Egy időre elhallgatnak a fegyverek. Szerda hajnalban életbe lépett a tűzszünet Izrael és Libanon között
Fotó: Facebook/UNIFIL-PIO
Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására, amely szeptemberben totális háborúvá fajult a Hezbollahhal.
2024. november 27., 08:282024. november 27., 08:28
2024. november 27., 08:292024. november 27., 08:29
Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében azt mondta, hogy a tűzszüneti megállapodás „az ellenségeskedések tartós beszüntetését célozza”, és helyi idő szerint szerda hajnali 4 órakor lépett hatályba.
utalva a Libanon és Izrael közötti de facto határra.
Az izraeli erők és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti tűzszünet helyi idő szerint szerda reggel lépett életbe a Joe Biden amerikai elnök által meghatározott menetrend szerint, miután Izrael és Libanon megállapodott a több mint egy éve tartó konfliktus lezárásáról.
Biden elmondta, hogy beszélt Izrael és Libanon vezetőivel, és hogy mindkét ország elfogadta az amerikai javaslatot „az Izrael és a Hezbollah közötti pusztító konfliktus befejezésére”.
Az izraeli biztonsági kabinet kedden 10:1 arányban megszavazta a megállapodás jóváhagyását – közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal, megköszönve az Egyesült Államoknak a közreműködést.
Az 1701-es határozatot 2006-ban fogadták el az Izrael és Libanon közötti 34 napos háború lezárásaként, és közel két évtizeden át viszonylagos nyugalmat biztosított a térségben. Ez egészen a Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadása utáni napig tartott, amikor a Hezbollah a palesztin terrorcsoporttal szolidaritást vállalva megtámadta Izraelt, és ezzel több mint egy éven át tartó, határokon átnyúló összecsapások kezdődtek.
A határozat előírta, hogy
Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő azt mondta, hogy bár az izraeli erők nem vonulnak ki azonnal, amint az egyezmény hatályba lép, a megállapodás értelmében 60 napon belül ezt meg kell tenniük. Ez idő alatt a Hezbollah harcosainak is mintegy 40 kilométerre kell visszavonulniuk az izraeli-libanoni határtól.
A Bejrút központjára mért csapásokban legalább 10 ember halt meg – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
Nem sokkal Biden bejelentése után Aviháj Adraí izraeli katonai szóvivő evakuálási figyelmeztetést adott ki három épületre vonatkozóan Bejrút déli elővárosaiban, Burzs Al-Barazsne és Gbaire városokban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedd este előre rögzített televíziós beszédében azt mondta, hogy a Hezbollah „már nem ugyanaz” az izraeli offenzíva után, és három okot említett, amiért most tűzszünetre törekszik.
Először is, hogy Izrael „az iráni fenyegetésre összpontosíthasson” – mondta Netanjahu. Másodszor, hogy feltöltsék az ország katonai erőit és felszerelését, amely szerinte részben a fegyver- és lőszerellátás „nagy késedelmei” miatt merült ki. Harmadszor pedig, hogy
– mondta.
Bár a megállapodás jelentős áttörést jelent a több hónapig tartó tárgyalások után, amelyeket az amerikai külügyminisztérium szóvivője „hihetetlenül frusztrálónak” nevezett, még nem világos, hogy tartós békéhez fog-e vezetni – hívta fel a figyelmet a CNN.
A szavazást megelőzően a megállapodást a Netanjahu vezette koalíció radikális szárnya dühösen fogadta, és aggodalmat váltott ki az észak-izraeli lakosok – akik közül sokan a konfliktus miatt kitelepítettek –, valamint a határon túl a dél-libanoni lakosok körében.
Itamar Ben Gvir jobboldali nemzetbiztonsági miniszter hétfőn
Ben Gvir régóta dolgozik azon is, hogy meghiúsítsa az Izrael és a Hamász közötti esetleges tűzszüneti megállapodást a Gázai övezetben.
Izrael legészakibb településeinek polgármesterei felháborodtak azokon a híreken, amelyek szerint Netanjahu kormánya jóvá fogja hagyni a megállapodást, egyikük „megadási megállapodásnak” és „történelmi szégyennek” nevezte azt.
Netanjahu beszédében hangsúlyozta, hogy
„Ha megpróbálja újjáépíteni a terrorista infrastruktúrát a határ közelében, támadni fogunk. Ha rakétát lő ki, ha alagutat ás, ha rakétákat szállító teherautót hoz be, támadni fogunk” – mondta Netanjahu beszédében.
Jelentős előrehaladás történt az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon – mondta az amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn.
Washington hivatalosan is elismerte, hogy Kijev máris élt a lehetőséggel, hogy mélyebben orosz területen fekvő orosz célpontokat támadjon amerikai fegyverekkel.
A Donald Trump ellen Washingtonban indított büntetőeljárás megszüntetését kezdeményezte a szövetségi különleges ügyész hétfőn.
Halálos ítéletet kellene kiszabni az izraeli vezetőkre, nem letartóztatási parancsot adni ki ellenük – jelentette ki hétfőn Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Az elnökválasztás első fordulóját a diaszpórában is az elismerten oroszpárti és legionárius szimpátiával rendelkező Călin Georgescu nyerte meg elsöprő fölénnyel.
Ukrajna az orosz ellentámadások miatt elvesztette az oroszországi Kurszki területen korábban megszerzett terület több mint 40 százalékát – jelentette a Reuters a hétvégén az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva.
Libanon ideiglenesen fellélegezhet, ha beigazolódnak az értesülések: „nagyon közel van” egy tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között – mondta egy regionális forrás a CNN-nek.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!