Ausztria és Hollandia hajthatatlan, továbbra is ellenzik a schengeni bővítést

Továbbra sem támogatja Romániának és Bulgáriának a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe történő felvételét Ausztria és Hollandia mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét – erről beszélt Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök, aki csütörtökön látogatott Bécsbe. Az osztrák kormányfő éppen aznap fogadta holland kollégáját, amikor Stockholmban a csatlakozás ügyében a végső szót kimondó Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülését tartották.

Az ülésen ugyanakkor a bővítés ügye nem szerepelt.

A Kronen Zeitung beszámolója szerint Nehammer és Rutte találkozóján a két kormányfő továbbra is az Ausztria és Hollandia közötti szoros köteléket hangsúlyozta. „Egységesen ellenezzük a schengeni térség jelenlegi bővítését” – mondta Nehammer a lap szerint.

Schengen-vétó: Karl Nehammer osztrák kancellár hajthatatlan

Amíg nem változik meg gyökeresen a Schengen-térség külső határainak védelme, Ausztria fenntartja a vétót – jelentette ki vasárnapi bulgáriai látogatása előtt Karl Nehammer osztrák kancellár.

A kancellár rámutatott, Hollandia és Ausztria közösen kér megoldást az illegális migrációra az Európai Uniós állam- és kormányfők jövő hónap elejére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján. Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.

A holland politikus szerint könnyebb volt a helyzet 2016-ban, a migránsokról szóló EU–Törökország-paktum megkötésekor, most ugyanis az Unió egyszerre több problémával is kénytelen szembenézni, köztük a schengeni kérdéssel, a közös határőrizeti szerv, a Frontex helyzetével, valamint a dublini rendszer és a migránsok hazaküldésének ügyével.

„Vissza kell térnünk a dublini szabályokhoz” – szögezte le Rutte, különben szerinte a schengeni rendszer nem marad fenn.

Karl Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.

Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Ausztria és Hollandia határait is védik.

Aurescu az osztrák külügyminiszternek: Románia schengeni tagsága Ausztria számára is előnyös lenne

A Románia schengeni csatlakozásával szembeni osztrák vétó visszavonásának céljával találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszter osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel.

„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer. A kancellár szerint rugalmasan és kreatívan kell hozzáállni az ügyhöz, emellett pedig nem csupán a kerítésekre kell pénzt adni, hanem a szükséges műszaki eszközökre, a személyzetre és drónok beszerzésére is.

– szögezte le Nehammer.

Mark Rutte arról beszélt: ha azt akarjuk, hogy az EU biztos menedék legyen a menekültek számára, akkor el kell érni, hogy a számuk kezelhető legyen. „Egyértelmű, hogy több intézkedés szükséges a külső határok védelmére” – hangoztatta a holland kormányfő, aki ugyanakkor – mintegy Nehammernek replikázva – arról beszélt: nem szükséges megmondani az Európai Bizottságnak, hogy mit finanszírozzon.

Néhány napja, a bolgár–török határnál tett látogatásán Karl Nehammer kétmilliárd eurót kért az EU-tól a határkerítés kibővítésére. A dublini rendszer – amelyről Mark Rutte is beszélt – lényege az, hogy annak a tagállamnak kell a menedékkérelmi ügyeket intéznie, amely területére elsőként érkezik egy menedékkérő.

Sajtóértesülések szerint az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális találkozóján némileg közeledtek az álláspontok a külső határok védelmét célzó együttműködés témájában, fokozódhat a rendőri együttműködés az embercsempészek elleni küzdelemben, valamint az indormációcsere és szükség esetén műszaki eszközöket is biztosíthatnak a határvédelemre.

Az Európai bizottság ugyanakkor továbbra is húzódozik attól, hogy határkerítéseket építsenek az EU külső határain.

Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki találkozót követően azt mondta: „ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, nem marad elég másra”.

Egyébként Lucian Bode román belügyminiszter szintén az ülést követően arról beszélt, felkérte osztrák kollégáját, Gerhard Karnert, hogy Ausztria módosítsa álláspontját, és támogassa Románia schengeni csatlakozását, mivel a Frontex által az ülésen bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy Románia nem fekszik a fő balkáni migránsútvonalon. Elmondta, megállapodtak abban, hogy a határrendészet, a rendőrség és a bevándorlási főfelügyelőség illetékesei hamarosan felveszik a kapcsolatot osztrák társintézményeikkel, hogy folytassák a párbeszédet a témában.

A miniszter derűlátóan nyilatkozott az Euronewsnak: szerinte 2023 „az EU-hoz való teljes körű csatlakozás éve lesz”, azaz megvalósul az ország schengeni tagsága.

Azt is közölte, hogy Bukarest folytatja az egyeztetést az európai partnerekkel, különös tekintettel az Európai Bizottságra és a svéd EU-elnökségre, mivel ez a legjobb módszer arra, hogy megőrizzék az ország schengeni csatlakozását támogató nagy többséget. Mint a liberális tárcavezető elmondta, az ülésen ismét kifejtette, hogy Románia minden csatlakozási feltételt teljesít, ezért a csatlakozás minél hamarabbi jóváhagyását kérte.

A holland és az osztrák kormányfő kijelentései kapcsán Victor Negrescu, a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője pénteken kifejtette, a héten az Európai Bizottság új javaslatokkal állt elő a migráció, illetve az illegális migránsok visszaküldésének témájában. Figyelmeztetett ugyanakkor: nem könnyű Bukarest dolga, mivel nem lehet a román és a bolgár csatlakozás ügyét szétválasztani, így ha nem sikerül a Bel- és Igazságügyi Bizottság márciusi rendes üléséig előrelépést elérni a schengeni csatlakozás ügyében, akkor nehéz lesz idén megvalósítani.

Svéd miniszterelnök: a svéd EU-elnökség szeretné napirendre tűzni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

A svéd EU-elnökség szeretné az Európai Unió Tanácsának napirendjére tűzetni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki kedden Ulf Kristerrsson svéd miniszterelnök Strasbourgban.

Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.