Tűzszünet lépett életbe Libanonban

tűzszünet

Egy időre elhallgatnak a fegyverek. Szerda hajnalban életbe lépett a tűzszünet Izrael és Libanon között

Fotó: Facebook/UNIFIL-PIO

Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására, amely szeptemberben totális háborúvá fajult a Hezbollahhal.

Krónika

2024. november 27., 08:282024. november 27., 08:28

2024. november 27., 08:292024. november 27., 08:29

Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodás „az ellenségeskedések tartós beszüntetését célozza”, és helyi idő szerint szerda hajnali 4 órakor lépett hatályba.

A tűzszünet „megteremti a tartós nyugalom helyreállításának feltételeit, és lehetővé teszi, hogy a lakosok mindkét országban biztonságosan visszatérhessenek otthonaikba a kék vonal mindkét oldalán” – áll Biden és Emmanuel Macron francia elnök közös nyilatkozatában,

utalva a Libanon és Izrael közötti de facto határra.

Az izraeli erők és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti tűzszünet helyi idő szerint szerda reggel lépett életbe a Joe Biden amerikai elnök által meghatározott menetrend szerint, miután Izrael és Libanon megállapodott a több mint egy éve tartó konfliktus lezárásáról.

Biden elmondta, hogy beszélt Izrael és Libanon vezetőivel, és hogy mindkét ország elfogadta az amerikai javaslatot „az Izrael és a Hezbollah közötti pusztító konfliktus befejezésére”.

Az izraeli biztonsági kabinet kedden 10:1 arányban megszavazta a megállapodás jóváhagyását – közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal, megköszönve az Egyesült Államoknak a közreműködést.

A 60 napos tűzszünet célja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatának végrehajtása, abban a reményben, hogy ez egy tartós tűzszünet alapját képezheti.

Az 1701-es határozatot 2006-ban fogadták el az Izrael és Libanon közötti 34 napos háború lezárásaként, és közel két évtizeden át viszonylagos nyugalmat biztosított a térségben. Ez egészen a Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadása utáni napig tartott, amikor a Hezbollah a palesztin terrorcsoporttal szolidaritást vállalva megtámadta Izraelt, és ezzel több mint egy éven át tartó, határokon átnyúló összecsapások kezdődtek.

A határozat előírta, hogy

Izraelnek ki kell vonnia minden haderejét Dél-Libanonból, és a Litani folyótól délre csak a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartó erői lehetnek jelen.

Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő azt mondta, hogy bár az izraeli erők nem vonulnak ki azonnal, amint az egyezmény hatályba lép, a megállapodás értelmében 60 napon belül ezt meg kell tenniük. Ez idő alatt a Hezbollah harcosainak is mintegy 40 kilométerre kell visszavonulniuk az izraeli-libanoni határtól.

A szavazást megelőző órákban Izrael drasztikusan fokozta Bejrútra mért csapásait, és a konfliktusban először a város központi területeit vette célba, nem csak a Hezbollah által uralt déli külvárosokat.

A Bejrút központjára mért csapásokban legalább 10 ember halt meg – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.

Nem sokkal Biden bejelentése után Aviháj Adraí izraeli katonai szóvivő evakuálási figyelmeztetést adott ki három épületre vonatkozóan Bejrút déli elővárosaiban, Burzs Al-Barazsne és Gbaire városokban.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedd este előre rögzített televíziós beszédében azt mondta, hogy a Hezbollah „már nem ugyanaz” az izraeli offenzíva után, és három okot említett, amiért most tűzszünetre törekszik.

Először is, hogy Izrael „az iráni fenyegetésre összpontosíthasson” – mondta Netanjahu. Másodszor, hogy feltöltsék az ország katonai erőit és felszerelését, amely szerinte részben a fegyver- és lőszerellátás „nagy késedelmei” miatt merült ki. Harmadszor pedig, hogy

a Hamász elszigetelve maradjon Gázában, anélkül, hogy a Hezbollah képes lenne mellette harcolni

– mondta.

Bár a megállapodás jelentős áttörést jelent a több hónapig tartó tárgyalások után, amelyeket az amerikai külügyminisztérium szóvivője „hihetetlenül frusztrálónak” nevezett, még nem világos, hogy tartós békéhez fog-e vezetni – hívta fel a figyelmet a CNN.

A szavazást megelőzően a megállapodást a Netanjahu vezette koalíció radikális szárnya dühösen fogadta, és aggodalmat váltott ki az észak-izraeli lakosok – akik közül sokan a konfliktus miatt kitelepítettek –, valamint a határon túl a dél-libanoni lakosok körében.

Itamar Ben Gvir jobboldali nemzetbiztonsági miniszter hétfőn

„történelmi hibának” nevezte az alkut, amely nem érte el a háború fő célját, hogy a kitelepített izraeliek visszatérjenek északi otthonaikba.

Ben Gvir régóta dolgozik azon is, hogy meghiúsítsa az Izrael és a Hamász közötti esetleges tűzszüneti megállapodást a Gázai övezetben.

Izrael legészakibb településeinek polgármesterei felháborodtak azokon a híreken, amelyek szerint Netanjahu kormánya jóvá fogja hagyni a megállapodást, egyikük „megadási megállapodásnak” és „történelmi szégyennek” nevezte azt.

Netanjahu beszédében hangsúlyozta, hogy

Izrael „erőteljesen” fog válaszolni, ha a Hezbollah megsérti a megállapodást és megpróbál újra felfegyverkezni.

„Ha megpróbálja újjáépíteni a terrorista infrastruktúrát a határ közelében, támadni fogunk. Ha rakétát lő ki, ha alagutat ás, ha rakétákat szállító teherautót hoz be, támadni fogunk” – mondta Netanjahu beszédében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot
2025. április 04., péntek

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál
2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét