Fotó: ukrán katasztrófavédelem
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az Oroszország elleni háborúban bekövetkező esetleges vereséget.
2024. április 19., 10:292024. április 19., 10:29
„Ez valójában arról szól, hogy ellenfeleink számára világossá tegyük megbízhatóságunkat és eltökéltségünket, és hogy szövetségeseink és partnereink is megértik-e ezt” – mondta.
Burns hangsúlyozta, hogy katonai segítséggel Ukrajna 2024 végéig meg tudná tartani a pozícióját, kihívást jelentve Oroszország közelmúltbeli előrenyomulása és esetleges közelgő nyári offenzívája ellen.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok április 13-án azt mondta, hogy helyzet a frontvonalon „jelentősen romlott az elmúlt napokban”, mivel az orosz csapatok fokozatosan előrenyomulnak Csasziv Jar felé.
Burns szerint, ha a Kongresszus nem hagyja jóvá a finanszírozást, az „Putyint olyan helyzetbe hozhatja, hogy lényegében ő diktálhatja a politikai rendezés feltételeit”.
Burns megjegyzései akkor hangzottak el, amikor
A jogszabályok, ha elfogadják őket, 61 milliárd dollárt juttatnak Ukrajnának – főként védelmi támogatás formájában. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá egy rendelkezést arról, hogy a Biden-kormányzat „a lehető leghamarabb” nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat ad át Ukrajnának.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke még szerdán jelentette be, hogy a republikánus keményvonalasok nyomása ellenére is folytatja tervét, hogy szavazást tartson egy sor Izraelnek, Ukrajnának és Tajvannak szánt külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatról.
Johnson közölte az amerikai törvényhozókkal, hogy a szavazásra szombaton este kerül sor.
Míg a szenátus februárban elfogadott egy 95 milliárd dolláros külföldi segélytörvényt Ukrajna, Izrael és Tajvan számára, Johnson korábban azt mondta, hogy ehelyett azt tervezi, hogy a héten négy különálló törvényjavaslatról tart szavazást a kamarában.
Ez visszatetszést váltott ki a Republikánus Párt jobbszárnyából, Marjorie Taylor Greene törvényhozó azzal fenyegetőzött, hogy indítványt kezdeményez Johnson leváltására.
Eközben a létesítmény sajtószolgálata csütörtökön a Telegram-csatornáján azt közölte:
A tájékoztatás szerint a támadás következtében senki sem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett. A központot legutóbb április 9-én érte támadás. Az erőmű sajtószolgálata arra figyelmeztetett, hogy
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt hangoztatta, hogy a Nyugat és Ukrajna „nukleáris zsarolást” követ el Oroszország ellen azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követeli tőle, hogy engedje át a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint
Hangsúlyozta, hogy egy újabb segélycsomag nem gyakorolhat befolyást a konfliktusövezetben kialakult helyzetre. A csütörtöki orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén.
A német vezérkari főnök szerint Oroszország 5-8 éven belül készen állhat megtámadni a NATO-t
Oroszország 5-8 éven belül, amint újraépítette az ukrajnai háborúban meggyengült katonai erejét, készen állhat megtámadni a NATO-t, amennyiben így döntene – jelentette ki Carsten Breuer altábornagy, német vezérkari főnök Varsóban tett látogatása során.
„Akkorra elemzésünk alapján Oroszország már rendezni tudja saját erőit olyan szinten, hogy lehetségessé válhat egy támadás a NATO területe ellen” – mondta szerdán este újságíróknak nyilatkozva a tábornok. „Nem azt mondom, hogy ez meg fog történni, hanem csak annyit, hogy ez lehetséges” – szögezte le Breuer.
„Azt látjuk, hogy Oroszország rengeteg hadfelszerelést gyárt, és nem mindent vet be ebből az ukrajnai frontvonalakon, (…) így 2029-re fel kell készülnünk” – fogalmazott a német hadsereg vezérkari főnöke. „Öt-nyolc éven belül jelentkező fenyegetést látunk” – tette hozzá.
A Kreml teljes sületlenségként utasította vissza azokat az állításokat, hogy a NATO elleni támadást fontolgatna. Kijevi közlések szerint az ukrán hadsereg állománya mintegy 800 ezer főt tesz ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tavaly decemberben adott utasítást az orosz hadsereg 170 ezer fővel való kibővítésére 1,3 millió főre.
A személyzeten felül Moszkva hadikiadásokra 2024-ben 109 milliárd dollárt különített el, ami több mint a duplája Ukrajna hasonló célú tervezett kiadásainak (43,8 milliárd dollár).
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
Izrael csapást hajtott végre Iránon belül – mondták amerikai tisztségviselők a CNN-nek és a CBS News-nak pénteken. Hozzátették: nem nukleáris célpontról van szó.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!