Ígéret. Trump közölte, hogy Patriot-rakétákat küld Ukrajnáak
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
2025. július 14., 09:282025. július 14., 09:28
Trump nem közölte, hogy hány Patriotot tervez Ukrajnába küldeni, de azt mondta, hogy
A Reuters emlékeztet: az amerikai elnök egyre inkább kiábrándult Putyinból, mert az orosz vezető ellenállt azon próbálkozásainak, hogy tűzszünetről tárgyaljon Ukrajna és Oroszország között.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több védelmi képességet kért az Oroszországból érkező napi rakéta- és dróntámadások elhárítására.
– mondta Trump újságíróknak a Washington melletti Andrews egyesített támaszponton.
„Alapvetően nagyon kifinomult katonai felszerelések különböző darabjait fogjuk nekik küldeni. Ők 100 százalékban fizetni fognak nekünk ezért, és mi ezt így akarjuk” – mondta Trump.
Az amerikai elnök azt tervezi, hogy a héten találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy megvitassák Ukrajna ügyét és más kérdéseket.
Közben Volodimir Zelenszkij arról beszélt:
„Látjuk az ellenség szándékait és előrenyomulási kísérleteit, és fontos, hogy minden ilyen kísérletet meghiúsítunk egységeink rugalmasságának és aktív védelmünknek köszönhetően” – mondta Zelenszkij a Telegramon. „Az orosz hadsereg messze elmaradt a parancsnokság nyári várakozásaitól”.
Oroszország május elején indította el új hadjáratát, amelynek célja, hogy egyre mélyebbre hatoljon a keleti Donyecki területre, és pufferzónát alakítson ki az északkeleti Szumi területen.
Kijev sikeresen megakadályozta az északkeleti Szumi területre történő orosz előrenyomulást. Olekszandr Szirszkij főparancsnok a múlt hónapban azt mondta, hogy az orosz offenzíva „megtorpant”, és az ukrán erők állítólag mintegy 50 000 orosz katonát szorítottak vissza.
Máshol a frontvonal mentén
Az orosz állítások ellenére, amelyek szerint új frontot nyitott az első falu elfoglalásával Dnyipropetrovszk megyében, Kijev többször is tagadta, hogy megvetette volna a lábát a térségben.
„Egységeink továbbra is folytatják a megszállók megsemmisítését, és mindent megtesznek, hogy a háborút orosz területre vigyék. Újabb nagy hatótávolságú csapásokra készülünk” – mondta Zelenszkij, mivel Ukrajna a hónap végéig további nagy hatótávolságú fegyverszállítmányokat vár Németországból.
A The Economist július 9-én közzétett elemzésében azt írta, hogy
Miközben Oroszország folytatja támadását a frontvonal mentén, Ukrajna kihívásait súlyosbítja az ukrán városok elleni légi támadások fokozódása: Moszkva egyes éjszakákon több mint 700 drónt indított.
Miközben a békemegállapodás kilátásai borúsak, Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy hétfőn várhatóan „nagyszabású” bejelentést tesz Oroszországgal kapcsolatban. A bejelentés további fegyvereket és új finanszírozást tartalmazhat Ukrajna számára – ez az első ilyen jellegű támogatás Trump januári hivatalba lépése óta.
Eközben Boris Pistorius német védelmi miniszter a Financial Times-ban vasárnap megjelent interjújában kijelentette:
„Az iparnak növelnie kell a kapacitásait. Ez vonatkozik a lőszerekre, a drónokra, a harckocsikra – valójában szinte minden területre” – mondta Pistorius.
Július 1-jén Friedrich Merz német kancellár azt mondta, hogy továbbra is fontolgatják a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításáról szóló döntést. Kijev már régóta keresi a nagy hatótávolságú rakétákat.
Pistorius megjegyezte, hogy Németországnak már nincs elég Patriotja ahhoz, hogy saját készleteiből ellássa Ukrajnát, hozzátéve, hogy jelenleg kettő Lengyelországban van, egy másik pedig mindig kiképzésre szolgál vagy karbantartás alatt áll.
„Már csak hat maradt Németországban... Ez tényleg túl kevés, különösen, ha figyelembe vesszük a NATO képességcéljait, amelyeket teljesítenünk kell. Ennél többet semmiképpen nem tudunk adni” – mondta.
Közben Lindsey Graham, republikánus szenátor, a javaslat egyik beterjesztője vasárnap arról beszélt:
A politikus a CBS televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump hónapokon át nyitva tartotta az ajtót Vlagyimir Putyin orosz elnök számára egy tűzszünet elérése érdekében és „ez az ajtó kezd bezáródni”. A szenátor az orosz kőolaj, és egyéb termékek fő vásárlói közül kiemelte Kínát, Indiát és Brazíliát, és hozzátette, hogy tőlük származó bevételből képes az orosz elnök folytatni a háborút. Elmondta azt is, hogy a szankciós törvényjavaslat teljesen szabad kezet biztosít az amerikai elnök számára, hogy az Oroszországgal kereskedő államokra akár 500 százalékos vámot vessen ki.
Egyben jelezte, hogy Donald Trump hétfői, Oroszországgal kapcsolatos bejelentése szólhat szankciókról, valamint az Ukrajna számára biztosított amerikai fegyvertámogatás jövőjéről, ami megvalósulhat fegyvereladás formájában is. Richard Blumenthal, demokrata szenátor, a szankciós törvényjavaslat másik kidolgozója a CBS televíziónak adott interjúban arról számolt be, hogy
Elmondta, hogy közelmúltbeli európai látogatásán személyesen tárgyaltak bizonyos európai partnerekkel, és a megbeszéléseken szóba került a háború kezdete óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása is Ukrajna javára. A demokrata politikus egyben
kifejtette, hogy „többrétű”, több eszközt tartalmazó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz tudják ültetni.
Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban többi között arról beszélt, hogy a Kongresszus felsőházában azért övezi kétpárti támogatás a szankciós törvényjavaslatot, mert Oroszország tovább folytatja a polgári célpontok elleni támadásokat Ukrajnán belül. Arkansas állam republikánus szenátora megállapította, hogy Donald Trump elnök számos lehetőséget adott az orosz elnöknek egy tűzszünet kitárgyalására, aki ugyanakkor azt mutatta meg a világ számára, hogy – legalábbis egyelőre – nem fűződik érdeke egy tűzszünethez.
Tom Cotton, hozzátette, hogy
Eközben az ukrajnai háború lezárásának kilátásairól és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról egyeztetett vasárnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a szoros együttműködést a két ország között a nemzetközi színtéren, beleértve az ENSZ és a Biztonsági Tanács, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS-országcsoport a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumain.
Lavrov az SCO Kínában tartandó külügyminiszteri tanácskozásán is részt vesz.
Megölték az ukrán hírszerző ezredes feltételezett gyilkosait az SZBU szerint
Ukrán ügynökök megöltek egy férfit és egy nőt, akik feltételezhetően felelősek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ezredesének meggyilkolásáért – közölte az SZBU vasárnap.
A két gyanúsított Oroszország megbízásából tevékenykedett, és rejtekhelyüket titkos nyomozás keretében fedezték fel – közölte Vaszil Maljuk, az SZBU vezetője a Telegramon közzétett videóban. „Ellenálltak a letartóztatásnak, tűzharc alakult ki, és a bűnözőket likvidálták” – mondta Maljuk.
Csütörtökön Kijevben öt lövéssel megöltek egy SZBU-tisztet, aki feltehetően Oroszországban végrehajtott szabotázsakciók tervezésében vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.
A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.
A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!