Fotó: Ilusztráció
Románia és Bulgária továbbra is teljesíti a schengeni csatlakozás minden feltételét, de ettől függetlenül foglalkozni kell az illegális migrációval kapcsolatos osztrák és holland kifogásokkal is – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.
2023. február 02., 09:522023. február 02., 09:52
2023. február 02., 09:572023. február 02., 09:57
Johansson szerdán Brüsszelben több hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: Romániának és Bulgáriának semmi tennivalója nincs a schengeni csatlakozás ügyében.
„De más okok miatt, amelyek nincsenek összefüggésben ezzel, jól működő schengeni övezet szükséges, és aggasztónak tartom, hogy például az Ausztriába illegálisan érkezők 75 százalékát nem regisztrálták azt megelőzően, hogy az országba érkeztek. A Hollandiába érkező illegális migránsok 90 százalékát nem regisztrálták korábban, márpedig a schengeni rendszer követelményei között az is szerepel, hogy megfelelően kell működnie az országba belépő személyek regisztrációjának” – hangoztatta a biztos.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Ennek nyomán fontosnak nevezte, hogy minden érintett hozzájáruljon a schengeni rendszer jobb működéséhez, ehhez pedig a migránsok visszaküldéséhez kapcsolódó adatok is hozzátartoznak.
„Ez egy olyan tényező, amelyért képesek vagyunk többet tenni a bizottság részéről, és meggyőződésem, hogy viszonylag hamar megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról” – mondta Johansson.
Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn kijelentette, az ausztriai választások eredménye azt bizonyítja, hogy hatástalan maradt a Schengen-téma felhasználása a választási kampányban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök múlt csütörtökön Bécsben leszögezte: Ausztria és Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét.
Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Auszria és Hollandia határait is védik.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer.
Johansson azonban jelezte: az EB nem kívánja a határkerítéseket finanszírozni.
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!