Békét akar. Trump szerint sikerült előrelépést elérni az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott egyeztetéseken
Fotó: MTI/EPA
Az Egyesült Államok az elmúlt napokban „jelentős előrelépést ért el” mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
2025. március 07., 09:152025. március 07., 09:15
Trump már régóta ígéri, hogy gyorsan véget vet az Oroszország által Ukrajnában folytatott háborúnak, bár a megállapodás felé való haladás megszakadt, miután múlt pénteken kitessékelte Volodimir Zelenszkij elnököt a Fehér Házból, mondván: Ukrajna nem áll készen a békére.
A Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak nyilatkozva
„Azt mondom, hogy az elmúlt néhány napban sok előrelépést tettünk Ukrajnával és sok előrelépést Oroszországgal, és nagyszerű lenne, ha (a háború) véget érne” – mondta.
Trump szerint a háború gyors befejezése azt jelentené, hogy „nem kell így beszélnünk, a nukleáris eszközökről” – ezzel Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli kijelentésére utalt, miszerint potenciálisan kiterjesztené a nukleáris védelmet Franciaország európai szövetségeseire.
„Nagyszerű lenne, ha mindenki megszabadulna a nukleáris fegyverektől” – tette hozzá Trump.
az általa „Oroszország Oroszország Oroszország Oroszország átverésnek” nevezett nehézségek ellenére.
Trump első hivatali ideje alatt vizsgálat indult a Trump-csapat ellen az Oroszországgal való esetleges illegális kapcsolatok miatt. A különleges ügyész jelentése „kiterjedt bűnügyi tevékenységre” talált bizonyítékot, bár arra nem talált bizonyítékot, hogy Trump közvetlenül az orosz biztonsági szolgálatoknak dolgozott volna, vagy valaha is beszervezték volna.
Bár Trump nem osztott meg részleteket az Oroszországgal és Ukrajnával elért előrelépés típusáról, megjegyzései egybeesnek Zelenszkij bejelentésével, miszerint amerikai és ukrán tisztségviselők a jövő héten tárgyalásokat folytatnak.
Az együttműködés azt követően folytatódhat, hogy Zelenszkij békülékeny nyilatkozatot adott ki, amelyben „sajnálatosnak” nevezte a Fehér Ház konfrontációját, és megerősítette, hogy Trump „erős vezetése” alatt hajlandó a béke érdekében dolgozni.
Trump keddi kongresszusi beszéde során felolvasta Zelenszkij szavait, és azt mondta, hogy nagyra értékeli a nyilatkozatot, és „erős jelzéseket” kapott arról, hogy Oroszország is kész a békemegállapodásra. Trump a beszédben nem tért ki közvetlenül a Kijevnek nyújtott katonai támogatás befagyasztásáról szóló döntésre.
Trump arról is beszélt, hogy
Korábban a Reuters arról számolt be, hogy a kormányzat azt tervezi, hogy visszavonja ezen ukránok ideiglenes védett státuszát (TPS), és ezzel potenciálisan megnyitja az utat a kitoloncolásuk előtt.
„Nem akarunk senkit sem bántani, és biztosan nem akarjuk őket bántani” - mondta Trump.
„És ezt vizsgálom, és voltak, akik szerint ez helyénvaló, és voltak, akik szerint nem, és hamarosan döntést fogok hozni. De nem akarjuk őket bántani. Különösen az ukránokat. Sok mindenen mentek keresztül.”
A Reutersnek nyilatkozó négy meg nem nevezett forrás szerint a TPS visszavonásának terve megelőzte Trumpnak Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott nyilvános vitáját, és része a kormányzat szélesebb körű fellépésének a több mint 1,8 millió, humanitárius okokból az Egyesült Államokban tartózkodó emberrel szemben.
Később a nap folyamán Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője „álhírként” utasította el a hírt, azt állítva, hogy nem született döntés.
Eközben
A Trump-kormányzat a héten állította le az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását, miután Trump és Volodimir Zelenszkij elnök heves szóváltásba keveredett egymással. A döntés célja valószínűleg az, hogy nyomást gyakoroljanak Zelenszkijre a béketárgyalásokon.
A katonai segélyek leállítása miatt több mint 1 milliárd dollárnyi fegyver és lőszer marad leszállítatlanul, míg a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetése az ukrán katonai és polgári célpontokat támadó orosz drónok és rakéták elleni figyelmeztetéseket érinti – mondták ukrán és amerikai tisztségviselők a New York Timesnak.
– mondta Kellogg a Council on Foreign Relations egyik panelbeszélgetésén. „Ezzel felkelted a figyelmét.”
John Ratcliffe CIA-igazgató szerdán arról beszélt: Trumpban komolyan felmerült, hogy Zelenszkij elnök valóban elkötelezett-e a békefolyamat mellett, és azt mondta, tartsunk szünetet.
Kellogg azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások nem szolgálhatnak egy ukrán-orosz békemegállapodás alapjául. Ezzel az Ukrajna és Oroszország között 2022 március végén Törökországban tartott tárgyalásokra utalt, amelyek egy békemegállapodás lehetséges feltételeit vázolták fel.
Az USA kész „mindent beleadni” az Oroszország elleni szankciókba a pénzügyminiszter szerint
Az Egyesült Államok kész „mindent beleadni” az Oroszország elleni szankciókba, hogy tárgyalóasztalhoz szorítsa Moszkvát – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön.
Bessent kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy a Reuters arról számolt be, hogy a Fehér Ház fontolgatja az Oroszország elleni szankciók enyhítésének tervét az ukrajnai háborút lezáró megállapodás részeként.
A New York-i Gazdasági Klubban tartott beszédében Bessent bírálta Joe Biden korábbi amerikai elnököt, amiért „kirívóan gyenge szankciókat” vezetett be Oroszországgal szemben, és azt mondta, hogy a jelenlegi kormányzat kész szigorúbb korlátozásokat bevezetni, hogy befolyást szerezzen a közelgő tárgyalásokon.
„Az orosz háborús gépezet folyamatos finanszírozását lehetővé tevő egyik fő tényező a Biden-kormányzatnak az orosz energiára vonatkozó, felháborítóan gyenge szankciói voltak, amelyek az amerikai energiaárakra gyakorolt felfelé irányuló nyomás miatti aggodalmakból eredtek” – mondta Bessent.
Bár Biden a hivatali idejének utolsó hónapjában átfogó korlátozásokat vezetett be az orosz olajszektorral szemben, Bessent bírálta a volt elnököt a megkésett intézkedés miatt. Azt mondta, hogy a szigorított szankciók továbbra is érvényben maradnak, és Donald Trump amerikai elnök hajlandó súlyosabb büntetéseket fontolóra venni.
„Ez a kormányzat fenntartotta a szigorított szankciókat, és nem fog habozni, hogy „mindent beleadjon”, ha ez befolyást biztosít a béketárgyalásokon” – mondta.
Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ferenc pápa állapota az utóbbi két napban stabil maradt, csekély javulást tapasztaltak az orvosok – közölte a Szentszék az egyházfőt a Gemelli-klinikán kezelő szakemberek véleménye alapján szombat este.
Izrael és a Hamász szombaton jelezte, hogy a tűzszüneti tárgyalások következő szakaszára készülnek, miközben a közvetítők folytatták a januárban kezdődött, törékeny, 42 napos tűzszünet meghosszabbításáról szóló tárgyalásokat.
Legalább 25 ember halt meg Ukrajnában az orosz csapások legújabb hullámában – közölték ukrán tisztségviselők, miközben a konfliktus nem mutatja az enyhülés jeleit.
Ferenc pápa immár három hete kórházban van, és továbbra is küzd a kettős tüdőgyulladás következményeivel.
Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette, hogy ideiglenesen megnöveli katonai erőit az országban az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében.
Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány.
Támogatásukról biztosították szombaton a Gázai övezet újjáépítését célzó, 53 milliárd dolláros arab tervet Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei.
Harminc évvel a Pekingi Nyilatkozat megszületése után még mindig 122 millió lány nem jár iskolába – áll az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna” – jelentette ki Orbán Viktor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!