Az ukrán elnök nem tart kizártnak egy teljes katonai konfliktust Oroszországgal
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Apokaliptikusnak nevezte a Kreml szóvivője az ukrán elnök Oroszország és Ukrajna közötti totális háború lehetőségéről szóló pénteki fejtegetését.
2021. szeptember 10., 18:242021. szeptember 10., 18:24
2021. szeptember 10., 18:342021. szeptember 10., 18:34
„Nem akarnánk apokaliptikus várakozásokba merülni” – mondta újságíróknak pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, hozzátéve hogy a Kreml sajnálkozással fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szavait. Zelenszkij Kijevben egy YES Brainstorming elnevezésű fórumon igennel felelt a moderátornak arra kérdésére, hogy lehetségesnek tart-e egy teljes körű háborút Oroszország és Ukrajna között. „Nekem úgy tűnik, hogy 2014 Oroszország részéről volt egy lépés előre ebbe az irányba, aztán, az ukránoknak hála, egy visszalépéssel megállítottuk őket” – nyilatkozott az ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál átirata szerint.
„Ennek a témának van potenciálja. Úgy gondolom, hogy ez lesz az Oroszországi Föderáció legnagyobb hibája. Úgy gondolom, hogy ezután nem létezik majd Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország szomszédsága, Oroszországnak a területen való jelenléte miatt. Ez a lehető legfélelmetesebb, de sajnos megvan a valószínűsége” – tette hozzá Zelenszkij.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökének helyettese a TASZSZ-nak hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy a nyilatkozat az ukrán elnök „tehetetlenségéről és alkalmatlanságáról” árulkodik. Meglátása szerint az orosz agresszióval való „ijesztgetés” és Ukrajna „áldozatként való bemutatása” a kijevi vezetés „egyetlen megmaradt eszköze a Nyugat figyelmének felkeltésére és támogatásának megőrzésére”. Leonyid Kalasnyikov, az orosz parlament alsóház FÁK-országok ügyeiben illetékes bizottságának elnöke szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszországban senki sem akar háborút Ukrajnával. Úgy vélekedett, hogy teljes körű konfliktus csak abban az esetben robbanhat ki, ha az ukrán fél olyan provokációt hajt végre, „mint a maga idején Szaakasvili”.
Miheil Szaakasvili georgiai elnök 2008-ban megkísérelte erővel visszafoglalni a hazájától de facto elszakadt, Oroszország védelmét élvező Dél-Oszétiát, ami – ott állomásozó orosz békefenntartók megsemmisítésével együtt – katonai intervenciót váltott ki Moszkva részéről. Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és a Nyugat orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti. Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.
Oroszország Sztavropoli területén lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az esetleges vereséget.
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
Izrael csapást hajtott végre Iránon belül – mondták amerikai tisztségviselők a CNN-nek és a CBS News-nak pénteken. Hozzátették: nem nukleáris célpontról van szó.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!