Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen
Az Egyesült Államok újabb 1,2 milliárd dollár katonai támogatást jelentett be kedden Ukrajna légvédelmének erősítésére és tüzérségi lőszerkészleteinek bővítésére.
2023. május 10., 07:592023. május 10., 07:59
A védelmi minisztérium, a Pentagon közleménye hangsúlyozza, hogy az újabb segítségnyújtás az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében valósul meg, ami nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az eszközök beszerzését gyártóktól és egyéb partnerektől.
Emellett az amerikai védelmi minisztérium megrendelést ad le dróntámadások elhárítására alkalmas eszközökre, valamint a harcok során meghatározó fontosságú 155 milliméteres lövedékekre Ukrajna számára.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: a tizenegyedik uniós szankciócsomag a büntetőintézkedések megkerülésének megakadályozására fog összpontosítani, így nem kizárt, hogy harmadik országok ellen is szankciókat vezet be.
– fogalmazott a bizottság elnöke.
Elmondása szerint „a közelmúltban megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen” – magyarázta.
mert ezáltal a 11. szankciócsomag ereje arányos lesz az orosz fenyegetés mértékével.
Az ukrán elnök felszólította a szomszédos országokat és az Európai Unió államait, tartózkodjanak attól, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelemről bármiféle döntést hozzanak anélkül, hogy Ukrajnával egyeztettek volna.
„Megbeszéltük az Európai Bizottság elnökével a mezőgazdasági termékeink exportjával kapcsolatos helyzetet. Általános megállapodásunk van a globális élelmezésbiztonsághoz való ukrán hozzájárulásunkról. Azonban – sajnálatos módon –, a háború miatti szolidaritás helyett problémákba ütköztünk.
– fejtette ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán export korlátozása elfogadhatatlan, mert növeli az agresszor Oroszország képességeit.
Ezzel összefüggésben Zelenszkij egy tanácsadói csoport létrehozását javasolta Ukrajna, valamint a szomszédos országok és az EU-tagállamok részvételével a kereskedelem problémás kérdéseinek elemzése érdekében. Az államfő azt is kijelentette, hogy határozott döntéseket vár az Európai Uniótól, továbbá minden kereskedelmi korlátozás mielőbbi megszüntetését.
Zelenszkij közölte, hogy
„Már rég eljött az idő, hogy felszámoljuk a mesterséges politikai bizonytalanságot Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataiban. Eljött az idő, hogy pozitív döntést hozzanak az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről” – hangsúlyozta az államfő. „Értékeink, biztonságunk, jólétünk, békénk a kontinensen csak Ukrajnával együtt valósulhatnak meg száz százalékban Európa számára” – szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna „mindig is a közös európai tér szerves része volt és lesz”.
Ursula von der Leyen jelképes napon érkezett Kijevbe. Zelenszkij hétfőn rendelkezett arról, hogy mostantól az EU-tagállamokhoz hasonlóan Ukrajnában is május 9-én ünneplik az Európa-napot. Döntésével hatályon kívül helyezte a 2003-as elnöki rendeletet, amelynek értelmében Ukrajnában eddig minden május harmadik szombatján tartották az Európa-napot.
Eközben
A nem kötelező jogi erejű szöveg felkéri a francia kormányt, hogy „diplomáciailag lépjen fel” annak érdekében, hogy az EU teljesítse ezt a kérést, mely lehetővé tenné a Wagner csoport tagjainak és támogatóinak hatékonyabb pénzügyi szankcionálását.
A határozatot Emmanuel Macron államfő pártja, a Reneszánsz egyik képviselője terjesztette be, s elsősorban az Ukrajnában „a polgári lakosság ellen elkövetett számos erőszakos cselekményt” célozza, amelyek közül egyesek a határozat szerint „háborús cselekménynek” minősülnek.
– mondta a vitában a javaslatot beterjesztő Benjamin Haddad, aki a „káosz hadseregének” nevezte „az Oroszország és Putyin oldalán fellépő” Wagnert, amely szerinte „instabilitást és erőszakot terjeszt”.
A határozatot – amely kiemeli, hogy a csoport Ukrajnán kívül Szíriában és több afrikai országban is erőszakos cselekményeket hajtott végre – valamennyi nemzetgyűlési csoport támogatta, beleértve a jobb- és baloldali ellenzéki frakciókat is.
Közben a Wagner tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin újabb bírálatözönt zúdított a moszkvai katonai illetékesekre.
A kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner-csoport vezetője
A május 9-i győzelem napja alkalmából közzétett videoüzenetében Prigozsin emellett azt vetette az orosz vezérkar szemére, hogy szándékosan félrevezetik Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború fejleményeivel kapcsolatban.
„Ha minden erővel azon vannak, hogy becsapják a főparancsnokot (Putyint), akkor vagy ő vagy pedig az orosz nép fogja széttépni magukat” – fogalmazott Prigozsin.
„A győzelem napja atyáink győzelme, mi e győzelem töredékét sem érdemeljük meg” – jelentette ki, hozzátéve, hogy kedden a védelmi minisztérium újabb alegysége hagyta el bahmuti állását.
A katonai magáncég vezetője már korábban is több alkalommal bírálta az orosz védelmi tárcát, kiemelve, hogy a hiányzó tüzérségi lőszerek miatt – melyeket szerinte szándékosan tartanak vissza – a veszteségeik ötszörte magasabbak a kelleténél.
Kedden azt mondta, a kért lőszerek alig tíz százaléka érkezett meg, és bár – jóllehet korábban azzal fenyegetőzött, hogy készek elvonulni, ha nem teljesítik a követeléseiket – üzenetében kijelentette, hogy egyelőre nem adják fel állásaikat.
Maradunk még néhány napot és minden nehézség ellenére folytatjuk a harcot – közölte.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!