint azonos neműek nem köthetnek házasságot, csak bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek, de ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a házasságban élők, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés kivételével.
Szlovéniában a törvény 2006 óta engedélyezi a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos neműek között, valamint az örökbefogadási jogot, ha a gyermek valamelyik fél korábbi kapcsolatából származik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!