Fotó: Facebook/Ylva Johansson
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez, ugyanakkor nem zárja ki, hogy az uniós külső határok infrastruktúráját uniós költségvetésből finanszírozzák.
2023. február 01., 07:512023. február 01., 07:51
2023. február 01., 07:522023. február 01., 07:52
Ylva Johansson kedden Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Uniónak régóta az a politikája, hogy nem járul hozzá szögesdrótkerítések építéséhez az uniós külső határokon, majd hozzátette: nem hisz abban, hogy Brüsszel álláspontja megváltozna ezzel kapcsolatban.
Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére.
Ezzel összefüggésben a belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.
A menedékkérők tagállamok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban azt mondta: noha nem állnak rendelkezésére konkrét számok, egyre növekszik a migránsok tagállamok közötti átvételének aránya.
Johansson reményét fejezte ki, hogy a tagállamok tárgyalni kezdenek a biztonságos országok közös listájának létrehozásáról a visszaküldés megkönnyítése érdekében.
Az uniós biztos azt mondta, az illegális bevándorlás 2015-ös rendkívüli hulláma az EU-ban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb migrációs válságát okozta, és megosztotta az uniót. Noha a megosztottságot a tagállamok leküzdötték, a migrációval kapcsolatos megközelítések továbbra is eltérőek.
Johansson végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mihamarabb hozzájárulnak a migrációs és menekültügyi paktum reformjának jóváhagyásához, ami – mint megjegyezte –, ha az intézmények által megszabott időn belül meg is valósul, évekbe fog telni, amíg az összes új jogszabályt teljes körűen alkalmazni lehet.
Az osztrák kormány többek között ezt szabta feltételül Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának támogatásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!