Ausztria és Hollandia hajthatatlan, továbbra is ellenzik a schengeni bővítést

Egységes nem. Mark Rutte holland miniszterelnök és Karl Hehammer osztrák kancellár egyaránt ellenzi a schengeni övezet jelenlegi bővítését •  Fotó: Facebook/ Karl Nehammer

Egységes nem. Mark Rutte holland miniszterelnök és Karl Hehammer osztrák kancellár egyaránt ellenzi a schengeni övezet jelenlegi bővítését

Fotó: Facebook/ Karl Nehammer

Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik. Ez Karl Nehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtöki bécsi találkozója után vált egyértelművé. Nehammer közölte: az Európai Bizottság továbbra is ideológiai alapon utasítja el az általa a bolgár–török határra követelt kerítés finanszírozását, holott a témához pragmatikusan kell viszonyulni. Lucian Bode román belügyminiszter eközben töretlenül optimista: szerinte idén végül mégis megvalósulhat a schengeni csatlakozás.

Balogh Levente

2023. január 27., 17:132023. január 27., 17:13

2023. január 27., 17:192023. január 27., 17:19

Továbbra sem támogatja Romániának és Bulgáriának a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe történő felvételét Ausztria és Hollandia mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét – erről beszélt Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök, aki csütörtökön látogatott Bécsbe. Az osztrák kormányfő éppen aznap fogadta holland kollégáját, amikor Stockholmban a csatlakozás ügyében a végső szót kimondó Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülését tartották.

Az ülésen ugyanakkor a bővítés ügye nem szerepelt.

A Kronen Zeitung beszámolója szerint Nehammer és Rutte találkozóján a két kormányfő továbbra is az Ausztria és Hollandia közötti szoros köteléket hangsúlyozta. „Egységesen ellenezzük a schengeni térség jelenlegi bővítését” – mondta Nehammer a lap szerint.

korábban írtuk

Schengen-vétó:  Karl Nehammer osztrák kancellár hajthatatlan
Schengen-vétó: Karl Nehammer osztrák kancellár hajthatatlan

Amíg nem változik meg gyökeresen a Schengen-térség külső határainak védelme, Ausztria fenntartja a vétót – jelentette ki vasárnapi bulgáriai látogatása előtt Karl Nehammer osztrák kancellár.

A kancellár rámutatott, Hollandia és Ausztria közösen kér megoldást az illegális migrációra az Európai Uniós állam- és kormányfők jövő hónap elejére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján. Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.

A holland politikus szerint könnyebb volt a helyzet 2016-ban, a migránsokról szóló EU–Törökország-paktum megkötésekor, most ugyanis az Unió egyszerre több problémával is kénytelen szembenézni, köztük a schengeni kérdéssel, a közös határőrizeti szerv, a Frontex helyzetével, valamint a dublini rendszer és a migránsok hazaküldésének ügyével.

„Vissza kell térnünk a dublini szabályokhoz” – szögezte le Rutte, különben szerinte a schengeni rendszer nem marad fenn.

Karl Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.

Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Ausztria és Hollandia határait is védik.

korábban írtuk

Aurescu az osztrák külügyminiszternek: Románia schengeni tagsága Ausztria számára is előnyös lenne
Aurescu az osztrák külügyminiszternek: Románia schengeni tagsága Ausztria számára is előnyös lenne

A Románia schengeni csatlakozásával szembeni osztrák vétó visszavonásának céljával találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszter osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel.

„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer. A kancellár szerint rugalmasan és kreatívan kell hozzáállni az ügyhöz, emellett pedig nem csupán a kerítésekre kell pénzt adni, hanem a szükséges műszaki eszközökre, a személyzetre és drónok beszerzésére is.

Idézet
Alapvető fontosságú, hogy az olyan országok, mint Bulgária és Románia, támogatást kapjanak. Egy kerítés, amelyet nem őriznek, nem jelent akadályt”

– szögezte le Nehammer.

Mark Rutte arról beszélt: ha azt akarjuk, hogy az EU biztos menedék legyen a menekültek számára, akkor el kell érni, hogy a számuk kezelhető legyen. „Egyértelmű, hogy több intézkedés szükséges a külső határok védelmére” – hangoztatta a holland kormányfő, aki ugyanakkor – mintegy Nehammernek replikázva – arról beszélt: nem szükséges megmondani az Európai Bizottságnak, hogy mit finanszírozzon.

Néhány napja, a bolgár–török határnál tett látogatásán Karl Nehammer kétmilliárd eurót kért az EU-tól a határkerítés kibővítésére. A dublini rendszer – amelyről Mark Rutte is beszélt – lényege az, hogy annak a tagállamnak kell a menedékkérelmi ügyeket intéznie, amely területére elsőként érkezik egy menedékkérő.

Sajtóértesülések szerint az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális találkozóján némileg közeledtek az álláspontok a külső határok védelmét célzó együttműködés témájában, fokozódhat a rendőri együttműködés az embercsempészek elleni küzdelemben, valamint az indormációcsere és szükség esetén műszaki eszközöket is biztosíthatnak a határvédelemre.

Az Európai bizottság ugyanakkor továbbra is húzódozik attól, hogy határkerítéseket építsenek az EU külső határain.

Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki találkozót követően azt mondta: „ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, nem marad elég másra”.

Egyébként Lucian Bode román belügyminiszter szintén az ülést követően arról beszélt, felkérte osztrák kollégáját, Gerhard Karnert, hogy Ausztria módosítsa álláspontját, és támogassa Románia schengeni csatlakozását, mivel a Frontex által az ülésen bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy Románia nem fekszik a fő balkáni migránsútvonalon. Elmondta, megállapodtak abban, hogy a határrendészet, a rendőrség és a bevándorlási főfelügyelőség illetékesei hamarosan felveszik a kapcsolatot osztrák társintézményeikkel, hogy folytassák a párbeszédet a témában.

A miniszter derűlátóan nyilatkozott az Euronewsnak: szerinte 2023 „az EU-hoz való teljes körű csatlakozás éve lesz”, azaz megvalósul az ország schengeni tagsága.

Azt is közölte, hogy Bukarest folytatja az egyeztetést az európai partnerekkel, különös tekintettel az Európai Bizottságra és a svéd EU-elnökségre, mivel ez a legjobb módszer arra, hogy megőrizzék az ország schengeni csatlakozását támogató nagy többséget. Mint a liberális tárcavezető elmondta, az ülésen ismét kifejtette, hogy Románia minden csatlakozási feltételt teljesít, ezért a csatlakozás minél hamarabbi jóváhagyását kérte.

A holland és az osztrák kormányfő kijelentései kapcsán Victor Negrescu, a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője pénteken kifejtette, a héten az Európai Bizottság új javaslatokkal állt elő a migráció, illetve az illegális migránsok visszaküldésének témájában. Figyelmeztetett ugyanakkor: nem könnyű Bukarest dolga, mivel nem lehet a román és a bolgár csatlakozás ügyét szétválasztani, így ha nem sikerül a Bel- és Igazságügyi Bizottság márciusi rendes üléséig előrelépést elérni a schengeni csatlakozás ügyében, akkor nehéz lesz idén megvalósítani.

korábban írtuk

Svéd miniszterelnök: a svéd EU-elnökség szeretné napirendre tűzni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását
Svéd miniszterelnök: a svéd EU-elnökség szeretné napirendre tűzni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

A svéd EU-elnökség szeretné az Európai Unió Tanácsának napirendjére tűzetni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki kedden Ulf Kristerrsson svéd miniszterelnök Strasbourgban.

Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.

Hollandia és Franciaország támogatja Románia schengeni csatlakozását
Hollandia továbbra is támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez – tudatta a bukaresti külügyminisztérium. A közlemény annak apropóján született, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter csütörtökön Nagyszebenben fogadta holland kollégáját, Wopke Bastian Hoekstrát. A kommüniké szerint a találkozón a holland külügyminiszter megismételte, hogy országa aktívan támogatja Románia csatlakozását, mivel felkészültnek tartja a belső határellenőrzés nélküli övezetbe való belépésre. Aurescu köszönetet mondott a támogatásért, és közölte, Románia nyitott az együttműködésre az összes európai partnerrel azért, hogy hatékony megoldást találjanak az illegális migráció ellensúlyozására, annak ellenére is, hogy nem fogadja el, hogy mesterségesen összekössék a témát a schengeni csatlakozás kérdésével.
Franciaország továbbra is határozottan támogatja és a jövőben is támogatni fogja Románia schengeni csatlakozását – jelentette ki Catherine Colonna francia külügyminiszter pénteken Bukarestben, amikor a Cotroceni-palotában fogadta Klaus Iohannis államfő. Iohannis háláját fejezte ki, hogy Franciaország támogatja Románia schengeni törekvéseit, és hozzájárul a biztonság és a védelem megerősítéséhez a fekete-tengeri térségben, különösen azáltal, hogy a teljes keleti szárny egységesebb és erősebb védelme érdekében átvette a NATO harccsoport vezetését Románia területén.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 12., hétfő

Keményen nekiment a vízummentességből való kizárást megköszönő Simionnak Románia washingtoni nagykövete

Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.

Keményen nekiment a vízummentességből való kizárást megköszönő Simionnak Románia washingtoni nagykövete
2025. május 12., hétfő

Dák műkincsek: úgy tűnik, nem olvasztották be az aranytárgyakat, de még mindig nem tudni, hol vannak

A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.

Dák műkincsek: úgy tűnik, nem olvasztották be az aranytárgyakat, de még mindig nem tudni, hol vannak
2025. május 12., hétfő

Amerikai túszt enged szabadon a Hamász a fegyvernyugvás érdekében

A Hamász bejelentette, hogy hamarosan szabadon engedi Edan Alexandert, az utolsó ismert élő amerikai túszt, akit Gázában tartanak fogva.

Amerikai túszt enged szabadon a Hamász a fegyvernyugvás érdekében
2025. május 12., hétfő

Moszkva: a tűzszüneti tárgyalások feltétele, hogy Ukrajna ne kapjon több nyugati fegyvert

Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.

Moszkva: a tűzszüneti tárgyalások feltétele, hogy Ukrajna ne kapjon több nyugati fegyvert
2025. május 11., vasárnap

Kövér László házelnök arról, hogy Orbán Viktor miért emlegette George Simiont

Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.

Kövér László házelnök arról, hogy Orbán Viktor miért emlegette George Simiont
2025. május 11., vasárnap

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?

Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?
2025. május 11., vasárnap

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében

XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben.

Békére szólított fel XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében
2025. május 11., vasárnap

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt

Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt
2025. május 11., vasárnap

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek

Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek
2025. május 11., vasárnap

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól

Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól