Új helyszín? A The Telegraph szerint Trump több mint 30 ezer amerikai katonát vezényelhet át, Magyarország lehet a célállomás
Fotó: US Army/Facebook
Donald Trump azt fontolgatja, hogy kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból, és átcsoportosítja őket Kelet-Európába – írja a The Telegraph saját értesülésekre hivatkozva.
2025. március 09., 16:002025. március 09., 16:00
A lap szerint Trump vizsgálja annak lehetőségét, hogy mintegy 35 ezer aktív szolgálatot teljesítő katonát vonjon ki Németországból.
Ugyanakkor nem hazavezényelné őket, hanem közelebb Ukrajnához és az oroszokhoz: Közép-Európába.
Az amerikai elnököt, aki többször figyelmeztetett arra, hogy Európának többet kell beruháznia védelmi képességeibe, egyre jobban bosszantja, hogy az európai államok egy csoportja a háború felé mozdul – mondták a kormányzathoz közeli források.
Az Egyesült Államokon kívül mintegy 160 ezer aktív szolgálatot teljesítő katona állomásozik, nagy részük Németországban.
– mondta egy Fehér Házhoz közeli forrás.
Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője elmondta: „Bár konkrét bejelentés nem áll a küszöbön, az amerikai hadsereg mindig fontolóra veszi a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a lehető legjobban megfeleljenek az érdekeinket fenyegető aktuális fenyegetéseknek ”.
A Telegraph szerint az elnök azt fontolgatja, hogy Németországból Magyarországra telepíti át csapatait.
A lap megismétli a magyar kormánnyal politikai vagy ideológiai alapon szemben álló körök vádjait, amelyek szerint Magyarország „szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.
Mivel a jelenleg hozzáférhető adatok szerint Németországban 34 894 amerikai katona tartózkodik, amennyiben a Telegraph értesülései helytállóak, ez azt jelentené, hogy a teljes állományt átvezényelnék.
Ez része a kormányzat azon tervének, hogy a NATO-kötelezettségvállalást úgy alakítsa át, hogy az a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországoknak kedvezzen.
Trump többször bírálta a NATO-tagokat, amiért nem teljesítik a jelenlegi 2 százalékos célt – vagyis azt, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra –, azzal érvelve, hogy az egyenlőtlenség igazságtalan terhet ró az Egyesült Államokra.
Az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozva azt mondta:
„Amikor a NATO-ba érkeztem, az első találkozóm alkalmával észrevettem, hogy az emberek egyáltalán nem fizetik a számláikat, és azt mondtam, hogy várok a második találkozómig. És meg is tettem. És akkor felhoztam a témát, és azt mondtam: Ha nem fizetitek a számláitokat, nem veszünk részt. Nem fogunk megvédeni titeket.”
Trump első hivatali ideje alatt elrendelte közel 12 ezer katonájának kivonását Németországból, ahol az Egyesült Államoknak több jelentős katonai támaszpontja van, köztük a Ramstein légtámaszpont, az amerikai európai parancsnokság főhadiszállása. A lépést azonban Joe Biden a kongresszus kritikája nyomán leállította – írja a Telegraph.
Ferenc pápa állapota az utóbbi két napban stabil maradt, csekély javulást tapasztaltak az orvosok – közölte a Szentszék az egyházfőt a Gemelli-klinikán kezelő szakemberek véleménye alapján szombat este.
Izrael és a Hamász szombaton jelezte, hogy a tűzszüneti tárgyalások következő szakaszára készülnek, miközben a közvetítők folytatták a januárban kezdődött, törékeny, 42 napos tűzszünet meghosszabbításáról szóló tárgyalásokat.
Legalább 25 ember halt meg Ukrajnában az orosz csapások legújabb hullámában – közölték ukrán tisztségviselők, miközben a konfliktus nem mutatja az enyhülés jeleit.
Ferenc pápa immár három hete kórházban van, és továbbra is küzd a kettős tüdőgyulladás következményeivel.
Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette, hogy ideiglenesen megnöveli katonai erőit az országban az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében.
Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány.
Támogatásukról biztosították szombaton a Gázai övezet újjáépítését célzó, 53 milliárd dolláros arab tervet Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei.
Harminc évvel a Pekingi Nyilatkozat megszületése után még mindig 122 millió lány nem jár iskolába – áll az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna” – jelentette ki Orbán Viktor.
szóljon hozzá!