Bajban lehet. Hunter Biden a korrupcióval vádolt román Gabriel Popivciutól fogadott el pénzt az amerikai ügyészek szerint
Fotó: Twitter/X
Hunter Biden, Joe Biden amerikai elnök fia kifizetéseket fogadott el egy romániai üzletembertől, aki megpróbálta „befolyásolni az amerikai kormányzati szerveket” egy romániai bűnügyi nyomozással kapcsolatban – állítják az ellene zajló adóügyi büntetőeljárásban nyomozó ügyészek.
2024. augusztus 08., 09:282024. augusztus 08., 09:28
2024. augusztus 08., 10:082024. augusztus 08., 10:08
Az amerikai igazságügyi minisztérium a vádat egy szerdai beadványban tette közzé a Los Angeles-i szövetségi bíróságon, ahol Joe Biden amerikai elnök fia, Hunter Biden szeptember 9-én áll bíróság elé adócsalás vádjával. Biden ártatlannak vallotta magát.
Az ABC televízió szerint a feljelentés Hunter Biden szolgáltatásaira vonatkozik, amelyeket a G.P. néven emlegetett gazdag román üzletember, Gabriel Popoviciu számára nyújtott. Popoviciu az ügyészek szerint 2015 végén bérelte fel Hunter Bident jogi természetű lobbitevékenységre, amikor Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt.
Ha az állítás igaz,
– ezt a kérdést a kongresszusi republikánusok már évek óta elemzik.
A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni, hogy G.P. valóban Popoviciu. Hunter Biden ügyvédei nem reagáltak azonnal a kérésekre. Az ügyészek sem válaszoltak azonnal hasonló megkeresésekre. A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni. Popoviciu-t sem lehetett elérni.
A dokumentumban az ügyészek jelezték, hogy bizonyítékokat kívánnak bemutatni arra vonatkozóan, hogy Hunter Biden és egy üzleti partnere „díjazásban részesült egy külföldi megbízótól, aki az amerikai politikát és közvéleményt igyekezett befolyásolni, és arra akarta rávenni az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja ki a G. P. ellen Romániában zajló büntetőeljárást”.
– tették hozzá az ügyészek.
G. P. ellen Romániában vesztegetés vádja miatt zajlott eljárás – mutat rá a dokumentum.
A különleges ügyészség a decemberi vádiratban röviden utalt már Hunter Biden és Popoviciu együttműködésére. A szerdai nyilatkozat volt azonban az első, amely arra utalt, hogy Hunter Bident lobbistaként fizették – jegyzi meg az ABC News.
Az ügyészek szerint
Amerikai republikánus kongresszusi képviselők már tavaly májusban azt állították, hogy Joe Biden amerikai elnök családjának tagjai és társaik teljesen átláthatatlan módon közel 10 millió dollárt kaptak külföldi, főként kínai és román cégektől.
Nem csupán Ukrajnában, hanem Romániában is voltak kétes ügyletei Hunter Bidennek, Joe Biden volt demokrata párti alelnök fiának – legalábbis ezt állítja Rudy Giuliani, Donald Trump amerikai elnök ügyvédje.
A jobboldal
A kongresszusi képviselők a bizottságuk vizsgálati jogköre alapján megszerzett bankszámlakivonatokra támaszkodva kijelentették, hogy a Joe Bidenhez közel álló rokonok homályos céghálózatot hoztak létre a pénzek eredetének leplezésére.
Az egyik ilyen cég, a 2008-ban alapított Robinson Walker 3 millió dollárt kapott a Cypriot nevű cégtől, amelyet az a román üzletember, Gabriel Popoviciu irányított, akit 2017-ben Romániában végül 7 év börtönre ítéltek a Băneasa-farm ügyében.
Az ügyben az egyetem volt rektora hat év börtönbüntetést kapott, Cornel Șerbant, a román belügyminisztérium titkosszolgálatának volt vezetőjét 2 év és hat hónap börtönbüntetésre ítélték, ügyészekre kifejtett törvénytelen nyomásgyakorlás címén. Popoviciu Románia egyik legbefolyásosabb ingatlanbefektetője, az ő tulajdonában van egyebek mellett Románia egyik legnagyobb plázája. Az üzletember az ítélet végrehajtása elől külföldre szökött, de Londonban őrizetbe vették.
Tavaly decemberben
Az amerikai elnök fiát a 2018-as adóévre vonatkozó adócsalással is megvádolták, amikor hamis adóbevallást nyújtott be. Három bűncselekménnyel és további vétségekkel vádolják.
Hunter Bident különben júniusban a Delaware állambeli Wilmingtonban egy esküdtszék elítélte, mert hazudott illegális kábítószer-fogyasztásáról, amikor 2018-ban kézifegyvert vásárolt.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!