Összejön? Trump augusztus 8-ig akar megegyezést az ukrajnai vérengzés befejezéséről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy külföldi megbízottja, Steve Witkoff a következő napokban Oroszországba utazik, mivel az elnök az ukrajnai konfliktus befejezését szorgalmazza.
2025. augusztus 01., 08:342025. augusztus 01., 08:34
Trump csütörtök délután egy, a Fehér Házban tartott rendezvényen hozta nyilvánosságra Witkoff eddig ismeretlen utazási terveit, ahol azt is elmondta, hogy
és „undorítónak” nevezte Oroszország folyamatos támadásait Kijev ellen.
„Oroszországba utazik, hihetetlen, de igaz” – mondta Trump a CNN szerint, amikor Witkoff jelenlegi közel-keleti útjáról kérdezték, ahol tisztség viselőkkel találkozik, hogy megvitassák Izrael gázai háborúját.
Witkoff közelgő utazásának további részletei egyelőre nem ismertek.
Witkoff legutóbbi ismert oroszországi látogatása áprilisban volt, amikor Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott a Kremlben. Azok a tárgyalások nem hoztak azonnali áttörést az ukrajnai háború befejezésében.
Azóta Trump frusztrációja Putyin iránt nőtt, mivel a béke kilátásai egyre halványabbak.
Trump csütörtökön adott hangot dühének, amikor Moszkva legújabb, Ukrajna ellen irányuló rakétatámadásáról kérdezték.
– mondta.
Bár megerősítette, hogy új szankciókat szándékozik bevezetni Oroszország ellen – amivel korábban fenyegetőzött, ha Moszkva nem egyezik bele a békeegyezménybe a jövő hétig –, ugyanakkor nem értékelte túl sokra azok hatását a háború menetére vagy Putyin gondolkodásmódjára.
„Igen, szankciókat fogunk bevezetni” – mondta.
– fogalmazott.
Egyébként John Kelley, az amerikai ENSZ-képviselet egyik magas rangú diplomatája a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT)arról beszélt: Trump augusztus 8-ig megállapodást akar az ukrajnai háború lezárásáról – közölte csütörtökön.
” – hangoztatta.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az ukrajnai háborúról az ENSZ BT-ben csütörtökön megrendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy
Moszkva folytatni szeretné a tárgyalásokat Isztambulban.
„Az isztambuli tanácskozások ellenére Nyugaton a háborúpártiak nem tűntek el (…) Továbbra is halljuk azok hangját, akik úgy gondolják, hogy a diplomácia nem más, mint bírálni Oroszországot és nyomást gyakorolni rá” – tette hozzá.
Poljanszkij azt állította:
„Azok, akik figyelemmel kísérik az ukrajnai válság fejleményeit, arra hívják föl a figyelmet, hogy a békülékenyebb hangnem megjelenése ellenfeleink nyilatkozataiban csodával határos módon egybeesett nemcsak a kijevi rezsim, de nyugati szponzorai katonai potenciáljának felmorzsolódásával is. Lásd, ma a probléma nem annyira Ukrajna katonai támogatásának forrásaiban rejlik: kívánságra ezeket még az Oroszország elleni saját szankcióiktól szenvedő NATO-tagállamok is, ha nehezen is, de elő tudják teremteni” – mondta.
„A gond először is azoknak a fegyverkészleteknek a kimerülése, amelyekből továbbra is támogatnák Ukrajnát. Másodszor pedig az, hogy, amint mondtam, az ukránok nem karnak tovább harcolni, és
És ha el is jutnak oda, akkor sokan már az első adandó alkalommal próbálják megadni magukat, vagy elmenekülni. Ilyenekből az ukrán vezérkar adatai szerint havonta több mint 20 ezer akad” – állította az orosz ENSZ-diplomata.
Mindeközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön a Fox News Radio interjújában elárulta:
Rubio szerint a tárgyalások hétfőn vagy kedden zajlottak, és „Putyin néhány főbb embere” vett részt rajtuk, de maga az orosz elnök nem.
A tárgyalások célja az volt, hogy a Donald Trump amerikai elnök által korábban kitűzött augusztus 8-i határidő előtt megtalálják a tűzszünet és a békeszerződés útját.
„Nem láttunk semmilyen előrelépést ebben a kérdésben” – mondta Rubio. „Ami a leginkább zavarja az elnököt, az az, hogy ezeken a nagyszerű telefonbeszélgetéseken mindenki azt állítja, hogy „szeretnénk, ha ez véget érne...”, majd bekapcsolja a híreket, és egy újabb város bombázása látható”.
Rubio szerint Trump kormánya továbbra is reméli, hogy elkerülhető lesz a további gazdasági nyomás, de felkészül arra az esetre, ha a diplomácia kudarcot vallana. A fontolóra vett lehetőségek között szerepelnek az orosz olajexportra vonatkozó másodlagos szankciók és a banki szektorra vonatkozó korlátozások.
„A legjobb megoldás az lenne, ha a lövöldözés abbamaradna és megkezdődnének a tárgyalások” – mondta Rubio.
Rubio elutasította Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök legutóbbi fenyegetéseit is, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a világot közvetlen konfrontációba sodorja.
„Ő nem releváns szereplő az orosz politikában” – mondta Rubio. „Nem döntéshozó... Bizonyára valaki, aki hivatalos pozícióban van Oroszországban, és olyan dolgokat mond, amelyek, tudják, felkavaróak, de ez nem baj. Nem hiszem, hogy ez bármilyen szempontból is tényező lenne."
Arra a kérdésre, hogy Oroszország katonailag szembeszállhat-e az Egyesült Államokkal, Rubio „elképzelhetetlennek” nevezte ezt a forgatókönyvet, hivatkozva mindkét ország hatalmas nukleáris arzenáljára és a téves számítások kockázatára.
– mondta Rubio.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Helsinki Záróokmány aláírásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett konferencián felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy szorgalmazzák az orosz rezsim megváltoztatását, és figyelmeztetett, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja destabilizálni az európai szövetségeseket.
„Úgy gondolom, hogy Oroszországot rá lehet venni, hogy véget vessen ennek a háborúnak. Ő kezdte, és rá lehet venni, hogy befejezze.
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij, aki néhány órával azután tett ezeket a megjegyzéseket, hogy Oroszország újabb nagyszabású támadást indított Kijev ellen, felszólította a szövetségeseket, hogy gyakoroljanak további gazdasági nyomást Moszkvára, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is elutasítja a tűzszünetet Ukrajnában.
„Teljesen meg kell állítanunk Oroszország háborús gépezetét... minden befagyasztott orosz vagyont, beleértve a korrupcióból származó lopott vagyont is, fel kell használni az orosz agresszió elleni védekezésre. Itt az ideje, hogy az orosz vagyont ne csak befagyasszuk, hanem elkobozzuk is” – tette hozzá az elnök.
Több mint egytucatnyi halott a Kijev elleni csütörtöki légitámadásokban
Tiztenhatra nőtt a Kijev ellen csütörtökre virradóra végrehajtott orosz légicsapások halálos áldozatainak a száma. A támadásokban több mint 130 ember megsebesült.
A nemzetközi vonatjáratokat is érintik a budapesti Keleti pályaudvar felújítása miatti forgalmi változások – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a román vasúttársaság (CFR) a Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatására hivatkozva.
Az ukrán parlament csütörtöki, jelentős nemzetközi figyelem övezte ülésén elfogadta a két legfontosabb korrupcióellenes szerv függetlenségét visszaállító törvényjavaslatot.
Nem hagyta szó nélkül Donald Trump amerikai elnök, hogy Dmitrij Mevdegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, volt elnök és miniszterelnök háborúval fenyegette az Egyesült Államokat.
Kanada szeptemberben elismeri a palesztin államot – jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán újságíróknak.
Az orosz gazdaság sikeres a nyugati szankciók dacára, mondhatni, az ország már immunis lett az ilyen korlátozásokkal szemben – jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov.
Internetes agresszió gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség egy 48 éves debreceni nő ellen, aki a közösségi médiában, nyilvános bejegyzés alatt fenyegető kommentet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „10 nap múlva” vámokat és egyéb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat előrelépést az Ukrajnában több mint három éve dúló háború befejezése felé.
Heves földrengés következett be a Csendes-óceán partján fekvő orosz Kamcsatka-félszigeten, a földmozgás miatt cunamiriadót rendeltek el az óceán partjai mentén.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
Két biztonsági őr és két irodai alkalmazott halt meg a New York-i felhőkarcolóban hétfő este történt fegyveres támadásban – derül ki az erőszakos cselekménnyel kapcsolatban kedden nyilvánosságra hozott részletekből.
szóljon hozzá!