Fotó: AP
Megérett az idő a változásra, az évek óta elnyomott iráni nép szabadságra vágyik – írta egy újévi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Szakértők szerint főként a gazdasági megszorító intézkedések állnak a tizenkét halálos áldozatot követelő iráni tüntetések mögött.
2018. január 01., 17:242018. január 01., 17:24
2018. január 01., 17:312018. január 01., 17:31
Az amerikai elnök egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz, annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal –, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban.
Iránban csütörtökön tüntetések sorozata kezdődött, kezdetben az áremelkedések miatt, később politikai jelleggel. Az MTI tájékoztatása szerint a tüntetők többször összetűztek a biztonsági erőkkel, a demonstrációkon 12 ember meghalt. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata a friss iráni eseményekkel kapcsolatban. Az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a tüntetők által hangoztatott rendszerellenes jelszavak ellenére a mostani iráni tüntetések hasonlóak a más országokban gazdasági megszorítások által kiváltott megmozdulásokhoz.
„Az irániak leggyakrabban a hétköznapi gazdasági gondok – a munkanélküliség fenyegetése miatti frusztráció, a gyermekek jövője miatti bizonytalanság – miatt mennek az utcára” – magyarázta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. A szakértők szerint az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – így a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013 óta, miután hatalomra került. „Róháninak nyilvánvalóan nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs, aki szerint azonban „a szankciók nehéz időszaka után a megszorítások óhatatlanul kikezdik az emberek türelmét".
A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek. Hétfőig a televízió friss összesítése szerint tizenketten haltak meg a több városban erőszakba torkolló tüntetéssekkel összefüggésbe hozható incidensekben, és emberek tucatjait vették őrizetbe. A „Halál a diktátorra” és az ehhez hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak. A kormány külföldi székhelyű, „idegen elemeket” vádolt az elégedetlenkedés szításával.
Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti fájdalmak továbbra is napirenden vannak. Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés tér áll a rendelkezésükre, hogy elmondják panaszaikat. „Az alkotmányunk biztosítja a tiltakozáshoz való jogot, de a gyakorlatban nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek” – hangsúlyozta Golamreza Mesbahi Mogddam, a konzervatív Harcos Papság Társaság szóvivője az ISNA hírügynökségnek. Szerinte a vezetőknek meg kell hallgatniuk a népet, és a média felelőssége, hogy tudósítson a tüntetésekről. Vasárnap Róháni is „teret” követelt, hogy a nép beszámolhasson a „mindennapi aggodalmairól”.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben.
Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.
Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
szóljon hozzá!