Fotó: Videófelvétel
Újabb támadásokat intézett a brit és az amerikai légierő a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen. A londoni védelmi minisztérium vasárnap hajnali tájékoztatása szerint a két szövetséges légierő 8 jemeni helyszínen összesen 18 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.
2024. február 25., 09:142024. február 25., 09:14
2024. február 25., 09:472024. február 25., 09:47
A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást. A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgéppel vett részt.
A brit kötelék – amelynek tevékenységét két Voyager típusú üzemanyag-utántöltő repülőgép támogatta – Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be a jemeni fővárostól, Szanaától néhány kilométerre északkeletre, egy korábbi, föld-levegő rakéták indítására alkalmas rakétaüteg helyszínén. Ennek előzményeként
A Paveway IV bombákkal a brit légierő a drónokat és indítóállásaikat támadta.
A brit védelmi tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben is.
A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én és a február 3-án végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt megsemmisítettek számos olyan épületet, amelyet a húszik drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásaik irányításához használtak, de azóta további, ugyancsak drón- és rakétaműveletekhez használt épületeket sikerült azonosítani ebben a körzetben, és a mostani támadás ezeket vette célba.
E kommüniké szerint a 8 helyszínen 18 húszi katonai létesítményre mért ,,szükséges és arányos” légitámadások elsősorban föld alá rejtett fegyver- és rakétatárolókat, személyzet nélküli támadó légi eszközöket, légvédelmi rendszereket, radarállomásokat és egy helikoptert vettek célba.
Az újabb brit-amerikai precíziós csapások közvetlen előzményeként a húszik az utóbbi napokban is támadásokat intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen. Február 22-én például rakétatámadás érte az Islander nevű brit hajót, megsebesítve a személyzet egyik tagját.
Február 19-én a húszik ugyancsak rakétával vették célba és csaknem eltalálták a Sea Champion nevű amerikai hajót, amely Jemenbe szállított humanitárius segélyt.
Ugyanaznap találat érte a Navis Fortuna nevű amerikai, előző nap pedig a Rubymar nevű brit hajót, amelyet a személyzetnek el is kellett hagynia – áll a londoni tájékoztatásban.
A közös közlemény szerint
Ez a világgazdaság egészére, valamint a regionális biztonságra és stabilitásra is fenyegetést jelent, és nemzetközi válaszlépéseket igényel.
Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.
Húszi lázadok megtámadtak egy brit (Morning Tide) és az amerikai tulajdonban lévő (Star Nasia) teherszállító hajót keddre virradóra a Vörös-tengeren, kisebb károkat okozva az egyik hajóban.
Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a jemeni húszikra, és ezzel kevesebb mint egy hét alatt negyedszer csapott le az Irán által támogatott lázadócsoportra.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!