Fotó: Videófelvétel
Újabb támadásokat intézett a brit és az amerikai légierő a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen. A londoni védelmi minisztérium vasárnap hajnali tájékoztatása szerint a két szövetséges légierő 8 jemeni helyszínen összesen 18 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.
2024. február 25., 09:142024. február 25., 09:14
2024. február 25., 09:472024. február 25., 09:47
A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást. A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgéppel vett részt.
A brit kötelék – amelynek tevékenységét két Voyager típusú üzemanyag-utántöltő repülőgép támogatta – Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be a jemeni fővárostól, Szanaától néhány kilométerre északkeletre, egy korábbi, föld-levegő rakéták indítására alkalmas rakétaüteg helyszínén. Ennek előzményeként
A Paveway IV bombákkal a brit légierő a drónokat és indítóállásaikat támadta.
A brit védelmi tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben is.
A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én és a február 3-án végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt megsemmisítettek számos olyan épületet, amelyet a húszik drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásaik irányításához használtak, de azóta további, ugyancsak drón- és rakétaműveletekhez használt épületeket sikerült azonosítani ebben a körzetben, és a mostani támadás ezeket vette célba.
E kommüniké szerint a 8 helyszínen 18 húszi katonai létesítményre mért ,,szükséges és arányos” légitámadások elsősorban föld alá rejtett fegyver- és rakétatárolókat, személyzet nélküli támadó légi eszközöket, légvédelmi rendszereket, radarállomásokat és egy helikoptert vettek célba.
Az újabb brit-amerikai precíziós csapások közvetlen előzményeként a húszik az utóbbi napokban is támadásokat intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen. Február 22-én például rakétatámadás érte az Islander nevű brit hajót, megsebesítve a személyzet egyik tagját.
Február 19-én a húszik ugyancsak rakétával vették célba és csaknem eltalálták a Sea Champion nevű amerikai hajót, amely Jemenbe szállított humanitárius segélyt.
Ugyanaznap találat érte a Navis Fortuna nevű amerikai, előző nap pedig a Rubymar nevű brit hajót, amelyet a személyzetnek el is kellett hagynia – áll a londoni tájékoztatásban.
A közös közlemény szerint
Ez a világgazdaság egészére, valamint a regionális biztonságra és stabilitásra is fenyegetést jelent, és nemzetközi válaszlépéseket igényel.
Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.
Húszi lázadok megtámadtak egy brit (Morning Tide) és az amerikai tulajdonban lévő (Star Nasia) teherszállító hajót keddre virradóra a Vörös-tengeren, kisebb károkat okozva az egyik hajóban.
Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a jemeni húszikra, és ezzel kevesebb mint egy hét alatt negyedszer csapott le az Irán által támogatott lázadócsoportra.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!