Készségesebb partner? Trump szerint Moszkvával könnyebben zöld ágra tud vergődni, mint Kijevvel
Fotó: http://en.kremlin.ru/
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „őszintén szólva nehezebb Ukrajnával célt érni”, mint Oroszországgal – ezzel a két ország közötti békeközvetítésre utalt.
2025. március 08., 10:312025. március 08., 10:31
Az Egyesült Államok „nagyon jól boldogul Oroszországgal”, és „talán könnyebb dolga van” Moszkvával, mint Kijevvel – mondta Trump pénteken az Ovális Irodában újságíróknak.
Órákkal korábban Trump azt mondta, hogy „erősen fontolgatja” a nagyszabású szankciók és vámok bevezetését Oroszországgal szemben, amíg nem születik tűzszünet Ukrajnával.
Mindez pontosan egy héttel egy rendkívüli fehér házi szóváltás után történt, amelyben Trump leteremtette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért „tiszteletlen” az Egyesült Államokkal szemben.
Oroszország ezután csütörtök este nagyszabású rakéta- és dróntámadást hajtott végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
Az Egyesült Államok az elmúlt napokban „jelentős előrelépést ért el” mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Az elnök bejegyzése szerint „erős megfontolás” tárgyává tette, hogy szankciókat, köztük banki szankciókat, valamint vámokat vezessen be Oroszországgal szemben, „arra a tényre alapozva, hogy Oroszország teljes csapásmérés alatt tartja Ukrajnát a harctéren”.
Donald Trump hozzátette, hogy a büntetőintézkedések a tűzszünetig, valamint végleges békemegállapodás megkötéséig lennének érvényben.
– zárul a bejegyzés.
Trump azonban órákon belül azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy cselekszik, ahogy bárki más tenné.
„Szerintem keményebben üt, mint ahogyan eddig ütötte őket [Ukrajnát]” – mondta Trump. „És szerintem valószínűleg bárki, aki ebben a helyzetben van, most is ezt tenné”.
„Tudni akarom, hogy ők [Ukrajna] rendezést akarnak-e, és nem tudom, hogy ők akarnak-e rendezést” – mondta Trump arra a kérdésre, hogy miért állította le a Kijevnek szánt segélyeket. „Ha nem akarnak rendezést, kivonulunk onnan” – figyelmeztetett.
Trump közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvétele Putyinnal megdöbbentette a NATO-szövetségeseket, mert a Nyugat Oroszország 2022. februári, teljes körű ukrajnai inváziója óta kerüli a kapcsolatot Moszkvával.
Annak ellenére, hogy Trump összeveszett Zelenszkijjel, az elmúlt napokban a külpolitikai csapatának hangneme békülékenyebbnek tűnt Ukrajnával szemben, miután leállította a katonai és hírszerzési támogatást.
Az ukrajnai béke fontosságát hangsúlyozta, és Európát bírálta Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, hat héttel januári beiktatását követően elmondott első beszédében.
Az amerikaiak azt szeretnék, ha Zelenszkij aláírna egy olyan megállapodást, amely jelentős részesedést biztosítana számukra az ukrán ásványkincsekből, és hogy beleegyezzen egy gyors tűzszünetbe Moszkvával.
Zelenszkij határozott biztonsági garanciákat sürget Kijev számára, amelyekről az alku részeként kell megállapodni.
Eközben a Maxar űrtechnológiai vállalat pénteken a BBC Verify-jal azt közölte, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette az ukrán hozzáférést az amerikai műholdak egyes jó minőségű képeihez.
A műholdfelvételek fontos eszközt jelentenek a háborúk során, mivel lehetővé teszik a hadseregek számára, hogy felderítést végezzenek ellenfeleikről.
A Maxar, amely egy amerikai székhelyű vállalat, szerződéseket kötött különböző kormányoknak és vállalatoknak műholdas képekkel való ellátására.
Ezek egyike a Global Enhanced GEOINT Deliver (GEGD) program, amely hozzáférést biztosít a felhasználók számára az amerikai kormány által gyűjtött kiváló minőségű képanyaghoz.
mondta a Maxar a BBC-nek. „Minden ügyfél maga dönt arról, hogyan használja és osztja meg az adatokat”.
Volodimir Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy „helyrehozzuk a dolgokat” Donald Trumppal, erről írt a közösségi médiában. Az ukrán elnök ezzel egyidejűleg egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás tartalmát is felvázolta, tájékoztat a hirado.hu portál.
Az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Tér- és Térinformatikai Hírszerző Ügynökség megerősítette, hogy a felfüggesztés „a kormányzat Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló irányelvével összhangban történt”.
Jövő héten Trump magas rangú tisztviselői Szaúd-Arábiába utaznak, hogy találkozzanak Zelenszkij csapatával.
Ukrajna elnöke azt mondta, reméli, hogy a tárgyalások „értelmesek” lesznek.
„Minden nap újabb orosz csapások és maga a valóság bizonyítja, hogy Oroszország az, akit békére kell kényszeríteni” – tette hozzá.
Zelenszkij a Trumppal való nyilvános összecsapása óta eltelt napokban sajnálatát fejezte ki, és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok rendezésén fáradozott.
Csütörtökön Steve Witkoff amerikai különmegbízott közölte, hogy Trump levelet kapott Zelenszkijtől, amely „bocsánatkérést” és „hálálkodást” tartalmaz.
„Remélhetőleg az ukránokkal újra sínen leszünk, és minden folytatódik” – mondta Witkoff.
Közben
Erről az ukrán tárcavezető tájékoztatott az X-en.
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
„Ukrajna azt akarja, hogy a háború véget érjen, és a tartós béke eléréséhez szükség van az Egyesült Államok vezető szerepére” – hangsúlyozta Szibiha.
Közölte, hogy a beszélgetés során megvitatták a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeit is.
Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint
Február 12-én telefonon egyeztetett egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború lezárásáról, ez volt az első kapcsolatfelvétel az amerikai és az orosz elnök között a háború 2022-es kirobbanása óta. A februári megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy meg akarják fékezni az orosz–ukrán háborút, Trump bízta meg Marco Rubio külügyminisztert a tárgyalásokért felelős csapat vezetésével.
A februári telefonos egyeztetést követően
Az első megbeszélés Oroszország szándékainak felméréséről szólt az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban, a második találkozó után pedig a felek közt elvi megállapodás született a problémás ügyek átbeszélésével kapcsolatban.
Pénteken a Bloomberg írta meg moszkvai forrásokra hivatkozva, hogy Oroszország bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne megkötni egy tűzszüneti megállapodást, előkészítve ezzel a háború befejezésének tárgyalásos rendezését.
A lap hozzáteszi, a tűzszünet az első lépést jelentheti egy általános békemegállapodás felé.
Az Oroszország által támasztott feltételek között szerepel, hogy
Ugyanakkor a konfliktusban semleges szerepet betöltő országok – például Kína – vezethetnének egy katonai békefenntartó missziót.
Egy jövőbeli ukrajnai tűzszünet lehetősége az orosz és az amerikai külügyminiszterek rijádi csúcstalálkozóján is felmerült, még februárban.
Az ukrajnai tűzszünetről egyeztetett az amerikai és a francia külügyminiszter
Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Jean-Noël Barrot francia külügyminiszterrel „az orosz-ukrán háború befejezéséről” – közölte pénteken a washingtoni külügyminisztérium.
„A miniszter hangsúlyozta Trump elnök eltökéltségét, hogy tárgyalások útján igazságos és tartós békét érjen el, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is együtt fog működni Franciaországgal ennek érdekében” – áll a külügyminisztérium közleményében.
Az amerikai elnök véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, amelyet Oroszország indított, amikor több mint három évvel ezelőtt lerohanta szomszédját. Trump azt is mondta, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia biztonságáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!