Fotó: MTI/Purger Tamás
Újabb mandátumra szavazott bizalmat az Európai Parlament Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élén.
2024. július 18., 15:272024. július 18., 15:27
2024. július 18., 15:412024. július 18., 15:41
A szavazáson összesen 707 szavazatot adtak le, ennek értelmében legalább 360 szavazatra volt szüksége Von der Leyennek az újraválasztáshoz. Végül
„Nem fogom elfogadni, hogy a demagógok és a szélsőségesek tönkretegyék európai életmódunkat, hogy Európát belülről vagy kívülről szétszakítsák, hogy társadalmaink szélsőséges polarizációja elfogadottá váljon, ezért készen állok arra, hogy a harc élére álljak az Európai Parlament összes demokratikus erejével együtt” – jelentette ki Ursula von der Leyen az uniós parlament csütörtöki plenáris ülésén, közvetlenül a választás előtt elhangzott közel egyórás beszédében.
„Mélységesen aggasztanak ezek a tendenciák. De meggyőződésem, hogy egy erős Európa képes megfelelni a kihívásoknak” – jelentette ki.
Az elnökjelölt elmondta: a következő uniós ciklus első számú prioritása a jólét és a versenyképesség fokozása lesz. Ehhez az egységes piac elmélyítésére, kevesebb bürokráciára, jobb végrehajtásra és gyorsabb engedélyezésre van szükség.
Von der Leyen olyan alelnök kinevezését tervezi az Európai Bizottságba, aki segíteni fogja ezt a folyamatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképessége növekedjen. Mint mondta,
Ígéretet tett arra, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a célkitűzés, a benyújtandó jogalkotási javaslatban fog szerepelni.
„Az új, tiszta ipari megállapodás segíteni fog az energiaszámlák csökkentésében is” – mondta, hozzátéve, hogy „a magas energiaárak hátráltatják versenyképességünket”. Hangsúlyozta azt is, hogy masszívan be kell fektetni az olcsó megújuló energiaforrásokba az orosz fosszilis energiáról való teljes leválás érdekében.
Von der Leyen kiemelte, hogy többet kell befektetni az európai biztonságba és a védelembe is.
„Oroszország arra számít, hogy Európa és a Nyugat elkényelmesedik. Néhányan Európában is erre játszanak. Két héttel ezelőtt az egyik uniós tagállam miniszterelnöke Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt más, mint egy megalkuvási (appeasement) küldetés” – hívta fel a figyelmet.
Szót ejtett arról is, hogy a szervezett bűnözés fenyegetést jelent az európai biztonságra és gazdaságra, ezért szükséges, hogy európai szinten fellépjen az EU ellene. „Javasolni fogom az Europol személyzetének megduplázását és megbízatásának megerősítését. Azt akarom, hogy az Europol valóban operatív rendőrségi ügynökséggé váljon” – jelentette ki.
„A migrációra adott közös válaszunk középpontjába a szolidaritást helyezzük” – tette hozzá.
Von der Leyen arra is kitért, hogy a lakhatási válság minden korosztályt és minden méretű családot érint, az uniós polgárok számára a megfizethető lakások elérése egyre nehezebbé válik. „Lakhatási biztos kijelölését javasolom az következő testületbe. A lakhatás nem tekinthető európai kérdésnek, de azt akarom, hogy bizottság vegyen részt ennek a problémának a megoldásban” – mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő mandátum idején európai szintű vizsgálatot folytatnak a közösségi média hatásairól, a fiatalok jólétéről.
„Az uniónak szüksége van egy saját struktúrára, amely az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás ellen küzd” – fogalmazott.
Azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak erősítenie kell „az európai demokráciák minden részének védelmére irányuló tevékenységét”, megvédve a szabad médiát és a civil társadalmat, a jogállamiságot és fellépve korrupció ellen. „Közös uniós költségvetésünkkel kapcsolatban egy nagyon világos elvet fogunk követni: a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz” – hívta fel a figyelmet.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről.
Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
szóljon hozzá!