Fotó: Fehér Ház/Andrea Hanks
Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfővel tartott közös sajtóértekezleten a többi között azt hangsúlyozta, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást.
2018. április 25., 11:532018. április 25., 11:53
A mintegy egyórás washingtoni nemzetközi sajtóértekezleten a két politikus elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről, az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt, illetve Donald Trump kitért Észak-Koreára és az észak-koreai vezetővel tartandó csúcstalálkozójára is.
Az amerikai elnök az Egyesült Államok „legrégebbi és legjobb szövetségesének” nevezte Franciaországot, valamint leszögezte:
Emmanuel Macron ezt meg is erősítette ezt, amikor így fogalmazott: „nem titok”, hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. De – és ezt elemzők új fejleményként értékelték – leszögezte, hogy „szeretnénk kidolgozni egy új megállapodást Iránnal”.
Macron kifejtette, hogy ő – mint fogalmazott – már hónapok óta ismételgeti, hogy az Iránnal kötött megállapodás ugyan „nem elégséges”, de legalább 2025-ig lehetővé tett némi ellenőrzést az iráni atomprogram fölött.
– jelentette be.
Donald Trump a sajtóértekezleten is megismételte azt, amit már többször – és a nap folyamán is – mondott: az atomalku „nevetséges és katasztrofális”, amelyet „soha nem is lett volna szabad megkötni”. Az elnök megismételte, hogy a közel-keleti fejlemények hátterében – szerinte – mindenütt felsejlik Irán tevékenysége.
Az amerikai elnök Franciaországot „kulcsfontosságú partnernek” nevezte az Észak-Koreára kifejtett nemzetközi nyomásgyakorlásban is. „Az Egyesült Államok és Franciaország együttműködik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában, s mi hálásak vagyunk Franciaországnak azért a kulcsfontosságú szerepért, amelyet az Észak-Koreára kifejtett nyomásgyakorlásban játszott” – fogalmazott Trump.
Elmondta: a jövendő megbékélés, harmónia, a Koreai-félsziget és lényegében az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy
Mint fogalmazott: „a békére törekvés közepette nem fogjuk ismét elkövetni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit. Folytatjuk a maximális nyomásgyakorlást”. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: „nyitott és tisztességes” tárgyalásokra számít az észak-koreai vezetővel.
Szíriáról szólva az amerikai elnök elmondta: személy szerint ugyan minél előbb „szeretne kijönni Szíriából”, hazahozni az amerikai katonákat, akik szerinte „nagyszerű munkát végeztek”, de egyetértett Emmanuel Macronnal abban, hogy kivonulással „nem akarunk teret adni Iránnak a Földközi-tenger medencéjében”.
A sajtóértekezlet végén Donald Trump azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok „zavarba ejtően sokat” költött a Közel-Keleten, miközben otthon, vagyis az Egyesült Államok határain belül kellett volna inkább hidak, utak, alagutak, iskolák építésére költeni.
– fogalmazott.
A sajtóértekezlet előtt Donald Trump és Emmanuel Macron mintegy egy órán keresztül tárgyalt egymással a Fehér Házban. Az iráni atonalku és a szíriai helyzet mellett megtárgyalták az acél-, és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti kereskedelmi konfliktust is. Trump a vitát „komplikáltnak” nevezte, mivel Franciaország az Európai Unió tagja, és az Unió szerinte elfogadhatatlan kereskedelmi korlátokat állított. Kifejtette, hogy szívesebben tárgyalja meg a kereskedelmi kérdéseket kétoldalú megbeszéléseken, közvetlenül Franciaországgal.
Szóba került a Kínával folytatott kereskedelmi vita is, ennek megoldására az amerikai elnök „jó esélyt” látott, és bejelentette, hogy Steve Mnuchin pénzügyminiszter néhány napon belül Kínába utazik.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
szóljon hozzá!