Az uniós biztos aláhúzta, hogy „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát. Ylva Johansson elmondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak. Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is. Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, „legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”.

Ylva Johansson szerint meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek. „Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül” – mondta a brüsszeli bizottság tagja. Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja. Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.

„Nem engedjük megismétlődni a 2015-ös stratégiai hibát. Csak azoknak a személyeknek segítünk, akik segítettek nekünk a NATO-misszió során, és az EU-tagállamoknak, amelyek védik külső határainkat” – húzta alá. Egy másik Twitter-bejegyzésében azt írta: „Ha a nők tudnak szerveződni és harcolnak a tálibok ellen, akkor a férfiaknak is kellene. Az EU-nak és Szlovéniának nem kötelessége segíteni és pénzelni a bolygó összes menekültjét, ahelyett, hogy azok megvédenék saját hazájukat.”

Ljubljana korábban jelezte: kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az EU kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót. Hozzátették: az összes többi menekültnek az Afganisztánnal szomszédos országoknak kell segíteniük.

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba és néhány óra leforgása alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem előtte Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül evakuálják állampolgáraikat és diplomáciai képviseleteik személyzetét, valamint azokat az afgán állampolgárokat, akik korábban segítették a NATO-csapatokat és az EU-intézményeket.