Fotó: RMDSZ.ro
Az Európai Parlamentben működő frakcióközi Kisebbségi Intergroup őszi első ülésén, Strasbourgban az erdélyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőit hallgatta meg a kisebbségi jogok helyzetéről Romániában. Az erdélyi intézmény igazgatója, Benkő Erika előadásából kiderült, közös uniós standardok nélkül a kisebbségvédelem nem működhet következetesen.
2023. szeptember 15., 10:572023. szeptember 15., 10:57
2023. szeptember 15., 11:182023. szeptember 15., 11:18
Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők meghívására az RMDSZ által létrehozott Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója, Benkő Erika számolt be a jogvédelmi szolgálat munkájáról, eredményeiről és a kisebbségvédelem területén előttük álló kihívásokról.
„Romániában a kisebbségi jogok terén nem az egyéni jogok milyenségével van a legnagyobb gond, hanem azok alkalmazásával és betartatásával. Amikor magyarellenes cselekedetekről van szó, akkor a hatóságok nem tesznek semmit, ezért van szükség nemcsak ezen esetek jelzésére, követésére, hiszen ezt tesszük most a Parlamentben is, hanem adott esetben az ügyek jogi útra terelésére is” – mondta el Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke az ülésen.
Az RMDSZ hírlevelének a beszámolója szerint Benkő Erika az iskolai román nyelvtanulás nehézségeiről, a kisebbség szimbólumhasználatának büntetéséről, a lelátókon egyre általánosabbá váló gyűlöletbeszédről és az úzvölgyi incidensekről is beszélt. Az előadó szerint közös uniós standardok nélkül a kisebbségvédelem nem működhet következetesen, vannak jó példák, de vannak olyan tagállamok, amelyek egyáltalán nem kívánnak hallani a területükön élő őshonos és nyelvi kisebbségekről.
A Minority SafePack kezdeményezés egy jó lehetőség lett volna arra, hogy az uniós intézmények elindítsanak egy folyamatot az uniós szintű kisebbségvédelem megalkotása felé” – fejtette ki.
„A nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek mindennapi élettapasztalata Európa-szerte sajnos alátámasztja Benkő Erika prezentációjának legfontosabb következtetését: hogy a szerzett jogok visszavonhatók és az érvényben levő kisebbségi törvényerejű rendelkezések semmibe vehetők nemcsak Romániában, hanem más EU-tagállamokban is. Nekünk
– csatlakozott az eszmecseréhez Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő.
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy az úzvölgyi katonatemetőben idén júliusban újra meggyalázták a katonák sírjait szélsőséges román csoportok, önkényesen felállítva 150 keresztet. ,,Annak ellenére, hogy a rendőrséget előzetesen értesítették az önkormányzatok, a hatóságok semmit nem tettek a törvényes rend fenntartása érdekében. Az erdélyi magyarság számára az ilyen esetek megfélemlítőek és riasztóak. Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének tanácsadó bizottsága nemrégiben elfogadott egy jelentést, amely kiemeli, hogy Romániában foglalkozni kell a kisebbségekkel szemben elkövetett rendőri visszaélések kivizsgálásával és szankcionálásával” – fogalmazott Gál Kinga.
A román jogszabályok szerinti, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magas, veszélyezteti a nyelvi charta teljes körű végrehajtását – közölte az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete.
„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
Szilárd jogi és politikai keretek védik a romániai nemzeti kisebbségek jogait, azonban bizonytalan a kisebbségi nyelvhasználati jogok jövője Romániában.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!