Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen
Az Egyesült Államok újabb 1,2 milliárd dollár katonai támogatást jelentett be kedden Ukrajna légvédelmének erősítésére és tüzérségi lőszerkészleteinek bővítésére.
2023. május 10., 07:592023. május 10., 07:59
A védelmi minisztérium, a Pentagon közleménye hangsúlyozza, hogy az újabb segítségnyújtás az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében valósul meg, ami nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az eszközök beszerzését gyártóktól és egyéb partnerektől.
Emellett az amerikai védelmi minisztérium megrendelést ad le dróntámadások elhárítására alkalmas eszközökre, valamint a harcok során meghatározó fontosságú 155 milliméteres lövedékekre Ukrajna számára.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: a tizenegyedik uniós szankciócsomag a büntetőintézkedések megkerülésének megakadályozására fog összpontosítani, így nem kizárt, hogy harmadik országok ellen is szankciókat vezet be.
– fogalmazott a bizottság elnöke.
Elmondása szerint „a közelmúltban megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen” – magyarázta.
mert ezáltal a 11. szankciócsomag ereje arányos lesz az orosz fenyegetés mértékével.
Az ukrán elnök felszólította a szomszédos országokat és az Európai Unió államait, tartózkodjanak attól, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelemről bármiféle döntést hozzanak anélkül, hogy Ukrajnával egyeztettek volna.
„Megbeszéltük az Európai Bizottság elnökével a mezőgazdasági termékeink exportjával kapcsolatos helyzetet. Általános megállapodásunk van a globális élelmezésbiztonsághoz való ukrán hozzájárulásunkról. Azonban – sajnálatos módon –, a háború miatti szolidaritás helyett problémákba ütköztünk.
– fejtette ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán export korlátozása elfogadhatatlan, mert növeli az agresszor Oroszország képességeit.
Ezzel összefüggésben Zelenszkij egy tanácsadói csoport létrehozását javasolta Ukrajna, valamint a szomszédos országok és az EU-tagállamok részvételével a kereskedelem problémás kérdéseinek elemzése érdekében. Az államfő azt is kijelentette, hogy határozott döntéseket vár az Európai Uniótól, továbbá minden kereskedelmi korlátozás mielőbbi megszüntetését.
Zelenszkij közölte, hogy
„Már rég eljött az idő, hogy felszámoljuk a mesterséges politikai bizonytalanságot Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataiban. Eljött az idő, hogy pozitív döntést hozzanak az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről” – hangsúlyozta az államfő. „Értékeink, biztonságunk, jólétünk, békénk a kontinensen csak Ukrajnával együtt valósulhatnak meg száz százalékban Európa számára” – szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna „mindig is a közös európai tér szerves része volt és lesz”.
Ursula von der Leyen jelképes napon érkezett Kijevbe. Zelenszkij hétfőn rendelkezett arról, hogy mostantól az EU-tagállamokhoz hasonlóan Ukrajnában is május 9-én ünneplik az Európa-napot. Döntésével hatályon kívül helyezte a 2003-as elnöki rendeletet, amelynek értelmében Ukrajnában eddig minden május harmadik szombatján tartották az Európa-napot.
Eközben
A nem kötelező jogi erejű szöveg felkéri a francia kormányt, hogy „diplomáciailag lépjen fel” annak érdekében, hogy az EU teljesítse ezt a kérést, mely lehetővé tenné a Wagner csoport tagjainak és támogatóinak hatékonyabb pénzügyi szankcionálását.
A határozatot Emmanuel Macron államfő pártja, a Reneszánsz egyik képviselője terjesztette be, s elsősorban az Ukrajnában „a polgári lakosság ellen elkövetett számos erőszakos cselekményt” célozza, amelyek közül egyesek a határozat szerint „háborús cselekménynek” minősülnek.
– mondta a vitában a javaslatot beterjesztő Benjamin Haddad, aki a „káosz hadseregének” nevezte „az Oroszország és Putyin oldalán fellépő” Wagnert, amely szerinte „instabilitást és erőszakot terjeszt”.
A határozatot – amely kiemeli, hogy a csoport Ukrajnán kívül Szíriában és több afrikai országban is erőszakos cselekményeket hajtott végre – valamennyi nemzetgyűlési csoport támogatta, beleértve a jobb- és baloldali ellenzéki frakciókat is.
Közben a Wagner tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin újabb bírálatözönt zúdított a moszkvai katonai illetékesekre.
A kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner-csoport vezetője
A május 9-i győzelem napja alkalmából közzétett videoüzenetében Prigozsin emellett azt vetette az orosz vezérkar szemére, hogy szándékosan félrevezetik Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború fejleményeivel kapcsolatban.
„Ha minden erővel azon vannak, hogy becsapják a főparancsnokot (Putyint), akkor vagy ő vagy pedig az orosz nép fogja széttépni magukat” – fogalmazott Prigozsin.
„A győzelem napja atyáink győzelme, mi e győzelem töredékét sem érdemeljük meg” – jelentette ki, hozzátéve, hogy kedden a védelmi minisztérium újabb alegysége hagyta el bahmuti állását.
A katonai magáncég vezetője már korábban is több alkalommal bírálta az orosz védelmi tárcát, kiemelve, hogy a hiányzó tüzérségi lőszerek miatt – melyeket szerinte szándékosan tartanak vissza – a veszteségeik ötszörte magasabbak a kelleténél.
Kedden azt mondta, a kért lőszerek alig tíz százaléka érkezett meg, és bár – jóllehet korábban azzal fenyegetőzött, hogy készek elvonulni, ha nem teljesítik a követeléseiket – üzenetében kijelentette, hogy egyelőre nem adják fel állásaikat.
Maradunk még néhány napot és minden nehézség ellenére folytatjuk a harcot – közölte.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!