Kemény kéz. Trump egyértelművé tette: elfogadhatatlan Nemzetközi Büntetőbíróság ítélkezési gyakorlata
Fotó: X/President Donald J. Trump
A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) szankciókkal sújtó rendeletet írt alá Donald Trump amerikai elnök, amelyben „az Amerikát és közeli szövetségesünket, Izraelt célzó törvénytelen és alaptalan intézkedésekkel” vádolja sz intézményt.
2025. február 07., 10:012025. február 07., 10:01
A Trump által aláírt intézkedés pénzügyi és vízumkorlátozásokat vezet be azokkal a személyekkel és családtagjaikkal szemben, akik segítséget nyújtanak az ICC amerikai állampolgárok vagy szövetségesek elleni nyomozásokban.
Trump Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Washingtoni látogatásának idején írta alá az intézkedést.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki a Hamász egyik parancsnoka ellen is.
A Fehér Ház csütörtökön előterjesztett feljegyzése azzal vádolta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy „szégyenletes erkölcsi egyenlőséget” teremtett a Hamász és Izrael között azzal, hogy az elfogatóparancsokat egyszerre adta ki.
Trump végrehajtási rendelete szerint
„Ez a rosszindulatú magatartás viszont azzal fenyeget, hogy sérti az Egyesült Államok szuverenitását, és aláássa az Egyesült Államok kormányának és szövetségeseinknek, köztük Izraelnek a kritikus nemzetbiztonsági és külpolitikai munkáját” – áll a rendeletben.
Az Egyesült Államok nem tagja az ICC-nek, és többször elutasította, hogy a testület bármilyen joghatóságot gyakoroljon amerikai tisztségviselők vagy állampolgárok felett.
Első hivatali idejében Trump szankciókat vetett ki az ICC tisztségviselőivel szemben, akik azt vizsgálták, hogy az amerikai erők követtek-e el háborús bűnöket Afganisztánban. Ezeket a szankciókat Joe Biden elnök kormánya feloldotta.
A múlt hónapban az amerikai képviselőház megszavazta az ICC szankcionálását, de a törvényjavaslat megfeneklett a szenátusban.
Több mint 120 ország tagja a bíróságnak, köztük számos európai ország, de sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja.
Az ICC egy végső fokon eljáró bíróság, amely csak akkor avatkozik be, ha a nemzeti hatóságok nem tudnak vagy nem akarnak büntetőeljárást indítani.
Utolsó hivatali heteiben Biden elnök is bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahu elleni elfogatóparancsát, „felháborítónak” nevezve a lépést, és azt mondta, hogy Izrael és a Hamász között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Trump azt követően írta alá legutóbbi rendeletét, hogy kedden az izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Egyesült Államok tervbe vette Gáza „elfoglalását”, a palesztin lakosság letelepítését és a terület „Közel-Kelet Riviérájává” való átalakítását.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arra utasította az izraeli hadsereget (IDF), hogy készítsen tervet a gázai palesztinok önkéntes távozására – jelentette be csütörtökön a védelmi minisztérium szóvivője.
Miután az arab vezetők és az ENSZ elítélte az elképzelést, az amerikai elnök csütörtökön a Truth Social közösségi médiaplatformon újra kifejtette azt.
– írta Trump, utalva az Izrael és a Hamász közötti, jelenleg tűzszünet által megszakított álló háborúra.
Megismételte, hogy a terv a palesztinok áttelepítésével járna, és hogy nem vetnének be amerikai katonákat.
A posztjából nem derült ki egyértelműen, hogy a palesztin terület kétmillió lakosának megengednék-e a visszatérést, így a tisztségviselők magyarázkodniuk kellett.
Az Egyesült Államok „átveszi” a Gázai övezetet – esetleg amerikai csapatok segítségével –, míg az ott élő palesztinoknak el kell hagyniuk azt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden.
Az izraeli miniszterelnök egy arany csipogót is átadott Trumpnak.
Az ajándék utalás volt Izrael tavaly szeptemberi, a Hezbollah elleni halálos műveletére, amelyet felrobbantott kommunikációs eszközökkel hajtottak végre.
A támadásokban libanoni tisztségviselők szerint tucatnyian haltak meg és ezrek sebesültek meg, köztük civilek is.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
szóljon hozzá!