Fotó: Twitter/Ministryof Defence
Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket az ukrán fegyveres erőknek felajánlott brit gyártmányú AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére képeznek ki a brit hadsereg szakértői – közölte hétfőn a londoni védelmi minisztérium.
2023. február 07., 07:502023. február 07., 07:50
A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán katonák számát. Az ismertetéshez mellékelt három fotó közül kettőn az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus
A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren, a harmadik fotó az AS90-es lövegtípus egyik példányát ábrázolja.
A brit védelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az ukrán egység a hétvégén érkezett Nagy-Britanniába, hogy elsajátítsa az AS90-esek működtetéséhez szükséges ismereteket.
Ez a második olyan ukrán kontingens, amely brit páncélozott harceszközök működtetésére szóló kiképzés céljából utazott Nagy-Britanniába. Január utolsó napjaiban azok a katonák érkeztek meg, akik az Ukrajnának ugyancsak felajánlott brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetését tanulják.
A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról.
A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.
Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS90 önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.
A londoni miniszterelnöki hivatal már a páncélosok ukrajnai szállításáról szóló bejelentéssel egy időben közölte, hogy hamarosan megkezdődik az ukrán katonák kiképzése is a Challenger 2 harckocsik és az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.
Arról nem hangzott el hivatalos tájékoztatás, hogy a kiképzési programok meddig tartanak, és arról sem, hogy Ukrajna mikor juthat hozzá az első brit harckocsikhoz és önjáró lövegekhez.
„Semmi rendkívüli nem történik. Hazánkban a hadiállapot kihirdetéséről szóló törvény parlamenti elfogadásakor hirdették meg a mozgósítást. Vannak ott számszerűen feltüntetett normák, ezeket ismeri a vezérkar, és ennek megfelelően dolgozunk. Szisztematikusan és tervszerűen zajlik az utánpótlás, a veszteségek pótlása” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy normális-e az a helyzet, amikor az ország egész területén a toborzóközpontok képviselői a rendőrséggel együtt idézéseket osztanak ki bevásárlóközpontokban, a városok utcáin, kávézókban, megállítják az autókat, Reznyikov azt válaszolta, hogy sokan elköltöztek, és anélkül változtatták meg lakóhelyüket, hogy ezt a katonai nyilvántartásban regisztráltatták volna.
A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a problémák oka olykor a kommunikáció hiánya vagy a rossz minőségű kommunikáció a kormányzat részéről. Hozzátette, hogy a beidézés a toborzóirodába nem jelenti azt, hogy már holnap mozgósítják is az érintettet, hanem azt, hogy be kell mutatnia a dokumentumait.
Reznyikov emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az állampolgárnak kötelessége megvédeni a hazáját. A miniszter kitért arra, hogy szerinte
Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy február 15-e után bármelyik napon újabb nagyszabású orosz offenzívára lehet számítani a régióban.
Hozzátette, hogy az oroszok egyre nagyobb erőket vonnak össze ebben a térségben.
Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz erők által megszállt ukrajnai területeken elkoboznak és elégetnek minden ukrán nyelvű könyvet.
A Luhanszk megyei Rovenyki teleülésen regisztráltak ilyen esetet. A központ szerint az oroszok a „náci irodalom” lefoglalásával magyarázzák ezt a tettüket, valójában viszont a listájukon minden ukrán könyv szerepel.
Mindeközben Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője hétfőn közleményben tudatta, hogy Oroszország eddig mintegy 660 darab iráni gyártású Shahíd önmegsemmisítő drónt használt az Ukrajna elleni háborúban, és hamarosan újabb drónszállítmányt kap.
„Az Oroszországi Föderációnak valóban problémái vannak az arzenállal, beleértve a drónokat is. Eddig körülbelül 660 Shahíd drónt használtak fel. Az (Iránnal megkötött) szerződés 1750 darab (leszállítását) írja elő. A szállításuk és az előkészítésük azonban időbe telik” – fejtette ki a tisztségviselő, hozzátéve, hogy hamarosan újabb iráni drónok érkeznek Oroszországba, azt azonban még nem tudják, hány darabot tartalmaz majd a szállítmány.
Donald Trump csapata már hetek óta a Kamala Harris elleni harcra készül – derült ki a kampánystáb tagjai által megosztott információkból.
Késedelmet szenvednek az Egyesült Államok tervei, hogy japán üzemekben gyártsanak több, Ukrajna Oroszország elleni védelme szempontjából kulcsfontosságú Patriot légvédelmi rakétát, mivel hiány van egy fontos, a Boeing által gyártott alkatrészből.
Naponta több millió áldozata volt a kiberbűnözésnek 2023-ban az EU-ban – közölte az Europol hétfőn. A legfenyegetőbb internetes bűncselekmény a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a pénzügyi csalás.
Az izraeli hatóságok bejelentették további két, tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz halálát hétfőn.
Romániában szállt le az amerikai légierő azon két bombázógépe, amelyet vasárnap a Barents-tenger felett orosz repülőgépek elfogtak.
Külföldi vezetők és tisztviselők is reagáltak Joe Biden amerikai elnök vasárnapi döntésére, amelyben visszalépett az elnökjelöltségtől.
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba.
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kétoldalú megbeszélést folytatott Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel a Bel- és Igazságügyi Tanács vasárnap és hétfőn Budapesten tartott informális ülése keretében.
A Demokrata Párt helyi szervezeteinek elnökei az Egyesült Államok mind az 50 tagállamában támogatják Kamala Harris alelnököt, hogy ő legyen a párt új elnökjelöltje – jelentette az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva a Reuters.
Joe Biden visszalép az elnökjelöltségtől – az elnök a közösségi médiában közzétett közleményben jelentette be szándékát vasárnap.
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)